Kereső toggle

Rezsicsökkentés kútfúrással

Ha nem akarsz a hálózattól függni…

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jó idő beköszöntével egyre többen veszik ismét használatba a kertjüket, illetve látogatnak el a nyaralójukba. Azokon a helyeken, ahol alkalmas a talaj erre, a magas vízszámlák miatt célszerű lehet vezetékes víz helyett kúttal locsolóvizet nyerni. Egy jó vízhozamú kúttal a vízdíj jelentős része megspórolható, és vízfelhasználástól függően a kiépítésének a díja hamar megtérülhet.

Azoknak, akik kútépítésen gondolkodnak, számos tényezőt kell figyelembe venniük ahhoz, hogy a lehető legjobban el tudják dönteni, milyen kutat rendeljenek. A legfontosabb kérdés, hogy mire használják majd a kútból nyert vizet. Locsolásra, autómosásra, esetleg toalettöblítésre, mosásra vagy emberi fogyasztásra, konyhai célokra szeretnék-e felhasználni? Hiszen ennek megfelelően kell a kutat kialakítani, hogy a földből talaj- vagy rétegvizet nyerjünk. A talajvíz a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, kizárólag öntözésre használható, általában fogyasztásra alkalmatlan, tekintettel arra, hogy szennyeződéseket is tartalmaz. A rétegvíz emberi fogyasztásra legtöbbször alkalmas, az első vízzáró rétegtől legalább egy vízzáró réteg különíti el, minél mélyebb rétegből való a víz, annál tisztább. Tehát locsoláshoz döntően talaj- vagy csapadékvíz, emberi fogyasztásra rétegvíz használható.

A következő fontos kérdés, hogy ásott vagy fúrt kutat válasszunk-e. Az ásott kút segítségével nyert víz emberi fogyasztásra alkalmatlan, hiszen legtöbbször a talajvíz összegyűjtésére szolgál (jellemzően 10-15 méter mélyről). Egy kút ásása több hetes vagy akár hónapos munka. Falát rendszerint betongyűrűvel vagy téglával rakják ki. Az ásott kút vízszintje rendkívül változó, leginkább a csapadékmennyiségtől függ, így nyáron – amikor a leginkább használnánk – nem ritka, hogy kiszárad. Emellett némi veszélyforrást is jelent gyerekeknek, kisállatoknak, ezért folyamatosan lefedve kell tartani. Bizonyos időközönként (használattól függően) az ásott kutakat tisztíttatni kell, ilyenkor a vizet kimerik, az aljáról a szennyeződéseket a felszínre hozzák, majd fertőtlenítik. Nagy előnye az ásott kútnak, hogy nem igényel szivattyút, akár vödörrel is ki lehet merni belőle a vizet.

Kútfúrást pár métertől akár több száz méter mélységig vállalnak a kivitelezők, attól függően, hogy talaj- vagy rétegvíz elérése a cél. Előnye, hogy a kútfej zárt, így nem balesetveszélyes. Vízellátása folyamatos, akár több száz köbméter vizet is képes biztosítani, melyet szivattyúval lehet a felszínre hozni.

Ezeken kívül pedig még vert (Norton) kutat is lehet rendelni, melyet a szakemberek úgy készítenek, hogy egy lyukakkal ellátott hosszú vascsövet a földbe levernek. A lyukakon keresztül a cső megtelik vízzel, melyet kézzel lehet kipumpálni. Hazánkban a talajviszonyok nem kedveznek a vert kút elterjedésének, hiszen leginkább kavicsos vízadó rétegben hasznosítható, nem beszélve arról, hogy igen alacsony a vízhozama, csak kisebb területek öntözésére szolgálna az így nyert – többségében – talajvíz.

Ha mindezek fényében sikerült eldönteni, hogy milyen kútra lenne igényünk, elengedhetetlen a megfelelő szakember kiválasztása. Ha kútfúrás mellett döntünk, tudnunk kell, hogy ez a tevékenység minden esetben engedélyköteles, tehát nemcsak arra kell ügyelni, hogy a kivitelező a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szerinti vízkútfúró szakképesítéssel rendelkezzen és műszakilag is felkészült cég álljon mögötte, hanem arra is, hogy a megfelelő hatósági engedély(eke)t is beszerezzük a munkálatok megkezdése előtt!

A kútfúráshoz szükséges engedély kibocsátása a helyi önkormányzat kompetenciája, ha naponta másfél, illetve évente ötszáz köbméternél kevesebb talajvizet nyerünk ki a kútból. Ha ilyen kúthoz kérünk hozzájárulást, akkor elég arról nyilatkozni, hogy a kérelmező háztartási igényeinek megfelelő mennyiségű víz lesz felhasználva. Ezt követően nincs további járulék vagy adó a víz használata után. Rétegvíz mélységű kút létesítésénél (ivóvíz) szigorúbban veszik az engedélyek megadását, bonyolultabb, hosszabb folyamat az engedélyeztetés, hiszen itt nemcsak a kút fúrásához szükséges hozzájárulást kell megigényelni, hanem a használatához valót is.

Kumánovics György geológusmérnök, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke a Heteknek elmondta, hogy egyesületük felmérése alapján hazánkban évente legalább 4-5 ezer kút fúrására kerül sor, ezek legnagyobb része engedély nélkül létesített víznyerőhely. A talajvizet biztosító kút kivitelezése egyszerű, költséghatékony, hiszen az eljárási díj 5 ezer forint, amit a helyi önkormányzat jegyzőjének kell fizetni. Az ilyen kút engedélyezéséhez egyszerűsített tervet kell készíteni, ami helyszíni bejárással együtt nagyjából 20-30 ezer forintos költséggel jár. A szakszerűen kivitelezett fúrási munkálatok ára 15 ezer forint/méter körül mozog. Azok, akik utólagosan szeretnének engedélyt kérni a már meglévő kútjukra, hasonló eljárási költségekre számíthatnak, mint létesítéskor, ám emellett a kút adatainak felmérése jelentős összeg, továbbá némi büntetést is ki szoktak szabni ilyen esetben. A talajvizes kutaknál az utólagos engedélyeztetés során az esetek 99 százalékában általában nincs probléma, ám sokan attól tartanak, hogy a hatóság valamit nem talál rendben, és ezért a kutat eltömetheti.

Az elnök szerint kis mélységű, rétegvizet biztosító, kis vízszükségletet kielégítő kút engedélyezési terve, engedélye nagyjából 150 ezer forintból kihozható, ám itt hosszadalmasabb a tervek, engedélyeztetések folyamata.

A szakszerűen kivitelezett, rétegvizet biztosító kutak építési költségére méterenként nagyjából 30-40 ezer forintot kell szánni.

Kumánovics György felhívja a figyelmet a megfelelő szakember fontosságára is, hiszen sok példa van arra, hogy egyes kertekben hat fúrás van, amelyek mindössze lyukak, de csak a hetedik a kút, ami működik. Ilyenkor a megrendelő a rossz minőségű vagy akár a vízhozam nélküli kúttal magának is, illetve a vízkészletben is kárt okozhat. Hiszen például egy nem megfelelő minőségű cső felhasználása és a külső gyűrűs tér szigetelésének hiánya (palástcementezés elmaradása) miatt a talajvíz a mélyebb rétegek felé elszivároghat. Ennek „köszönhetően” hazánkban vannak olyan települések, ahol 100 méter mélyre kell lefúrni, hogy jó minőségű vizet találjunk. Így legjobb a szerződés megkötése előtt bekérni a választott kivitelező szakmai képzettségét igazoló dokumentumokat, hogy se magunknak, se a vízkészletben ne okozzunk kárt, hanem hosszú távon, megbízható minőségű víz folyjon a kutunkból, és hazánk vízkészletminősége se romoljon! Emellett a szakszerűen kiépített kutak fontos ismérve, hogy öt-hat év jótállást biztosít rá a készítője, ami a biztosítéka annak, hogy a kifizetett pénz nem vész kárba. Fizetni pedig akkor érdemes a munkálatok befejezését követően, ha homokmentes víz folyik a kútból. A kútfúrásra is áll a közmondás, hogy „olcsó húsnak híg a leve”, vagyis olcsó kútnak többnyire rossz, ha egyáltalán van kitermelhető vize.

Olvasson tovább: