Kereső toggle

Esőemberek reménye

Fejlemények az autizmus kezelésében és megelőzésében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A közelmúltban több tudományos cikk jelent meg az Egyesült Államokban egy sokak számára meglepő összefüggésről a belek és az idegrendszer működése között. Régóta ismert, hogy az autisták jelentős része emésztési problémákkal küzd, ám két új kutatás meggyőzően igazolta, hogy ezek nem járulékos problémák, hanem betegségük szerves részét képezi. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a gasztroenterológiai problémák megléte a súlyosabb esetekhez szokott társulni.

Az egyik vizsgálat a glutén szerepét vizsgálta, ami a búza, az árpa és a rozs bizonyos fehérjéinek neve. Azt találták, hogy az autizmus emésztési problémákat felmutató eseteinél rendszerint fennáll gluténra való intolerancia. Általában nem lisztérzékenységről van szó, hanem a gluténra adott immunreakcióról, ami sokáig tünetmentes lehet. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség mögött az immunrendszer zavarai állhatnak, vagy a bél túlzottan nagy átjárhatósága, ami miatt a glutén részben emésztetlenül szívódik fel. Korábbi tanulmányok más betegségek esetében is kimutatták a glutén szerepét, például a skizofrénia, a depresszió, a szorongás, a hiperaktivitás és az autoimmun betegségeknél.

A másik vizsgálatban kutatók genetikai elemzésekkel kimutatták, hogy az autistáknak más a bélflórájuk, mint egészséges kortársaiknak, beleértve a velük egy háztartásban élő testvéreiket: kevesebbféle és a szokásostól eltérő arányú probiotikus baktérium van a beleikben. A cikk szerzői felvetik, hogy ezek a felismerések új megközelítést hozhatnak az autizmus diagnosztizálásában és kezelésében.

Noha ezek a kutatások meggyőzően igazolják az autizmus és az emésztés összefüggését, maga a gondolat nem új keletű. Számos orvos és szülő évtizedek óta próbál speciális étrendekkel, probiotikumok és vitaminok használatával segíteni az autizmussal diagnosztizált gyermekének – állításuk szerint nem egyszer sikerrel. Elaine Gottschall az 1950-es években kislánya számára kereste a gyógyulást, mivel idegrendszeri problémái mellett szinte emésztetlenül ürültek ki belőle az ételek, és a korabeli orvoslás nem tudott segíteni rajta. Ekkor találkozott egy Dr. Haas nevű idős professzorral, röviddel annak halála előtt. Ő a lisztérzékenyek beleinek gyógyítására kidolgozott étrendjét javasolta a kislány számára. A gyermek két év alatt teljesen meggyógyult – és nemcsak az emésztése, hanem „mellékhatásként” idegrendszerének működése is helyreállt. Azóta szülők ezrei követik a Dr. Haas által kidolgozott étrendi beavatkozást, amely Specifikus Szénhidrát Diéta és GAPS étrend neveken vált ismertté.

Annak tudományos igazolása, hogy ezek az étrendi beavatkozások az autisták mely csoportjának segítenek és milyen mértékben, még várat magára, de számos jel mutat a hatékonyságukra. Egy kutatásban olyan autista gyermekeket vizsgáltak, akiknél a vizeletpeptid-szűrés nagy mennyiségű morfint mutatott ki, holott nem fogyasztanak kábítószert. A teszt-alanyok képességei sokkal jobban fejlődtek a glutén és kazein- (tejfehérje) mentes diétára állításuk után. Egy elmélet szerint ugyanis a morfinok a glutén és a kazein emésztése során állnak elő, és nagyon áteresztő belek esetén az idegrendszerbe jutnak. Egy felmérésben a speciális étrendet bevezető szülők többsége azt állította, hogy autista gyermekének sokat segített az étrendi változtatás. Mások inkább a kockázatokra hívják fel a figyelmet, mivel nagy odafigyelést igényel, hogy a kieső ételek tápláléktartalmát pótolják (például a tejtermékek elhagyása esetén a kalcium pótlása).

Kérdés, hogy mikor éri meg felvállalni az étrendváltás kockázatát és költségeit? Sok szülő és szervezet propagálja az étrendi beavatkozások alaposabb, tudományos vizsgálatát, ezért remélhetőleg a közeljövőben több pozitív eredményre számíthatunk. Hozzájárulhat a helyzet orvoslásához egy Magyarországon készülő tanulmány is, amelyben Dr. Büki György neurológus, a Heim Pál kórház autizmus szakrendelésének orvosa segít – ételintoleranciát és egyéb eltéréseket kimutató tesztek alapján – autista gyermekek táplálkozását kialakítani, hogy a vizsgálati időszak végén kiértékeljék, milyen módon változott a gyermekek viselkedése.

További reményre adnak okot az autizmus kezelésében azok az esetek is, amelyeket „optimális kimenetként” emlegetnek. Olyan gyermekekről van szó, akiket kiskorukban autizmussal diagnosztizáltak, de iskoláskorukra normál osztályokba kerülnek, sőt az autizmus diagnosztikai szempontjai sem illenek rájuk többé – más szóval gyógyultnak minősülnek. A következő évek kutatásai mutatják majd ki, hogy mely beavatkozások járultak hozzá leginkább gyógyulásukhoz.

Egy százalék

Az autizmus egy kora gyermekkorban kezdődő neurológiai fejlődési rendellenesség. Egyes gyermekpszichiáterek szerint önmagában nem lenne súlyos probléma, sőt számos autista zseniről tudunk, beleértve Albert Einsteint. Azonban gyakran együtt járnak vele egyéb rendellenességek is, mint a hiperaktivitás, nyelvfejlődési rendellenességek, érzékelési problémák vagy mentális retardáció. Ezek jelentősen megnehezíthetik az érintett életét, több orvosi ellátást tesznek szükségessé, és nehezebbé tehetik a barátkozást, munkavállalást, családalapítást.

Olvasson tovább: