Kereső toggle

Ha jön a front…

Mit tegyünk, ha érzékenyek vagyunk az időjárás-változásra?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A gyakori időjárás-változások és hőingadozások kisebb-nagyobb mértékben szinte mindenkire hatást gyakorolnak, sőt sokan szenvednek a frontoktól, amelyek befolyásolhatják a teljesítő- és koncentrációs képességünket, a hangulatunkat, a kapcsolatainkat, és ezáltal az életminőségünket is. Szakembereket kérdeztünk arról, hogy a légköri folyamatok vajon hogyan, miért, milyen mértékben hatnak ránk, és mit tehetünk ellenük?

Vezető kutatóorvosok egy része az időjárással szembeni érzékenység hátterében gyakran pusztán modern kori civilizációs betegséget sejt (egyre kevésbé és egyre ritkábban vagyunk kitéve az elemek természetes hatásainak), és az emberi szervezet hőszabályzó-, valamint alkalmazkodóképességének zavarát feltételezik a jelenség mögött. Mások szerint viszont a környezeti hatások mindig is befolyással bírtak szervezetünk működésére, hiszen már jóval időszámításunk előtt Hippokratész lejegyezte, hogy bizonyos betegségek bizonyos időjárási körülmények hatására súlyosabbá válhatnak: „Aki helyesen akarja gyakorolni a gyógyítás művészetét, annak figyelembe kell vennie a hideg-meleg szeleket és az évszakokat” – írta, és azt is megfigyelte, hogy például a sarkvidéki eredetű, hideg levegő hatására gyakrabban lépnek fel görcsök.

Angela Schuh német orvos-klimatológus Bioklíma című könyvében egyenesen azt állítja, hogy az emberek több mint fele érzékenyen reagál az időjárási hatásokra. A professzor asszony német alapossággal taglalja az időjárás és az ember kapcsolatát, a megelőzés módjait és a terápiás módszereket, miközben nem feledkezik meg az időjárás egészségre gyakorolt pozitív hatásairól sem. Schuh szerint valóban az időjárási változásokra reagál szervezetünk, a szimptómák valódiak és tényleg megkeserítik elszenvedőjük életét, és nem beképzelt tünetekről van szó. Például a mozgásszervi panaszok 60–90 százalékának, a migrén, fejfájás 50-60 százalékának időjárás-érzékenység az okozója. Majd közli azt is, hogy kutatásai szerint a kellemetlen időjárási viszonyok és változások zárt térben is utolérnek bennünket.

Új népbetegség?

Az emberre gyakorolt légkörkörnyezeti hatásokat (például fronthatásokat) viszonylag új tudományág, a humánmeteorológia, míg ennek egyes orvosi vonatkozású részterületeit az orvosi klimatológia és az orvosmeteorológia kutatja. A frontérzékenységgel mint tünetegyüttessel csupán néhány évtizede foglalkoznak a szakemberek. Ezt a szaknyelvben meteoropátiának nevezik, ami a természetben zajló időjárási változások elviselésének hiányát jelenti. A humánmeteorológiát tudományosan megalapozó kutatás-fejlesztéseket húsz éve végzi a hazai Meteo Klinika, és fontosnak tartják a lakosság pontos tájékoztatását is ebben a kérdésben. Dr. Pintér Ferenc igazgató érdeklődésünkre elmondta: „Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik rosszul reagálnak az időjárás-változásra. A téma fontosságát jelzi, hogy statisztikáink alapján az emberek mintegy 78 százaléka érzékeny bizonyos időjárási folyamatokra, 30 százalék esetében pedig kifejezetten életminőséget rontó tünetek jelentkeznek. Több EU-s támogatású kutatási projektünkben 100 ezer ember adatait dolgoztuk fel, mivel egyénfüggő, hogy ki mennyire érintett és hogyan reagál az időjárásra. Egy most befejeződött kutatás során – melyet közösen végeztünk a Szent János Kórház Neurológiai Osztálya Stroke Centrumával – bebizonyosodott, hogy mind súlyos betegségek kialakulásában szerepet játszik, mind pedig már meglévő betegségeket felerősíthet a szeszélyes időjárás.”

Dr. Ajtay Zénó PhD. klinikai főorvos, belgyógyász kardiológus arról számolt be lapunknak, hogy egy-egy erősebb fronthatás alkalmával több beteg jelentkezik mellkasi panaszokkal, szívritmuszavarokkal és vérnyomás-ingadozással, koszorúérgörccsel és akár szívinfarktussal. „Szívbillentyű-betegség miatt gondozott pácienseinket is megviseli az időjárás-változás, ők elsősorban nehézlégzés és bokaduzzanat miatt keresik fel ilyenkor rendeléseinket. De nem csak az idősebbeket viselhetik meg a szélsőséges időjárási helyzetek, a kisgyermekeknél is tapasztalhatunk nyugtalanságot időjárás-változáskor. Az iskoláskorú gyermekek közül minden ötödiknél észlelhető időjárás-érzékenység. A férfiak inkább a meleg-, a nők pedig a hidegfrontra érzékenyebbek.”

Dr. Lányi Péter belgyógyász adatai alapján a magyarok többsége melegfrontérzékeny. Érdekes, hogy a németeket, az angolokat és a franciákat viszont inkább a hidegfront viseli meg. Ám az egyéni tüneteket sajnos egyénileg kell kitapasztalni, és aztán odafigyelni rájuk. Olyan is előfordul, hogy a frontérzékenység évszakfüggő, és valaki csak a nyári hidegfrontokra reagál erőteljesen, a téliekre nem.

„A stabil, azaz csendes, enyhe, derült idő (magas légnyomás esetén) a legkedvezőbb a szervezet számára, szinte gyógyhatással bír: lerövidíti a betegségek lefolyását, gyorsítja a sebgyógyulást. A halálesetek száma ilyenkor csökken. Ám a frontérzékenység nem tekinthető betegségnek, de előjele lehet különböző kórképeknek, ily módon figyelmeztető jelzésként is felfoghatjuk. Idült betegségben szenvedők körében gyakrabban fordul elő, a panaszokat fokozza, sőt komoly szövődmények kialakulását is elősegítheti (ritmuszavar, szívinfarktus, stroke stb.)” – teszi hozzá Dr. Ajtay Zénó.

„Az időjárásbeli változások bizonyítottan hatnak mindannyiunk szervezetére valamilyen szinten. Azonban abban is van eltérés, hogy ki mennyire érzékeny a saját testi változásaira, milyen könnyen veszi észre, és mekkora jelentőséget tulajdonít neki. A változásokhoz való alkalmazkodás testi és lelki energiát igényel. A hirtelen változásokhoz testünk kiegyenlítő-szabályozó mechanizmusai révén vagyunk képesek alkalmazkodni. Szervezetünk folyamatos kapcsolatban van környezetünkkel, hormonrendszerünket, hőmérsékletünket, szívritmusunkat ehhez igazítja a test belső egyensúlya, homeosztázisa fenntartása érdekében” – magyarázza kérdésünkre Újpál Zsófia pszichológus.

A lelki tényezőket Dr. Ajtay Zénó is megerősíti: „Az időjárás-változásra adott válaszreakció súlyossága függ az idegrendszer állapotától. Akik lelki problémákkal küzdenek, fokozottan vannak kitéve stressznek, ha valamilyen krónikus betegségük van, sokkal erősebben reagálnak a hirtelen fronthatásokra. Fiatal korban esetleg csak rossz közérzetet vagy nyugtalanságot tapasztalunk, korunk előrehaladtával azonban egyre markánsabb tünetek jelentkezhetnek. Érdekes ugyanakkor, hogy gyakran nem a front milyensége, tehát hideg- vagy melegfront, hanem az egyéni frontérzékenység ténye és mértéke befolyásolja a szervezetünket. Például a szülésmegindulások száma csak azon terhes nők körében emelkedik meg statisztikailag számottevően, akik az éppen jelenlevő frontra érzékenyek.”

Mit tehetünk?

Általánosságban igaz és valamennyi szakember véleménye megegyezik abban, hogy egészséges életmóddal a frontok okozta tünetek enyhíthetőek. „A frontérzékenység nem gyógyítható, de befolyásolható. A kialakult tünetekkel muszáj külön-külön foglalkozni, de egyébként az idegrendszer egésze egy bizonyos mértékig edzhető, erősíthető, és persze az sem baj, ha rendelkezésére állnak a neki szükséges tápanyagok. Vitaminok elsősorban hiányállapot esetén hatnak. Sokan kísérleteznek B-vitaminnal, magnéziummal, D-vitaminnal, halolajjal, de a hatás nem garantált. A tünetek megelőzése némi önismerettel befolyásolható: például egy melegfront érkezésének napján a szokásosnál is gondosabban kerüljük a migrénünket esetleg kiváltó vagy súlyosabbá tevő ételeket, vörösbort, fűszeres sajtokat, csokoládét. Vegetatív idegrendszerünk „edzése” szintén hozhat eredményt: hosszú távon segíthet például a rendszeres szaunázás, a reggeli váltott (hideg-meleg-hideg) vizes zuhany, vagy egy nyaralás más éghajlaton, hegyvidéki magassági szinten, a környezetváltozás miatt” – tanácsolja Dr. Ajtay Zénó.

Ha frontérzékenyek vagyunk, végezzünk önmegfigyelést, de próbáljuk a provokáló tényezőket elkerülni. Környezet- vagy életritmusváltással, bő folyadékfogyasztással, egészséges, vitamindús étrenddel sokat tehetünk a tünetek enyhítéséért. Gyógyteákkal vagy masszázzsal beindíthatjuk szervezetünk öngyógyító folyamatait. Nyugtató hatású lehet a levendulaolaj, a citromfű, a rozmaring és az orbáncfű is. Érdemes csökkenteni az alkoholfogyasztást és a dohányzást. Ám súlyosabb panaszok esetén saját alapbetegségünknek megfelelő szakorvos bevonására is szükség lehet.

„Jó hír, hogy a kutatási eredményeinknek köszönhetően – mely a legmagasabb presztízsű Innovációs Nagydíj Pályázat »Kiemelt elismerését« is elnyerte – már nem kell feleslegesen szenvednünk az időjárási hatásoktól: a Meteo Klinika általános állapotfelmérést követően személyre szóló megoldásban, életmódbeli tanácsadásban segíti az időjárás okozta testi, lelki panaszokban szenvedőket. Ennek egyik fontos eleme az úgynevezett meteoprofil-meghatározás – ehhez a komplex vizsgálati módszerhez már ma is bárki hozzáférhet – mellyel meg tudjuk állapítani, hogy kinek milyen szintű az érzékenysége, és így 3-4 napra előre tudunk iránymutatást adni. Sőt, a kifejlesztett meteogyógyászati eljárásokkal ki tudjuk védeni a negatív hatásokat, ezáltal jobb életminőséget biztosítunk a hozzánk fordulóknak” – hívja fel a figyelmet Dr. Pintér Ferenc, és még hozzáteszi: „Érdemes figyelni az előrejelzéseket a honlapunkon, de az országban több helyszínen is tartunk előadásokat, és szűréseket is végzünk, melyek időpontjairól szintén honlapukon lehet tájékozódni.” (www.meteoklinika.hu)

 

Frontok és mellékhatások

Az időjárás-változás egyik legmarkánsabb formája a front, ami lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, és amelyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, légköri ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek. Hidegfrontról akkor beszélhetünk, ha az örvénylő mozgás a hideg levegőt a korábban meleg levegővel borított területre hajtja. Általában heves záporok, zivatarok, szélviharok kísérik. Melegfront esetén pedig a meleg levegő hódít teret a hideg rovására, leggyakrabban csendes eső kíséretében.
Az „időjárási front” kifejezést egyébként Vilhelm Bjerknes norvég meteorológus használta először az 1920-as években. Megfigyelte ugyanis, hogy az időjárás változásait nagy kiterjedésű, eltérő fizikai tulajdonságú légtömegek kicserélődése okozza. A frontmentes, más néven anticiklonnak nevezett magasabb légnyomású időszakot rendszeresen alacsonyabb légnyomású, jól körülhatárolt frontokkal kísért légörvények, a ciklonok követik. Hazánkban a frontológia az 1930-as évek közepén vonult be az időjárás-előrejelzés napi gyakorlatába. Magyarország felett – statisztikai adatok alapján – átlagosan heti egy-két ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy melegfronttal kísérve, így évente nagyjából 100-200 front érinti az országot. A legváltozékonyabbnak számít a tavasz, amikor szinte 24–36 óránként érkeznek a frontok. Az év legcsendesebb szakaszának pedig szeptember-október számít. Feljegyzések szerint egyébként 1975 szeptemberében egyetlen front sem vonult át hazánk fölött, ami nagyon ritka. További érdekesség, hogy melegfront esetén a tünetek órákkal a frontátvonulás előtt, míg hidegfrontkor annak távozása után jelentkeznek.
„Magyarországon az Alpok déli oldala felől érkező meleg áramlás okoz általában melegfronti hatást, és ilyenkor sokan panaszkodnak tompa, lüktető fejfájásra és arra, hogy levertek, fáradékonyak, kimerültebbek lesznek. De rontja a depressziósok állapotát is. A hőség különösen a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket viseli meg, ilyenkor gyakrabban alakul ki agyi keringészavar, glaukómás roham, szívritmuszavar. Erős melegfrontok idején több baleset történik, az emberek figyelmetlenebbek, dekoncentráltak, lassúbbak a reflexeik.
Hidegfronti hatáskor a frontérzékenyek ingerültté, feszültté válnak, a reakcióidő ugyan javul, de ilyenkor hajlamosabbak kapkodásra, türelmetlenségre is, csökken a koncentrálóképesség. Felerősíti a szorongásos állapotokat, a megnövekedő görcshajlam pedig az asztmásokra, emésztőszervi problémákkal küszködőkre lehet veszélyes. Gyakoribbak még az epilepsziás rohamok, koszorúérgörcs okozta mellkasi fájdalmak, stroke, embólia, valamint ízületi gyulladások. Kettősfronti hatás esetén pedig mindkét frontra érzékenyek panaszai fokozódhatnak” – egészítette ki mindezt Dr. Ajtay Zénó.

Olvasson tovább: