Kereső toggle

Duna-kanyar, az élő történelem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Duna-kanyar hazánk egyik legjelentősebb és egyben kihagyhatatlan turisztikai célpontja, mely a Duna Esztergom-Budapest közötti szakaszán terül el. A vidék ékkövei közé tartozik az Esztergomban található hévforrás, valamint lélegzetelállító kilátással a visegrádi fellegvár is. De számtalan érdekesebbnél érdekesebb látnivalóval találkozhatnak az ideérkezők. A régió különleges jellegének köszönhetően helyet kapott a világörökség-várományosi listán is.

A Duna-kanyart gyakran Visegráddal és Nagymarossal azonosítják, ami nem is meglepő, ugyanis ezek a települések turisztikai szempontból jelentős vonzerővel rendelkeznek. Visegrád egy apró, de annál jelentősebb település, mert bár Magyarország egyik legkisebb városa, és egyben az egyik legrégebbi is, aminek köszönhetően a régészeti jelentősége kiemelkedő. A település területén már a római korban egy 14 őrtoronnyal védett katonai tábor állt, maga a település viszont csak a 6. és 9. század között jött létre. Szent István itt alapította meg első vármegyéjének várispánságát is a Visegrád szívében található Sibrik-dombon. A ránk maradt írásos feljegyzések alapján az itt látható Fellegvár is ekörül épülhetett. Ezen a helyen rendezték meg 1335-ben a magyar, cseh, valamint a lengyel király részvételével tartott visegrádi királytalálkozót. A helység azonban a török megszállást követően elvesztette politikai jelentőségét.

Nagymaros már a 14–15. században is népszerű „turisztikai” célpont volt. Több uralkodó – mint például Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, de még Hunyadi Mátyás is – előszeretettel tartózkodott ezen a helyen. A folyamatosan szépülő település a hangulatos környéknek és a fantasztikus látványnak köszönhetően a mai napig népszerű a turisták körében. Ám meg kell említeni Esztergomot is, amely a Duna-kanyar legfelsőbb városa. A város a maga közel 30 ezres lélekszámával a megye második legnagyobb településének számít. A város előterét közel fél tucat kisebb sziget ékesíti. A település termál- és élményfürdőjét a Kis-Duna egyik ága és a Várhegy között feltörő hévíz és karsztvíz keverékére alapították. A város egyik leghíresebb építménye, a klasszicista stílusban épült esztergomi bazilika az ország legmagasabb egyházi épülete, valamint Európa öt legnagyobb bazilikájának egyike.

A Duna-kanyar másik végén található Vác városa, mely Pest megye ötödik legnagyobb települése, amely szintén vonzó turisztikai célpont. A város majdnem egy évezredes múltra tekint vissza. Bár a Vácot említő legkorábbi írás csak 1075-ből származik, a település már a honfoglalás korában is itt állt. A váci püspökség alapjait még Szent István rakta le, és a város földesura a mindenkori püspök volt. Ebből kifolyólag mind építészetileg, mind kulturális szinten kiemelkedő szerepet játszott. Mivel Vác az akkori Magyarország központjában helyezkedett el, az országot ért jelentősebb támadásokban érintett volt. Így volt ez az 1241–42-es tatárjárás, valamint a török hódoltság idején is, amikor a török–magyar erők ütközőzónájában helyezkedett el. De itt zajlott az 1848–49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának két fontos csatája is (április 10. és július 17.), amelyeket évről évre újra eljátszanak. A 19. századi iparosodásnak köszönhetően megindult a város fejlődése, és megépült a Pestet Váccal összekötő vasútvonal, ami hazánk első vasútvonala. A város mára több átalakításon is átesett, jelenleg is zajlanak felújítások. Többek között megújult a Diadalív és a Kőkapu is, amit Mária Terézia tiszteletére építettek. Érdekesség, hogy amikor a királynő személyes látogatására sor került a városban, ő gyanakodva nézett a kapura: nem mert átmenni alatta, inkább kikerülte azt…

A város mai jelentőségét főként a tucatnál is több iskola, valamint a turisztikai vonzerő adja. Történelmének és nyüzsgő kulturális életének köszönhetően – például évente megrendezik a nyári Váci Világi Vigalmat – nem véletlen, hogy Vácot a „Duna-kanyar szívének” is szokták nevezni.

Veresegyházon 1998-ban hozták létre a Medveparkot, amely Közép-Európa egyetlen medvemenhelyének számít. A parkban két tó, valamint több barlang is biztosítja a medvék számára a természetes körülményeket. A medvéké mellett 2000-ben megépítették a farkasok kifutóját is, így az odalátogatók már több vadállatfajjal találkozhatnak. Ha valaki Veresegyház felé jár, akkor a Medvepark mellett érdemes megállni egy kis vízi élmény kedvéért is, mivel több kisebb tó, illetve, gyógyfürdő is található a városban.

Akit a Duna-kanyar felé visz útja, annak mindenképpen érdemes időt szakítania egy kis túrázásra is, amelyre kiváló lehetőséget nyújt a Pilisszentkereszti szurdok és a Rám-szakadék, ahogy a Vác mellett található Naszály és a Gyadai rét is. De rengeteg más túraútvonalon is bejárható az egész környék. Mindezeket egybevéve a Duna-kanyarban izgalmas kultúrájú, változatos táj tárul elénk, ami kiváló lehetőséget biztosít mindazok számára, akik kikapcsolódásra vagy egy kis testmozgásra vágynak, de azoknak is nagy felüdülést jelenthet, akik csak a kultúrszomjuk csillapítása végett keresik fel ezt a gyönyörű régiót.

Olvasson tovább: