Kereső toggle

Kalap sose lógjon szegen!

A szalmakalap üzenete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szalmakalapok a reneszánszukat élik azzal együtt is, hogy a 21. századi kalapdivat jóval elmarad a korábbi évszázadok kreációitól, főleg hazánkban. Márpedig szalmakalap sokféle formában létezik, és még mindig az egyik legideálisabb nyári viselet, hiszen jól szellőzik, könnyű, és minél nagyobb a karimája, annál jobban véd a naptól. Nem csoda, hogy egyre többen fedezik fel maguknak ezt a fajta fejfedőt. Ha Erdélybe vezet utunk, érdemes ellátogatni Kőrispatakra, ahol az igazán vállalkozó kedvűek még a kétméteres átmérőjű, extrasize szalmakalapot is fejükre csaphatják. Ifjabb Szőcs Lajossal beszélgettünk, aki megálmodta Erdély első Szalmakalap Múzeumát.

Mikor, milyen körülmények között és mi célból nyitotta meg kapuit a Szalmakalap Múzeum?

– A Szalmakalap Múzeum 2001-ben jött létre azzal a szándékkal, hogy egy 200 éves szalmafonó, szalmakalap-készítő mesterséget tudjunk megőrizni és hátrahagyni az utókornak. Ki akartuk emelni a szalma értékét és jóságát, hogy nemcsak tehenek almozására vagy disznóperzselésre jó, hanem annál többre: fonatra, kalapokra és különböző szalmadíszekre.

Az Ön családja szalmakalap-készítéssel is foglalkozik?

– Családunk a negyedik generáció óta mestere a szalmakalap-készítésnek, napjainkban is készítjük. Egy különleges búzafajtát termesztünk és munkálunk meg, amelyet alakor búzának hívnak. A munkafolyamat a következő: a búza learatása egyénileg történik, azonban a szalmaszálak összefonása a téli estéken, kalákákban szokott történni, kórusokban. A szalma megtisztítása után következik az elosztályozása, majd a szalma áztatása, felfonása, matolázása és összevarrása, ezt követően a kalap kipréselése, díszítése és végül az eladása.

Mások is foglalkoznak kalapkészítéssel a környéken? És országszerte?

– Szalmafonással Kőrispatakon kívül még foglalkoznak Bözödön, Ravában, Csöbben, Zsákodon, Bordoson és Jobbágytelkén. Kalapkészítéssel pedig leginkább Kőrispatakon, Bözödön, Erdőszentgyörgyön, Dobóban és Székelyudvarhelyen foglalkoznak.

Milyen kalaptípusok kerülnek bemutatásra a múzeumban? Mennyi kalapból áll a kollekció?

– Közel 70-80 különböző fajta kalapunk vannak, női, férfi- és gyerekkalapok egyaránt.

Tényleg van 5 méter átmérőjű extrasize kalapjuk is?

– Igen, a múzeumnak van egy ötméteres kalap filagóriája is (kerti faházikó – a szerk.), valamint egy kétméteres, fejre rakható kalapunk is 2004-től, amely országos rekord.

Újra egyre inkább divat nyáron a szalmakalap viselése…

– A szalmakalapról tudni kell, hogy nemcsak oltalmi eszköz a viselő számára, hanem beszél a tájegységről, a nemzetiségről, a korosztályról és a gazdagságról, hogy kinek hány hold földje volt…

A kalapokon kívül mi minden látható még a múzeumban?

– A múzeumban a szalmakalapokon kívül még nyomon követhető a szalmakalap készítésének a technikája: láthatóak a varrógépek, a mángorló meg a présgép. Továbbá különböző szalmadíszek, falidíszek, ajtódíszek, karácsonyi díszek stb. is kiállításra kerültek.

Honnan érkeznek főleg a látogatóik?

– Többnyire Erdélyből, Magyarországról, de Európa különböző országaiból is: Svájcból, Németországból, Hollandiából, Franciaországból, Svédországból, Olaszországból.

Mikor lehet látogatni a múzeumot, és mennyibe kerül a belépődíj?

– A múzeum bármikor látogatható, de ha mégis zárva lenne, akkor a központi kocsmában kell érdeklődni, és onnan hívnak tárlatvezetőt, aki elkalauzolja a vendégeket. A látogatás díjmentes, ám önkéntes adományokat a múzeum fenntartására és fejlesztésre elfogadunk.

Van lehetőség esetleg vásárlásra is?

– Igen, a látogatóknak lehetőségük van kis szalma ajándéktárgyakat vagy szalmakalapot vásárolni a falubeliek kis szalmás ajándékboltjában.

Milyen egyéb programok, látnivalók vannak még ezen kívül?

– Nyaranta szervezünk szalmafonó kézműves táborokat, ahol korosztálytól függetlenül csoportosan lehet részt venni. A tábor időtartalma 6-7 nap, ez alatt mind a szállás, mind az étkezés biztosítva van. Ezenfelül a Szalmakalap Múzeum megszervezi minden év július harmadik hétvégéjén a Szalmakalap Fesztivált, ahová szeretettel várunk minél több vendéget, hogy láthassák és hallhassák a szalmakalap üzenetét. Végül következzék egy kőrispataki jókívánság: kalap sose lógjon szegen!

 

Egy kis szalmakalap-történelem

Az eredetileg napszúrás ellen kifejlesztett kalpagoknak nemcsak történelme van, de számtalan formában elérhetőek. A Wikipédia szerint a szalmakalap kifejezés csak azoknak a fejfedőknek jár ki, melyeket szalmából fonnak, és amelynek elsődleges célja a napsugárzás és a hőguta elleni védelem. Nem véletlen, hogy a spanyolok sombrerója a „sombra”, azaz árnyék szóból ered.
Szalmakalapot már az ókorban is viseltek Európában és Ázsiában. Ókori terrakottafigurákon és vázafestményeken ugyanis jól látható, hogy a görög asszonyok a nap ellen védő szalmakalapot hordtak, úgynevezett tholiát, a fejüket is betakaró kendő tetején. A rómaiak ősei, az etruszkok csúcsos kalapkát, tutulust viseltek. A volt rabszolgák is kalapot, a pilleust kapták ajándékba felszabadításukkor.
A 15. századi szalmakalapok Pisanello középkori mesterművein azt mutatják, hogy a leglátványosabb szalmakalapokat a legjólöltözöttebb emberek hordtak. A középkorban jelentek meg a mai kalapősök. Igaz, akkoriban luxusdaraboknak számítottak, és gyakran nemes prémekkel és gyémántokkal voltak díszítve. A florentinkalap Firenzéről kapta nevét. E hajlékony, nagykarimájú, lenge szalmakalap máig kedvelt nyári viselet maradt. Az 1800-as évek elején, az empire divat szerinti, lapos tetejű szalmakalapokat hordták. A biedermeier divat korszakában a nők szalaggal és fátyollal díszített, úgynevezett ernyős kalapot viseltek. Ez a szalmakalapfajta a főkötőre hasonlított.
Aztán 1900 körül kezdték hordani – először a férfiak, majd a nők is – a girardi kalapot, mely Girardi bécsi színészről kapta nevét. A merev, ovális, lapos tetejű szalmakalap keskeny, vízszintes karimával készült. Az 1900-as évek hatalmas karimájú, úgynevezett „malomkerék” kalapjait a szecessziós stílusnak megfelelően sok virág, szalag és egyéb dísz tarkította. Az 1920-as években magas tetejű, keskeny karimájú fazonokat viseltek, erősen a fejbe húzva. Az 1930-as évek közepétől ismét visszatért a széles karimájú kalapdivat. Azóta felváltva, illetve egymás mellett hódítanak a legkülönfélébb fazonok.
Napjainkban ismét újraéled a szalmakalap, melynek az idők folyamán különböző típusai alakultak ki: ilyen például a Panama kalap, melyet Ecuadorban készítenek, és elég finomnak és drágának számít, aztán itt a kúpos fazonú szalmakalap, melyet a délkelet-ázsiai farmerek viseltek, valamint a lapos karimájú és tetejű klasszikus szalmakalap.

Olvasson tovább: