Kereső toggle

A múzeum jó dolog

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A múzeumokról sok fiatalnak a por, a csönd, a dohszag és az áhítat jut eszébe. Régi és értékes tárgyakat gyűjtő intézménynek tartják őket. Emiatt aztán többségük lemarad a múltnak arról az izgalmas szeletéről, amelyekről a múzeumok mesélnek. Az ilyen épületekben felhalmozott értékek kulturális örökségünk, mely tulajdonképpen identitásunk részét képezi. Az Európai Unió éppen ezért fontosnak tartja, hogy a gyerekek már kicsi korukban hozzászokjanak a tanulásnak ehhez a rendkívül hatékony formájához, és megszeressék azt.

A múzeumok és iskolák közötti együttműködés segítésére hozták létre az Európai Unió támogatásával a Comenius szakmai továbbképzést (Cooperation for Improving Teaching, Learning and Discovery), melynek idén München biztosított helyszínt. A kurzus célja az volt, hogy bátorítsa a tanárokat a múzeumok látogatására a diákokkal közösen, tanítson azok helyes használatára, és közreműködjön a professzionális tudás gazdagításában. A kurzus keretén belül a tanárok rengeteg ötletet kaphattak arról, hogyan kell megtervezni egy sikeres múzeumi látogatást, mire érdemes odafigyelni és kitől tanácsos információkat kérni.

A múzeumba járáshoz ugyanakkor már egész kicsi korban szükséges hozzászoktatni a gyerekeket, és ebben a szülőknek nagyon nagy szerepük van. Fontos, hogy az embereknek legyen igényük azok látogatására, mert ez a leghatékonyabb módja bizonyos ismeretek elsajátításának. A múzeum- és galérialátogatás nyugaton sokkal inkább számít családi programnak, mint hazánkban. „Ha a számok oldaláról nézem, akkor nincsenek jó helyzetben a magyar múzeumok: a 70-es években 20 millió körül volt a látogatók száma,  most 10 millió alatt van. Vannak olyan országok, melyek múzeumaiban a lakosság két-háromszorosa is megfordul évente. Például az Egyesült Állomokban is nagy kultúrája van a múzeumlátogatásnak” – mondja Vásárhelyi Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa. Szerinte nálunk is a diákok fokozatos szoktatására lenne szükség, és fontos lenne, hogy az ilyen események élményként maradjanak meg a gyerekekben, mivel sok felnőtt hivatkozik arra, hogy gyermekkori, rosszul sikerült múzeumi kalandjai miatt nem jár múzeumba felnőttkorában. Ha sikerül megszerettetni a diákokkal a tanulásnak ezt a formáját, a gimnáziumban a tanárok már önálló feladatként tudják majd feladni a diákoknak, hogy egy galériát, tárlatot, vagy az adott tantárggyal kapcsolatos múzeumot végigjárják, és felkészüljenek a látottakból. Ha e törekvést siker koronázza, Vásárhelyi nem aggódik, a feltörekvő nemzedék kulturális szokásait illetően. „ A múzeumok nagyon sokat tudnak segíteni a tanításban. Mondhatjuk azt, hogy a Természettudományi Múzeum az ország legnagyobb szertára. Az internet, a könyvek és a filmek nem tudják helyettesíteni a tárgyakat. Jó saját szemmel is látni, hogy pontosan hogy néz ki és mekkora is egy vidra vagy egy mamut” – vélekedik a szakember.

Mindemellett a múzeumok részéről is fontos, hogy a kiállításaikat még eladhatóbbá tegyék. Maria Xanthoudaki, a National Museum of Science and Technology Leonardo da Vinci munkatársa és a múzeum oktatási osztályának vezetője szerint a múzeumoknak interaktívabbá kell tenniük a tárlataikat. Sok múzeum rájött már erre és el is indult ebbe az irányba. „ Egyre többet használják a médiát és a legújabb technológiát a kiállítások élvezhetőbbé tételére. Például az emberek kipróbálhatják a számítógépes szimulációkat, vagy információkat kaphatnak a kiállításról az okostelefonjukra. Ma már sok múzeum olyan labort hozott létre, ahol az emberek megépíthetnek, megjavíthatnak bizonyos dolgokat, majd megnézhetik, hogyan működnek ezek a tárgyak. Vagy például kipróbálhatják a 3D-s nyomtatást is. Ezek sokkal kreatívabb és hatékonyabb módjai a tanulásnak. A kreatív tanulási módszerek mellett Xanthoudaki szerint a múzeumoknak fontos azt is felismerniük, hogy napjainkra megváltoztak az oktatás és tanulás szokásai, az embereknek nagyobb az igénye az egyéni tanulási lehetőségekre. „A múzeumoknak fontos lenne odafigyelniük, hogy az oktatás miként változik és ez ügyben ők mit tudnának tenni. Többféle témát, módszert és eszközt kellene használniuk arra, hogy a fiatalok bővíteni tudják saját tapasztalataikat és ismereteiket” – mondja a szakember.

A tanároknak szóló idei továbbképzés házigazdája, a Deutsches Museum remek példa arra, miként lehet sikeressé tenni egy múzeumot. Ők évente több mint 1,4 millió látogatót vonzanak kiállításaikra, akiknek kétharmada fiatal vagy tinédzser. A maga 73 ezer négyzetméterével és összesen 50 különböző kiállításával – melyek a tudomány és technika szinte minden ágát felölelik (például csillagászat, kémia, gyógyszerészet, robotok, nanotechnológia, bányászat, közlekedés) – a Deutsches Museum a világ egyik legnagyobb múzeumának számít. Ahhoz, hogy valaki elmondhassa, bejárta valamennyi tárlatot és elolvasott mindent, negyedéven keresztül kellene a hét minden napján nyolc órát itt eltöltenie, de még így is csak röpke három percet szentelhetne minden egyes kiállított darabra. A múzeum jó híre leginkább szájról szájra terjed, az emberek továbbadják egymásnak, milyen kellemes időt töltöttek el itt. Tárlatvezetők, workshopok, nyilvános előadások, családi hétvégék segítségével igyekszik a múzeum az általános tudományos műveltséget és az iskolák munkáját segíteni. Az iskolai csoportok számára rengeteg projekt kínál különleges lehetőséget, hogy többet legyenek képesek megtudni a tudományról és a technológiáról, és hogy a képességeiket fejlesszék, miáltal a megszerzett tudást az élet más területein is hasznosítani tudják. Interaktív programokkal, a tárlatokon történő fölfedezésekkel, kísérletekkel, valamint helyben elvégzendő feladatokkal várják a diákokat és minden érdeklődőt.

Olvasson tovább: