Kereső toggle

Jó borhoz is kell a cégér

Hogyan építsük fel az énmárkánkat?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Personal branding – énmárka. Míg az Egyesült Államokban értik és alkalmazzák a személyes márkaépítés csínját-bínját, itthon ez még nem igazán jellemző – állítja László Móni énmárka tanácsadó, a Personalbranding.blog.hu szerzője. Az inspiráló és színvonalas blog íróját arról faggattuk, mit takar ez a kifejezés, és hogyan fogjunk neki a saját énmárkánk felépítéséhez.

Én azt gondoltam, hogy „jó borhoz nem kell cégér”. Vagy mégis?

– Ez a mondás akkor volt igaz, amikor még kisebb közösségekben élték az emberek a mindennapjaikat, illetve a választási lehetőségek is szűkebbek voltak, és bárki személyesen, erőfeszítés nélkül meggyőződhetett egy-egy termék, szolgáltatás minőségéről. Manapság, amikor számos lehetőség közül választhatunk, és a szempontjaink is összetettebbé váltak, szükségessé vált valamiféle „cégér” használata. A munkaerő-piaci körülményekre lefordítva ez azt jelenti, hogy erős versenyben kell mindenkinek helytállnia, és a munkáltatói/megrendelői oldal igényei is összetettebbé váltak. Emellett a karrierívek is változtak. Míg régebben a „nyugdíjas állások” voltak a jellemzőek, ma a legtöbben öt-hét évente váltanak munkahelyet, de akár szakmát is. Ez összességében azt jelenti, hogy nehezebb kitűnni a sok azonos végzettséggel rendelkező munkavállaló közül. Manapság hiába kiváló szakember valaki, hiába nyújt magas színvonalú szolgáltatást, ha senki nem tud róla, akkor nem boldogul. Mindenkinek a saját érdeke, hogy a piacon értékesítendő tudásáról mások is tudomást szerezzenek.

Ahogy készültem az interjúra, kérdezgettem az ismerőseimet, hogy mit mond nekik a „személyes márka” kifejezés, de sajnos eléggé ismeretlen volt számukra a fogalom. Így kénytelen vagyok rákérdezni: mi is az a személyes márka?

– Az énmárka építése a személyes erősségek, sikerek, értékek meghatározásáról és megjelenítéséről, valamint másokra gyakorolt hatásának tudatosításáról szól. A kognitív pszichológia egyik legfontosabb alapvetése, hogy a világ megismerését és rendszerezését gondolkodási sémák és értelmezési keretek segítségével végezzük. Ennek részeként címkéket aggatunk mindenre és mindenkire. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy egymást is felcímkézzük. Ezt a mások fejében velünk összefüggésben zajló folyamatot befolyásolhatjuk egy következetes stratégiával. Ha ezt az előfeltevést elfogadjuk, akkor az énmárka nem más, mint azon várakozások összessége, ami mások fejében él velünk kapcsolatban. Tehát nem az a kérdés, hogy szükséges-e építeni a saját márkánkat, hanem az, hogy mennyire tudatosan tesszük ezt. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy egy személyiségünktől idegen, távol álló szerepbe kellene bújnunk. Valódi tulajdonságokra, képességekre, meglévő szakmai teljesítményre épül. Egyszerűen fogalmazva: megmutatja, miben vagyunk igazán jók, miben különbözünk a többiektől.

Van átfedés az életvezetési tanácsadás, a személyes márka építése, illetve a coaching között? Ezek mind új fogalmak, és sokak fejében keverednek is egymással.

– Az énmárka építése nem életvezetési tanácsadás, hiszen nem magánéleti problémák kezeléséhez nyújt megoldást, és nem is coaching. Egy tanácsadási folyamat – legalábbis abban a formájában, ahogy én végzem –, ami a szakmai képességek bemutatását támogatja az adott ügyfél személyiségének, szakmai tudásának megfelelően, senki másra nem jellemző módon. A tudatos építkezés során arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért érdemes pont az ügyfelemet vagy éppen az általa nyújtott szolgáltatást választani. Ehhez keressük azokat a kommunikációs eszközöket és felületeket, amelyek ezt jól láthatóvá és egyértelművé teszik az adott ügyfél szempontjából fontos célcsoport számára.

A köznyelvben, ha valakinek jó a „renoméja”, akkor az hiteles ember, ez valahogy magától alakul. Miben segít az énmárka építése?

– Nos, ez nem egy általános gyógyír, hanem kitartó és következetes munka, tudatos építkezés. Egy márka nem csupán a csomagolástól, hanem a minőségétől lesz az, ami. Ennek persze sok összetevője van: a szakmai teljesítmény, a személyiség, a következetes kommunikáció, a megbízhatóság és a kiszámíthatóság egyformán fontos. Emellett az átláthatóság is szerepet kap, vagyis, hogy tudatosan vállaljuk azt, akik és amilyenek vagyunk, és ami másoktól megkülönböztet minket.

Személyes márkája mindenkinek lehet, de kinek van rá igazából szüksége?

– Énmárkája mindenkinek van. A kérdés tehát nem az, hogy szükséges-e építeni a saját márkánkat, hanem hogy mennyire tudatosan tesszük ezt. Meggyőződésem, hogy ma már egy jó karrierív befutásához elengedhetetlen a személyes márkánkkal való tudatos foglalkozás. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy vállalati környezetben vagy vállalkozóként szeretnénk boldogulni.

Ha valakinek rossz a híre egy szakmában, akkor tudatos márkaépítéssel ez még korrigálható?

– Gyakran elhangzik, hogy a személyes márkát „ki kell találni”. Nem kitalálni, hanem sokkal inkább „megtalálni” kell. Ebben a saját egyedi tulajdonságainkra, tudásunkra és szakmai tapasztalatainkra kell építeni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nem megfelelő szakmai hírnév kezelésére csak részben alkalmas. Ha a rossz reputáció a hiányos szakmai tudáson és teljesítményen alapul, akkor ezt nem tudja egy brandingfolyamat korrigálni – és ez nem is feladata.

A tudatos kapcsolatiháló-építésről egyből azok az ügynökök jutnak az eszembe, akik a beszélgetés végén rákérdeznek, hogy van-e valaki az ismeretségi körömből, akit érdekelhet az ajánlat… Mennyi köze van ennek a hiteles kapcsolatépítéshez?

– Az említett ügynökös eset nem a hiteles kapcsolatépítés, hanem a címlistagyűjtés példája. Éppen ezért semmi köze hozzá. A kapcsolati háló építése – a tényleges kapcsolaton túl – bizonyos társadalmi jártasságok elsajátításával is jár. Legfőbb előnye pedig a mások (miénktől) különböző tapasztalatainak és nézőpontjának a megismerése, illetve a nem nyilvános információkhoz való hozzáférés. Ezáltal kaphatnak gondolataink új irányt, helyezhetjük ötleteinket más megvilágításba, és nem utolsósorban segítheti a szakmai érvényesülésünket.

Akkor lesznek megfelelő kapcsolataink, ha a networkinget úgy értelmezzük, mint találkozások sorát, ahol egyenrangú felek tapasztalatot és tudást cserélnek. Az egyensúly rendkívül fontos: a jó kapcsolatok a kölcsönösségen nyugszanak, és nem az azonnali megtérülés lehetőségén alapulnak. Ugyanis kapcsolatrendszerünk igen fontos alapja annak, hogy életünk és munkánk során hogyan érvényesülünk. Ideje lenne elfogadnunk, hogy ez nem ördögtől való dolog, még akkor sem, ha erre a képességre sokáig ferde szemmel néztek mifelénk.

Olvasson tovább: