Kereső toggle

Ózonlyuk helyett globális felmelegedés?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet tanulmányt adott ki az elmúlt hetekben, mely jó híreket tartalmaz az ózonrétegért aggódók számára: az ózonlyuk gyógyul! De úgy tűnik, ennek ára van.

Az ózonpajzs köznapi neve annak a gázrétegnek, mely a földfelszíntől 10-50 kilométerre helyezkedik el. Az egyébként erősen mérgező ózon szerepe, hogy elnyeli az ultraibolya-sugárzás egy részét. Nem pajzsként, sokkal inkább egy eleve lukacsos, vastag hálóként kell elképzelni, melynek vastagsága földrajzi helytől és évszaktól függően is változik.

Mario J. Molina, F. Sheerwood Rowland és Paul Crutzen rájöttek, hogy az ózonréteg elvékonyodásáért a hűtőgépekben, légkondicionálókban, valamint hajtógázként is használt halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) felelősek. E felfedezésükért 1995-ben kémiai Nobel-díjat kaptak.

Mivel az ózon mennyiségének csökkenése egyúttal az élővilágra veszélyes UV-sugárzás erősödésével járt, az 1987-ben született és számos ország által elfogadott montreali egyezmény elrendelte a CFC-k fokozatos kivonását a forgalomból. Az intézkedéseknek meglett az eredménye: az ózonréteg vékonyodása megállt, sőt, ahogyan a kiadott tanulmány beszámol róla, sikerült növekedést mérni az ózonkoncentrációban. Az UNEP ügyvezető igazgatója, Achim Steiner minden idők legsikeresebb környezetvédelmi egyezményének nevezte a montreali megállapodást. A nagy sikert beárnyékolja, hogy a CFC-k helyett használt gázok hozzájárulnak az üvegházhatás kialakulásához.

Az üvegházhatás nagyon leegyszerűsítve a légkör hőmegtartó tulajdonsága. A napsugárzás be tud hatolni a légkörön, de a felszínről visszasugárzott energia egy részét a külső, „határoló falként” funkcionáló üvegházhatású gázok nem engedik ki, így a napenergia felmelegíti a földet. Az üvegházhatás nélkül a Földön átlagosan 30 fokkal lenne hidegebb, vagyis a jelenség egy bizonyos mértékig kényelmet teremt a számunkra. Mivel azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása nagy ütemben növekszik, a légkör a kívántnál jobban felmelegszik, s ez a globális felmelegedésként emlegetett jelenséghez vezet. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy mindez hosszú távon ivóvíz-és élelmiszerhiányt eredményez. Az ENSZ szerint 2007 tíz legnagyobb természeti csapása közül kilenc mögött éghajlati tényezők álltak, de a klímaváltozás számos egészségügyi problémát is felerősít, kezdve a szívbetegségektől a rovarok által terjesztett fertőző betegségekig.

A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Michel Jarraud szerint „az ózonréteg megmentésére tett nemzetközi összefogás óriási sikere arra kell, hogy sarkalljon bennünket, hogy a klímaváltozás okozta, talán még nagyobb kihívást is közös erőfeszítéssel oldjuk meg”.

Olvasson tovább: