Kereső toggle

Újjászületett a legendás hírűűvonyarci Taverna

Borászati és gasztronómiai kiállítótér nyílt a Balaton északi lejtőjén

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A taverna olasz szó, azt jelenti: kiskocsma, kifőzde, kocsma, étterem, rusztikus vendéglő, ételek, italok fogyasztására alkalmas pincehelyiség. Ezt a nevet adta a vonyarcvashegyi borospincének Lady Mary Hamilton, a keszthelyi kastélyban élő Gróf Festetics Tasziló felesége. Sokáig így is hívták, „a vonyarci Taverna” – ma már a Hotel Zenit négycsillagos szállodával alkot szerves egységet, a neve pedig Festetics Helikon Taverna borászati és gasztronómiai kiállítótér.

A legenda szerint Magyarország legbefolyásosabb főúri családjába tartozó Gróf Festetics Tasziló tanulmányai révén Európában utazgatott. 1868-ban Monacóban szállt meg, ahol megismerkedett Lady Mary Victoria Hamiltonnal. A magyar gróf meghódította az angol királyi házzal is rokonságban álló skót hercegkisasszony szívét. Boldogságukat meghiúsította, hogy a monacói herceg személyében előkelőbb kérő is jelentkezett, akivel Tasziló nem tudott versenyre kelni, a szülők kényszerítésére 1869-ben Mary Hamilton Albert Honore Charles monacói herceg felesége lett. A pár azonban a szülői akarat ellenére nem volt boldog – Mary Hamilton elvált a hercegtől, és házasságot kötött Festetics Taszilóval. Ekkor Magyarországra települtek, és többnyire a keszthelyi kastélyban éltek egészen a lady 1922. május 14-én bekövetkezett haláláig. Fiatal házasokként tekintették meg az uradalom birtokait, amikor a vonyarci présház és pince láttán a világot járt hölgy így kiáltott fel: nahát, ez egy taverna! És az lett.

A hatalmas, akár 130 főt befogadni képes borospince Kehrn Vilmos tervei alapján épült, és másfél évszázadon át volt az egykori Festetics-uradalom présháza. A körülötte elterülő szőlőbirtokot az 1810-es években vásárolta össze az uradalmait akkor legmodernebb elvek alapján újjászervező Festetics György. Az 1820-ban épített présház száz évnél tovább volt a keszthelyi uradalom diási és vonyarci szőlőinek központja, innen irányították a szőlőtermesztést és -feldolgozást. A Festetics Pince és Présház Európa híres pincészete volt, borai számos nemzetközi elismerésben részesültek, az 1932-es brüsszeli kiállításon például nagy aranyérmet nyert a Festetics herceg diási szőlőjéből való halványzöld rizling.

A második világháborút követően a présház állami tulajdonba került, egy ideig a keszthelyi termelőszövetkezet használta, majd a Zala megyei Tanács dolgozóinak üdültetésére szolgált, de végül e célra kicsinek bizonyult. 1969-ben bérbe adták a Délpesti Üzemi, majd a Csepel Vendéglátó Vállalatnak, akik a műemlékvédelmi szemléletet figyelmen kívül hagyó átalakításokat végeztek az épületben, ezzel óriási károkat okozva. A Taverna később vendéglőként működött, majd a 2011-ben megépült Zenit Hotel Balaton szerves része lett. A klasszicista műemlék felújítása 2013-ban kezdődött.

„Sokáig gondolkodtunk, mit lehet, mit kell kezdeni ezzel az összeomlás szélén álló épülettel – mondta a borászati és gasztronómiai kiállítótérként újjászületett Taverna ünnepélyes megnyitóján dr. Gajda Tibor projektmenedzser. – Végül arra jutottunk, hogy olyan élményt akarunk nyújtani az idelátogatóknak, hogy távoztukban azt mondják: »nem gondoltam volna, hogy ez ilyen jó lesz«.”

Ennek megfelelően minőségi tartalommal töltötték meg a hangulatos régi teret: a legkorszerűbb érintőképernyős, illetve 3D-s múzeumi prezentációs eszközök vezetik végig az érdeklődőket (természetesen több nyelven) a Festetics-uradalom és a balatoni bortermelés történetén. Utóbbiról megtudható például, hogy a 19. század utolsó negyedében az Amerikából behurcolt filoxéra, azaz szőlőgyökértetű letarolta előbb Balatongyörök, majd Vonyarcvashegy, Gyenesdiás és Cserszegtomaj szőlőit is – így esett meg, hogy az egyik évben mindössze öt hektoliter bort tudtak elkönyvelni a hatalmas Festetics-birtokon. A filoxéra okozta pusztítás után újratelepítették a szőlőket, és ekkor már a korszerű szőlőtermesztés elveit alkalmazták: oltották a vesszőket, egymástól nagyobb távolságra ültették, a földet megforgatták – a járvány végső soron a gazdaság előnyére vált. S bár a kiállítótérben egyedi és értékes korabeli eszközök is helyet kapnak, dr. Gajda Tibor ezek szerepét nem értékeli túl. Mint mondta: „Nem akartunk bormúzeumot, olyat legalábbis, amely régiónkban kétutcánként fellelhető, azaz, hogy egy kiállítótérbe betesznek jó régi tárgyakat, amelyek láttán a nézelődő azt mondhatja, nahát, a nagyapámnak is pont ilyen volt.”

Fodor Márktól, a szálloda igazgatójától megtudtuk: a projekt célja az, hogy a Balaton nyugati medencéjében komplex, kiemelkedően erős gasztronómiai és kulináris idegenforgalmi termék jöjjön létre, amely Vonyarcvashegy egyéb értékeivel együtt pozicionálja a települést Magyarország turisztikai térképén. A Festetics Helikon Taverna borászati és gasztronómiai kiállítótér október 26-tól látogatható, bár a hivatalos átadásra majd decemberben kerül sor – addig még a helyére kell kerülnie néhány hiányzó eszköznek…

Olvasson tovább: