Kereső toggle

Báránygondok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Korán jött a húsvét, a juhértékesítés legfontosabb időszaka. Ez is közrejátszik abban, hogy egész Európában kevés a bárány, pedig kereslet lenne rá, így az árak az egekbe szöktek. Az ágazat sok sebből vérzik: a tavalyi aszály és a takarmányárak elszabadulása miatt sokan hagyták el a nyár végi megtermékenyítést, a tőkehiány miatt pedig a megszületett bárányokat is mind értékesíteniük kell a gazdáknak, ezért az állomány nem tud növekedni.

A magyar bárányok útja évtizedek óta ugyanaz: húsvétkor a húszkilós jószágok Olaszországba, majd a tavaszi szezonban Törökországba indulnak. Az exportár jelenleg 800-900 forint körül alakul kilogrammonként, ám most kevés bárány született, és az idő is rövid volt a megszokott súly eléréséhez. Tavasszal átlagban 200-250 ezer bárányt visznek el a kereskedők, idén azonban a keretszámot valószínűleg nem tudják a magyar gazdák kihasználni. A húsvéti csúcsidőszakban belföldi kereslet is van a bárány- és a birkahús iránt, ami egyébként nem jellemző, mivel mi sertésfogyasztó népség vagyunk – mondja Kiss Ferenc.

A békési gazda évtizedek óta foglalkozik juhtartással, mára már a határon is átnyúlik a vállalkozása. 350 birkából áll a nyája, aminek egy része a Körösök romániai részén legel, bértartásban. A legeltetésnek ott nagy hagyománya van, a birka „nemzeti” jószágnak számít, szinte minden falu minden portáján van juh. Az uniós támogatások is főleg az állattartásra vannak kitalálva, nem úgy, mint nálunk, ahol a növénytermesztést preferálja a mezőgazdasági kvótarendszer – panaszolja Kiss Ferenc a juhágazat hazai problémáit.

A bárány fő értékesítési időszakai közé tartozik még az augusztus közepe (az olaszoknál „ferragosto”, Magyarországon Nagyboldogasszony) és a karácsony is. Ám az állattartók számára a húsvét a legfontosabb: ilyenkor zsebelhetik be éves bevételük legnagyobb részét. A hazai állatok több mint háromnegyed részét Olaszországba exportáljuk.

A tavalyi aszályos év és a nagy forróság miatt a szokásosnál kevesebb bárány született a télen. Ráadásul a drága tápok, kukorica és széna miatt egész nyájakat vittek a vágóhídra. Bizony sok gazda vágta le még a tenyészállatokat is, ami nehéz jövőt jelent a tenyésztőknek – mondja Kiss Ferenc gazda. Hozzáteszi: a sajt és egyéb tejtermékek készítése is bevételt jelentene, ha nemcsak a heti vásárokon és a napi piacokon lehetne értékesíteni a juhtermékeket, hanem egy országos, komoly felvásárlóhálózatot hoznának létre a kereskedők, amely a multikkal szemben a hazai juhtejből készült termékeket preferálná.

A magyarországi juhállomány létszáma a rendszerváltást követően gyorsan csökkent, az 1,3 millió fölötti anyajuhállomány az ezredforduló idejére csaknem a felére csökkent. A nehezen újraindult növekedés nyomán jelenleg 930 ezres az állomány. A gazdák most kénytelenek minden pénzt megfogni, ezért a szaporulatot szinte teljes egészében értékesíteni kényszerülnek, így alig van létszámbeli növekedés.

Az ágazat folyamatos tőkehiánnyal küzd, bár az uniós direkt támogatások érkezése pozitívan hat a gazdálkodókra. Ezek nélkül önmagában nem rentábilis a juhtartás Magyarországon, de így van ez egész Európában. Az anyajuhállomány tavalyi kismértékű növekedése is annak tudható be, hogy a vidékfejlesztési tárca meghirdette a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások kiváltására a teljesen uniós forrásból származó kérődző-szerkezetátalakítási támogatást. A juhtartók ezt először az idén tavasszal kapják kézhez, de már ez is elegendő volt az állomány folyamatos csökkenésének megállításához – mondta lapunknak Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. A juhállomány növekedésének újabb lökést adhat, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az Európai Bizottság javaslata szerint a kérődző állatokat tenyésztők a birtokukban lévő 2015-ös létszám után közvetlen uniós támogatást kaphatnak majd. Egy komplex ágazati programmal – uniós támogatások felhasználásával és új szerkezetű elosztásával – és az állattenyésztés fejlesztését segítő állami földbérleti, illetve birtokpolitikával középtávon egy-másfél milliósra is emelkedhetne az állomány, ehhez adottak a piaci és a gazdasági feltételek – mondta Hajduk Péter.

Bárányhústanácsok

Ha bárányt veszünk, nem árt figyelni rá, mire is adunk ki pénzt, mert a boltokban megjelentek a bárányhúsnak címkézett, ám valójában juhhúsnak minősíthető termékek – hívja fel a vásárlók figyelmét Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a fogyasztók leginkább az áruk alapján különböztethetik meg a termékeket. Amelyik bárányhús 600-800 forintba kerül kilónként, az nem bárány, ugyanis annak ára a 2000 forintot is meghaladja. Két hazai vágóhídról húsvétra friss áru kerül minden áruházlánc pultjaira. A vásárlók a bárányt friss rózsaszín színéről és előhűtött állagáról ismerik fel. A külföldről bekerülő juhhús általában fagyasztott és vörös színű, ami nem pecsenyének való.

Olvasson tovább: