Kereső toggle

Tón vón’ jó

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza”- tartja a közmondás azokról, akik a Tisza vidékéről származnak és vágyódnak vissza szülőföldjükre. Ám az idei év eddigi eredményei alapján nemcsak azok kedvelik Magyarország egyik legizgalmasabb turisztikai célterületét, akik ott születtek, hanem azok is, akik szívesen megismernék az ország legnagyobb mesterségesen kialakított tavát, ahol a természetközeli aktív kikapcsolódás mindig garantált.

A Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei megépítését az 1960-as évek közepén határozták el. Az Alföld öntözési rendszerének fejlesztéseként az építkezés 1990-es években fejeződött be. Fő célja pedig a vízkészlettározás és az Alföld vízhiányos területeire, elsősorban a Nagykunságba, a Körösök völgyébe és a Jászságba való gravitációs vízátvezetés feltételeinek megteremtése volt. Így lett egy olyan tó, mely más tóval össze nem hasonlítható, hiszen keresztülfolyik rajta legmagyarabb folyónk, a Tisza, amely az eredeti koncepció szerinti vízkészlet biztosítása mellett mára teret ad a vízi turizmus különböző ágainak gyakorlására, s mindemellett egyedülálló természeti érték is egyben. A tó területe 127 négyzetkilométer, hossza 27 km, átlagos mélysége 1-3 méter, a tóban egy 43 négyzetkilométer területű sziget található. A tó gátja négy megyén keresztül fut körbe a tavon, melynek hossza 75 km, és amely ideális terep például a kezdő kerékpározóknak is. A tó középső része horgászásra van kialakítva, és mára kialakult az ökológiája is. 2012-ben nyitotta meg kapuját Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, mely Európa legnagyobb édesvízi akváriuma (753 000 liter). A 7 hektáros szabadidőpark állatkerttel, míg a kicsiknek játszótérrel, a nagyobbaknak pedig vízijátszótérrel lett kialakítva. A 7 emeletes intézmény kilátótornyában lélegzetelállító panoráma nyílik a Tisza-tóra, a településre és a környező tájra. Ezenkívül az Ökocentrum részeként megtekinthető a poroszlói Tájház is.

Élővilág

A tó területe a Hortobágyi Nemzeti Park része, mely UNESCO-világörökségi terület is egyben. Védett természeti értékei közül a madárvilágnak van kiemelt szerepe, melynek megóvása a tájvédelmi körzet egyik legfontosabb feladata. Védett fajai: Európa legnagyobb röpképes madara a túzok, vagy a trópusi színvilágot hordozó szalakóta. Ragadozómadár-állomány is található itt, például a parlagi sas, a kerecsensólyom, és még sorolhatnánk a több száz madárfajtát, melyek különböző időszakokban látogatják a tó területét. A madárvilág mellet más állatcsoportok is képviseltetik magukat értékes fajokkal, például a vörös hasú unka, a levelibéka, a vidrapók, a tűzlepke és augusztusban találkozhatunk a sisakos sáskával is. Évente egyszer, Európában is egyedülálló természeti jelenséget csodálhatunk meg a Tiszán, amelyet a köznyelv „Tiszavirágzás”-ként ismer. A ritka látványosság főszereplője egy védett egyedi kérészfaj. A 8-12 centiméteres állatkák hosszú lárvaéletük után kifejlett, ivarérett korukban csak néhány óráig, esetleg egy napig élnek. Ám három óra alatt egy egész élet fut le velük. Ekkor járják ugyanis násztáncukat, ami „virágzóvá” változtatja a víz felszínét. Ilyenkor olyan a folyó, mintha millió kicsi fehér virág ringna a víz felszínén. A nászrepülés után aztán az elhullott állatok bőséges táplálékként szolgálnak a vízi madaraknak és halaknak.

De a néma halakról se feledkezzünk meg! Az Abádszalóki-öböl halfaunája ugyanis országos hírű, több mint 50 különböző halfaj előfordulását jegyezték fel fogási naplóikba a horgászok. A nyugalom szigetén Tiszaderzstől két kilométerre húzódik a Tisza Cserő-közi holtága, mely századok óta érintetlen vadregényes terület. Vizében él Európa legapróbb, magvakkal szaporodó növénye a vízidara, de fellelhető az igen ritka kosbor, és a rég kihaltnak hitt kunsági bükköny is újra megjelent az érintetlen területen. A Tisza-tó vidékére jellemző az ősi élővilág, a sekélyebb vizekre gyönyörű szőnyeget terít a fehér tündérrózsa (vízitök). A tündérfátyol által bearanyozott lebegő hínár szintén rabul ejti a szemlélődőt. A békatutaj, a sulyom és a rucaöröm levelein megkapó szépségű vízimadarak kutatnak táplálék után.

Szórakozás

Délen az Abádszalóki-öböl területe a vízi sportok szerelmeseinek kedvez. Itt – kontinensünkön egyedülálló módon – egyébként a motorsportolás is engedélyezett. 14 négyzetkilométeren lehet jetskizni, vízisízni, szörfözni vagy vitorlázni. Abádszalókon található a faluház, melynek leggazdagabb része a Kárpát-medence 215-féle viseletét mintegy 375 babán bemutató kiállítás. Ahogy a Földünk 64 országának 266 öltözetében is gyönyörködhet az odalátogató. Az 1900-as évek elejéről származó paraszti tisztaszoba berendezése és a paraszti élethez tartozó használati tárgyak is megtekinthetők.

A tó településeinek partjain várják kialakított strandokon csónaktúrákra, termálfürdőzésre (Poroszló) családosokat, baráti társaságokat, sportolni vágyókat, természetjárókat. De van lehetőség kajak, kenu, csónak, kerékpár, és egyéb vízisport-eszközök bérlésére is. A Tisza-tavi Természetjáró Klub kínál 8 próbatúrát is, és a Tisza-tavi 4x4 túrát: 4 évszakban, 4 módon, 44 túraútvonalon, és 4444 percben garantálja a feltöltődést a Tisza-tónál. (Bővebben a www.tisza-to.hu oldalon.)

A Tisza-tó méltán Magyarország egyik legszebb és legkedveltebb kirándulóhelye. Annak ellenére, hogy emberi kéz alkotta, a természetes élővilág hamar birtokba vette, így védett állatok és növények kiemelt élőhelye lett. Nemcsak nyáron jelent kikapcsolódást a tó. A tavaszi ár levonulásától október végéig gyönyörködhetünk a vízivilágban, télen erős fagy idején pedig szervezett gyalogtúrák során láthatjuk a nyáridőben víz alá kerülő egykori erdők, gyümölcsösök maradványait. Aki „a Tiszáról is szomjasan jön haza” a közmondás szerint, az nem használta ki a lehetőségek teljes tárházát, az oly sok írónk által megírt vadvízország szépségeit!

Olvasson tovább: