A rangos felsőoktatási intézmények világszerte rendkívül magas követelményeket támasztanak tanulóikkal szemben, s a túlterheltség mellett a stressz olyan csalhatatlan jelei jelentkeznek a diákok körében, mint a tartós fáradtságérzet, álmatlanság, étvágytalanság vagy éppen túlzott éhségérzet. Stresszről akkor beszélhetünk, amikor olyan helyzettel találjuk magunkat szemben, melyre viselkedésváltoztatással reagálunk, s minél fenyegetőbbnek érezzük az adott szituációt, annál hevesebb reakciókat vált ki belőlünk. Az egyetemi évek alatt a diákok pontosan ilyen kihívások sorozatával küzdenek, mikor a félév végén vizsgáikat próbálják sikeresen letenni. Nem beszélve arról, hogy hazánkban sok helyen maguk a tanárok nehezítik meg a hallgatók dolgát. Vajon mekkora stresszérzettel mennek azok a diákok vizsgázni, akik korábban magukra haragították oktatójukat, vagy milyen lehet lányként egy nőgyűlölő tanár előtt tételt húzni? Előfordulnak esetek, amikor a hallgatókat a tanszékek tévesen tájékoztatják a vizsgakövetelményekről, és hallani olyan professzorokról is, akik a dolgozatokat random módon, értelmes kritika nélkül osztályozzák. Ilyen tárgyak esetében bizonyára még a legfelkészültebb hallgatóknak is lehet félnivalója.
Stresszhelyzetben a szervezetünk fokozott készültségben tartja a test izomzatát, így tartós stressz esetén az immunrendszer elgyengül, könnyebben válik a szervezet fertőzötté, különösen gyakoriak az egyetemisták körében a vizsgaidőszak alatti vagy utáni légúti megbetegedések, a kevésbé szerencséseknél azonban gyomorfekély, szív- és érrendszeri problémák is megjelenhetnek. A tartós stressz tünetei, valamint azok nem megfelelő kezelése könnyen egy ördögi körré alakulhat. Egy, a Chicagói Egyetemen végzett kutatás bebizonyította, hogy az alkoholfogyasztás nem segít a stressz oldásában, mivel pontosan egy olyan hormon termelődését gátolja, melyet a szervezet a stressz leküzdésére termel, így csak tovább növeli az alkohol utáni vágyat, ami egy egyetemista esetében akár közelgő vizsgájának elbukását jelentheti.
Külföldön sem könnyű a diákok sorsa. Bár a nálunk megszokott 6-10 vizsgával szemben az 5 év végi számonkérés már rengetegnek számít, s általánosságban elmondható, hogy kevesebb elméleti, magolós tárggyal kell megküzdeniük a félévek során. Stressz szempontjából viszont a különbség csupán annyi, hogy míg a magyar diákok hozzáállását gyakrabban jellemzi a „csak menjek át” hozzáállás, addig külföldi egyetemeken a minél jobb jegy a cél, rangosabb egyetemeken, mint például a Harvard, a kiváló osztályzat egyenesen elvárás. E követelmények hatására 2013 decemberében a Harvard egyik húszéves diákján olyannyira eluralkodott a vizsgától való félelem, hogy beélesített bombákat jelentett be a kampusz négy épületében.
2014. 08. 29. (XVIII/35)
