Kereső toggle

A Skynet már a spájzban van

Tabletek, appok, transzhumanizmus a Terminátor Genysisben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A közönségfilmes műfaj sci-fi szegletén belül, annak is a zord jövőképes fiókjában foglal helyet a Terminátor-széria. Bár az első két műfajtörténeti rész utáni folytatások inkább a sokadik bőr lehúzásáról szólnak, a legutóbbi darabról sem mondhatjuk el, hogy ne lenne mondanivalója. Például arról, hogyan törli el végképp a technológia az ember szabadságát, miközben kiszolgálja a kényelmét.

Arnold, az osztrák bevándorló, sokak munkáját elvette ebben a filmben. Jó, hogy így tett, mert nélküle ez a gyenge poénokkal, lapos párbeszédekkel teli zűrzavar, amit filmként elénk tálaltak, valószínűleg úgy esett volna szét cseppjeire, mint a T-1000-es. Alább tehát semmiképp sem ajánló következik, hanem egy-két aktuális kortünet kimazsolázása egy igencsak felejthető mozgóképes dolgozatból.

A címszereplő Genisys nem más, mint egy készülő alkalmazás, ami összeköt mindent mindennel. Már nagyon várják a digitális bennszülöttek (a filmben mindenki az), a köztereken visszaszámlálók jelzik, hogy a várva várt „app” hamarosan végigárad az emberiségen. Azt ígéri, hogy az összes elektronikus kütyü – a távkapcsolóktól és az intelligens hűtőgépektől a telefonos, számítógépes rendszerekig – egységes rendszerbe tömörül és könnyen irányítható lesz.

Így ébred öntudatra a Skynet, az embert elpusztító hálózat, amely az előző részekben még katonai-hadiipari rendszerprogram volt az időutazásoktól átszabott (egyik) jelenidőben, 2017-ben viszont egy, a Google és Facebook összes előnyét és hátrányát felturbózó szuperapplikáció. Mindez csírájában máris köztünk van, és nem csak azért, mert a két nagy cég tényleg tervez hasonló fejlesztéseket. Naponta számtalan elektronikus ujjlenyomatot hagyunk magunk után: internetböngészők, bankkártya-leolvasók, mobiltelefon-cellainformációk figyelik a szokásainkat. Bárkiről hamar személyiségtérkép alakítható  ki a fogyasztói szokásai alapján, mozgását szemmel tarthatják, visszakereshetik. Ma már ezen megfigyeléseknek csak egy részéhez (bankkártya és cellaadat) kell hatósági engedély, ne csodálkozzunk ezért, ha utazás miatt kattintunk párat a neten, és napokkal később is az adott régió szállásajánlatairól kapunk leveleket.

A filmben tehát várják a nagy digitális összeolvadást. Pár snitt utal az általános kütyüfüggőségre: a kórházi orvosok gyógyítás alatt a telefonjukat babrálják, a biztonsági őr pedig rá se néz az érkező Terminátorra, annyira leköti valami a gépén. Aztán már omlik is rá az őrszoba. Elnézve a metrón ülők telefonba mélyedő tekintetét, ez akár jóféle társadalmi fricska is lehetne, de a csömörig fokozott lövöldözős-lángtengeres-falrombolós részek szorgalmasan radírozzák azok agyát is, akik még nem adták fel, hogy egy ilyen filmben is keressenek időszerű gondolatokat.

Azért egy utalást mégis találunk a sovány cselekményben egy napjainkban sokakat foglalkoztató technikai-társadalmi problémára, ez pedig a transzhumanizmus. Ember és gép magas szintű vegyítéséről szívesen elmélkednek olyan csúcstechnológia-guruk, mint Ray Kurzweil, a feltalálózseni, a Google-ös Larry Page és a fiatal cégvezér, Elon Musk, akiről a Vasembert mintázták. A Terminátorban a transzhumán gondolat csavarként jelenik meg: bár eleinte az emberi szabadcsapatok úgy hiszik, legyőzik a Skynetet, az elvetemült computervírus megszerzi magának a mitikus vezért, John Connort, és „sejtszinten” átalakítja. Így lesz a gépgyűlölő partizánvezérből egy „evolúciós ugrással” feljebb lépő, minden korábbinál hatékonyabb új Terminátor. Szerepe mégis felejthető.

Ha valaki viszi a hátán az egészet, az az eredeti T-800-as alakítója, Kalifornia exkormányzója, a grazi futballstadion névadója – aki egyébként sose tanult színészetet. Schwarzenegger merev arca, behemót mozgása, akcentusos, néhol önironikus tőmondatai („öreg vagyok… de még vagyok”) hagynak némi emléket az egész filmből. Ám mivel korban a hetvenhez közelít, megeshet, hogy karakterének javát a máris tervbe vett két további részben számítógépes animációval oldják majd meg, így a mintabevándorlótól előbb-utóbb elveszi bejáratott karakterét a technológia, vagyis a gép. Hasta la vista!

Olvasson tovább: