Kereső toggle

Használ-e a fülgyertya?

A fül-orr-gégész válaszol

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Oltsunk vagy ne oltsunk? Mit találunk a fülgyertyában? E sokakat foglalkoztató témákról az enthouse.blog.hu orvos íróit, dr. Varga Zsuzsa és dr. Horváth Tamás fül-orr-gégészeket kérdeztük.

Kevés olyan orvosi jellegű blog van, ami szakmai is, de a laikusok is találnak rajta jó tanácsot. Mi adta az ötletet a blog elindításhoz?

HT: 2009 áprilisában indult az oldal, a létrehozásához elsősorban Meskó Bertalan Mediq blogja és személyes inspirációja szolgáltatta az alapot. Azt gondoltam, hogy a blogformátum a legalkalmasabb módja a közvetlen és széleskörű betegfelvilágosításnak, a szakmai véleménynyilvánításnak és a szakterületi dilemmák bemutatásának. Ahogy telt az idő, egyre inkább előtérbe kerültek a kollégáknak szóló, szigorúan szakmai jellegű bejegyzések, de ezeket is próbáljuk úgy megfogalmazni, rajzokkal, képekkel illusztrálni, hogy lehetőség szerint az érdeklődőbb betegek is megértsék, miről van szó. Tavaly ősz óta kolléganőm, Varga Zsuzsa is hozzám hasonló lelkesedéssel vetette bele magát a blogolásba.

Miért haragszik a fül-orr-gégész a fülgyertyára? A hoppi indiánok tagadják, hogy tőlük származna, az USA-ban be is tiltották. Magyarországon népszerű alternatív módszernek számít?

VZS: Én személy szerint leginkább azzal nem értek egyet, hogy valaki bizonytalan eredetű fülpanaszokra alkalmazzon egy eljárást, amikor ismeretlen a hallójárat, a dobhártya, a középfül, a garat állapota. A fülgyertya használati utasításában olvasható indikációs kör rendkívül széles, a témában született tudományos cikkek nem igazolták hatékonyságát sem fülzsír eltávolításában, sem egyéb kórállapotokban, azonban súlyos sérüléseket lehet vele szerezni, ha nem elég körültekintően használják.

HT: Én is kifejezetten ellenzem a fülgyertyát, ezzel kapcsolatban már korábban leírtam a személyes hangvételű véleményem a blogon, ahol egy amerikai kolléga fülgyertyás, leleplező jellegű videóját is bemutattam.

 Miért nem jó koppanásig behelyezni a hallójáratba a fültisztító pálcikát?

VZS: A fültisztító pálcika használatának egyik legkomolyabb veszélye, hogy ha túl mélyre helyezzük, akkor sérülést okozhatunk a dobhártyán, illetve a hallójárat falán. A sérülés pedig fertőzések számára szolgáltat kaput. A helytelen fültisztító használattal a hallójárat öntisztuló mechanizmusát akadályozhatjuk és az éppen kisodródóban lévő fülzsírt és levált hámsejteket is beljebb nyomhatjuk, ami füldugulást, halláscsökkenést eredményez. Akinek problémái vannak a hallójárat természetes öntisztulásával, kérje időszakosan szakorvos segítségét.

Sok mindentől lehet függni, de hogy az orrcsepptől is, az meglepő… Hogyan lehet eljutni idáig? Van visszaút? Milyen következményekkel jár?

HT: A lohasztó orrcseppek nagyon hasznos dolgok, javítják az életminőséget az orrfolyással, orrdugulással járó betegségekben, de sajnos az eltúlzott, hosszú távú használatuk függőséghez vezethet. Ezek a szerek nyálkahártya-károsodást okozhatnak, ha az előírtnál hosszabb ideig és többet használják őket. Persze az esetek nagy részében a függőség kialakulását elősegíti valami más, eleve orrdugulást okozó betegség, például orrsövényferdülés, allergiás nátha, krónikus melléküreg-gyulladás, stb. Ezeket is meg kell találni és rendezni, hogy meg lehessen szabadítani a beteget a függéstől. Egyébként ez a függés jellemzően nem okoz nagyobb bajt azon túl, hogy a beteg nem kap levegőt orrcsepp nélkül, bár már találkoztam nagyon komoly orrvérzéssel, ami az orrcsepp okozta felmaródás miatt jött létre, vagy ami ennél is súlyosabb, hogy az orrcsepp hatóanyaga magas vérnyomást okozott. Szerencsére gyógyszerrel, szteroidos orrspray-vel, orrmosó, orrolaj segítségével, esetleg kisebb, nyálkahártyaduzzanat-csökkentő beavatkozással le lehet szoktatni a betegeket, illetve mint azt említettem, ha van valami alapprobléma az orrban, azt meg kell oldani.

Az első porszívós orrszívásnak habozva állunk neki a gyereken, aztán aki egyszer elkezdte, abba sem tudja hagyni. Van ennek veszélye?

VZS: Még nem találkoztam olyan beteggel, akinél az orrporszívózás komoly szövődményt eredményezett volna. Arra azért mindenképp érdemes odafigyelni, hogy ne toljuk túl mélyre az orr-illesztéket, próbáljuk az orr tengelyével párhuzamosan tartani, mert ha rángatja a gyermek a fejét, akkor az orrsövényen esetleg nyálkahártya-sérülést okozhatunk. A porszívót alacsony fokozaton üzemeltessük (a mai modern porszívók már elég nagy teljesítményre képesek), ne tartsuk hosszú ideig szívás alatt az orrüreget. Miközben teljesen lezárjuk az orrnyílást, pár másodpercenként engedjük fel. A szájpadlással párhuzamosan tartva az orr-illesztéket az alsó orrjáratban pangó váladék jól eltávolítható. Használat után az orrszívót alaposan mossuk el.

A Proetz-kezelés egy terjedőben lévő módszer az arcüreg-lerakódások eltávolításában. Főleg kisgyermekes szülőket érint, akik már feladták a küzdelmet a lerakódásokkal és valami erősebbet szeretnének. Mi a véleményük erről?

VZS: Azt, hogy terjedőben lenne ez a gyógymód, megkérdőjelezném. Fizikai törvényszerűségek bizonyítják, hogy a Proetz-kezelés alkalmatlan arcüreggyulladás kezelésére. Elavult eljárás, orvostörténelmi jelentősége van.

A vény nélkül kapható, önállóan és otthon használható orrmosók, orröblítők hasznosak lehetnek felső légúti hurutok, orrmelléküreg- gyulladás kiegészítő kezelésében, a váladék és mikroorganizmusok eltávolításában.

HT: A Proetz-kezelés az arcüreg gyógyítására nem alkalmas, bár talán az orrüreg, az orrgarat átmosásában valamelyest hasznos lehet. Engem az zavar, hogy egyes helyeken ezt egyfajta csodaszerként, mindenféle betegségre javasolják, másrészt pedig a gyerkőcöknek nem nagy élmény, hogy fekve hátrafeszítik a fejüket, miközben az egyik orrlyukba vizet nyomnak, a másikon meg szívják.

Léteznek ma már nem kötelező jellegű védőoltások, akár az influenza, de más fertőzések ellen is. Sok szövődmény kapcsolódik a fül-orr-gégészethez, viszont védőoltás-ellenes hangulat van. Mi a véleményük erről: oltsunk vagy ne oltsunk?

VZS: Mindig mély nyomot hagy bennem, amikor egy eleinte banálisnak tűnő fertőzés életveszélyes szövődményt okoz, ne adj Isten, halállal végződik. Véleményem szerint, ha tudjuk, hogy bizonyos fertőzés szempontjából a rizikócsoporthoz tartozunk és védőoltással lehetőségünk van megóvni magunkat, akkor oltassunk.

HT: Az anyai nagymamámnak három testvére halt meg gyermekkorban olyan fertőző betegségben, amelyeket jó eséllyel meg lehetett volna előzni a védőoltásokkal. Az ellenkampányolók elfelejtkeznek arról, hogy az oltások előtt a vezető halálok a fertőzés volt, míg ma már ennek jelentősége kis túlzással elenyésző a szív-, érrendszeri és daganatos betegségek mögött. És bár alapvetően ez a kötelező oltásokra vonatkozik, de a védőoltás közegészségügyi kérdés is, tehát aki nem oltat, az nem csak a saját gyerekét teszi ki nagyobb kockázatnak, de a többi gyereket is.

Olvasson tovább: