Kereső toggle

Nehéz polgári megoldást találni

- mondja Dr. Bilkei Pál közlekedéspszichológus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Milyen típusú autóveze-tőkkel találkozhatunk az utakon, és mikor szaporodtak meg az agresszív közúti cselekmények?

– A gépkocsivezetők háromféle típusát különböztetjük meg. Az első típus magabiztosan közlekedik, az autó neki csak közlekedési eszköz, amivel el akar jutni A pontból B pontba. A második típus bizonytalan, benne van egy szorongás a közlekedéstől, túl óvatos, kiszámíthatatlan a vezetési stílusa. Éppen ezért a kocsiját otthonnak rendezi be, tele rakja plüssállatkákkal, ami biztonságérzetet ad neki. Akik státuszként kezelik a kocsijukat, nemcsak az életben, hanem a volán mögött is meg akarják mutatni, hogy ők a legerősebbek, és mindenhonnan győztesként akarnak távozni. A rendszerváltozást követő években nőtt meg az ilyen típusú vezetők száma, amikor az utcáinkról eltűntek a Trabantok és a Wartburgok.

A hatóság szemmel láthatóan tehetetlen az agresszív vezetők menet közbeni kiszűrésében. A megoldás rendőrségi vagy állampolgári feladatkör?

– Bele kellene nézni az elkövetőnek a tükörbe, és megkérdezni magától, hogy mi lenne akkor, ha vele szemben követték volna el ezt az agresszivitást.

De hát pont ők nem fogják ezt megtenni…

– Erre nagyon nehéz polgári megoldást találni.

Mi a helyes magatartás, ha „ránk talál” egy agresszív autós?

– A legbiztonságosabb, amit megtehetünk: ilyenkor lehúzódunk, utat engedünk! Ez nem az a fajta agresszivitás, amit az ember két ököllel vív meg, sokkal veszélyesebb, mert több száz lóerős autókról van szó, és a sajátunk mellett a velünk együtt közlekedők biztonságáról is.

A nálunk fejlettebb közlekedéskultúrájú országokban találtak már megoldást erre a problémára?

– Nyugaton és hazánkban is utánképzésre, személyiségfejlesztő tréningre kötelezik azokat, akiknek a jogosítványát bevonták ittas vagy agresszív vezetés miatt, sajnos máshol sem találtak még hatékonyabb megoldást.

Olvasson tovább: