Kereső toggle

Szelek szárnyán

Utószezonban is vár Kréta szigete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kréta Görögország legnagyobb szigete, a világ minden tájáról vonzza a turistákat. Heraklioni repülőterére 20 percenként szállnak le a repülőgépek a nyári hónapokban. Afrika közelsége, a szigeten végighúzódó hegyláncok (a legmagasabb 2452 m) és az európai kontinens felől jövő hidegebb levegő különleges, szeles időjárást eredményez. A felhők jelenléte állandó, de csak kivételes alkalom, ha esik is eső belőle. A szél viszont naponként változtatja az irányát. Mintha az afrikai forró levegővel dacolnának a krétai hegyek. A déli (Kréta alatti) részeken érdekes természeti látványosság, amikor a környező hegyek ormáról lefolyik a felhőzet, hogy utána eltűnjön a tenger felszínén.

Kréta nagy szigetnek számít. Bebarangolását megtehetjük kölcsönzött autóval, vagy busszal is. A kölcsönzés ára 40–50 euró/nap, de számolni kell a 200–300 euró közötti letéttel, amit, ha épségben marad az autó, visszautalnak a számlánkra. Autóbérlőknek jó hír, hogy rendőrök nincsenek az utakon – „No problem police”, ahogyan ezt a helyiek mondják. Arra viszont vigyázni kell, hogy az autósok előtt nem szent a záróvonal: előznek bárhol és bármikor. A buszozás olcsó és csillagtúrázásra kiváló, de a buszt le kell inteni, ha azt szeretnénk, hogy meg is álljon.

A szigetnek két oldala van: egy északi és egy melegebb déli rész, Afrikához közelebb. A sziget keleti részének csücske Sideros (Salmoné) – a Bibliában Pál apostol harmadik útja kapcsán is megemlített helyszín.

Szállásválasztásnál mindenképpen vegyük figyelembe, hogy mit is szeretnénk csinálni. Ha pihenés a célunk, akkor érdemes elkerülni a nagyobb, népszerű helyeket. Ilyenek az északi részen, Heraklion alatt található szállodasorok, de a déli részen is vannak nagyobb városok.

A falvakban a legerősebb hang a hajnali kakasszó, utána viszont csak a szél zúgása hallatszik. A tengerpart közelsége, a kedves, családias kiszolgálás mind-mind segíti a kikapcsolódást. De hogy a szállás ne legyen teljesen zsákbamacska, érdemes a tripadvisor.com oldalon előre tájékozódni.

Krétán a turistaidőszak március 25-én indul és november 5-éig tart. A téli időszakban csak a nagyobb városokban lehet üzemelő szállodát találni. Ezeket a hónapokat a helyiek olajbogyó-szüreteléssel töltik. Az egész szigeten meghatározó a földművelés: a hegyoldalakat olajfaligetek tarkítják és kiterjedt zöldségtermesztés folyik. A krétai paradicsom napérlelt és hatalmas, de hatalmas aloéültetvényekkel is találkozhatunk. Az aloé napégésre kiváló, mondják a helyiek. Kipróbáltuk és tényleg bevált. A mediterrán étrend mára már fogalommá vált. Itt azonban a hőség miatt is rákényszerül az ember, hogy minél több zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon. Bulgária talán még felveheti a versenyt a görögökkel, de itt hihetetlen kreativitással kevernek össze salátákat. A görög saláta csak egy a száz közül. A levesek közül a savanyú paradicsomleves az, amit legjobban tudnak variálni: tésztával, pirított hagymával, sok zöldséggel is elkészíthető. Apró trükköket is el lehet lesni. Például a mazsola közé kevert babérlevél kiváló tartósítószer, egy kis fahéjrúd pedig nagyon jó illatot ad a mazsolának. A krémes görög sajt egy kis oregánóban megforgatva új ízt és megjelenést kaphat. A csapvíz egyébként iható, mivel a hegyeknek köszönhetően jó a sziget vízellátottsága.

Ám – mediterrán étrend ide vagy oda – , amikor az idős krétai asszonyok görnyedt háttal, botra támaszkodva kiülnek a padra, konstatálni lehet, hogy a napon végzett erős fizikai megterhelés ellen nincs orvosság.

Krétán is a tavernában folyik a társadalmi élet, mintha csak ez lenne a helybéliek második otthona. És persze mindegyik családi vállalkozás: a nap folyamán mindig újabb és újabb családtagok jelennek meg és állnak be a kiszolgálásba. Sokszor éktelenül hangos, afféle „tányértörögetős” családi veszekedés hallatszik a konyha felől, ám ezek nagyon gyorsan rendeződnek. Megnyugszunk:

a görög temperamentum és beszédtempó amúgy sem a lassúságáról híres.

Ha nem csak fürödni szeretnénk a szigeten, akkor a hőség miatt érdemes az őszi vagy tavaszi időszakban utazni. Megéri időt szánni a Szamáriai-szurdokra, amely Európa leghosszabb szurdokvölgye, és a Kournas-tóra, amely a sziget legnagyobb édesvízi tava. Érdekes látnivalót kínál még a knósszoszi palota (a mínoszi civilizáció vallási és politikai központja volt a bronzkorban) és Spinalonga erődje.

Olvasson tovább: