Kereső toggle

„Nem legenda vagyok!”

Letehetetlen könyv Louise Zamperini kalandos életéről és megtéréséről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

 „A háború utáni rémálmaim romba döntötték az életemet, de találkoztam Istennel, és Krisztusnak szenteltem az életemet. A gyűlöletet szeretet váltotta fel. Krisztus így szólt: »Bocsáss meg ellenségeidnek, és imádkozz értük!«” – így szól Laura Hillenbrand páratlan bestsellerének egyik legmeghatóbb része, amely a most kilencvenhat éves Louise Zamperini szenzációs életútjának egy döntő időszakát taglalja. Az egész világon hatalmas sikert hozó regény, a Rendíthetetlen dokumentumszerű hitelességgel és mégis lélegzetelállítóan izgalmasan tárja az olvasó elé Zamperini életét a filmekbe illő harci jelenetektől egészen a legmélyebb emberi kapcsolatokig. A Rendíthetetlen most itthon a Cartaphilus kiadó gondozásában jelent meg.

Az ember, akit gyorsasága miatt tornádónak becéztek, cápákkal küzdött az óceánban, bombákat dobált a felhőkből, kezet fogott Hitlerrel, repült Super Mannel, nyolcvanévesen gördeszkázott – és találkozott Jézus Krisztussal. Alighanem az utóbbi évtized egyik legnagyszerűbb könyvkülönlegessége a New York Times bestsellereként megjelent és immár több mint hárommillió példányban eladott regény, a Rendíthetetlen. Az írónő, Laura Hillenbrand páratlanul aprólékos munkájaként az olvasó nemcsak egy lélegzetelállítóan izgalmas élettörténettel ismerkedhet meg, hanem egy életutat körülövező korszak hiteles bemutatásával is.

A könyv főszereplője az a Louise Zamperini, aki a harmincas évek Amerikájában még mint atlétagéniusz volt ismert. Zamperini mindösszesen tizenkilenc éves volt, amikor az 1936-os olimpián nyolcadikként szelte át a célvonalat középtávfutóként. Az ezt követő évek legnagyobb céljává számára Japán, egészen pontosan Tokió vált: itt rendezték (volna) 1940-ben a következő ötkarikás játékokat, amelyen Zamperini a világcsúcs megdöntését tűzte ki célul. A sors azonban közbeszólt: az ifjú tehetség ugyan eljutott Japánba, de csak néhány évvel később, és egészen más körülmények között… Ami vele ott történt, az pedig nem csak a világcsúcs megdöntésének reményét foszlatta el a huszonéves fiatalember életében: a hadszíntéren és a hadifogolytáborban eltöltött kínszenvedések és megaláztatások más megvilágításba helyezték mindazt, amit addig magáról és az őt körülvevő dolgokról gondolt.

A háborús évek kitörölhetetlen nyomot hagytak az olasz származásúként is hamisítatlan amerikai életutat bejáró férfiban. Zamperini ugyan még csak ezt követően ismerkedett meg élete szerelmével, azonban az emlékek, a depresszió, a kiábrándultság és a gyűlölet egykori kínzói iránt a cigaretta és az alkohol függőségébe taszították. A történet igazi fordulópontjaként azonban a nagybetűs élet rámosolygott Louise-ra, amikor egy sátorban ülve egy férfi Jézus Krisztusról beszélt neki. Ez a férfi a világhírű keresztény prédikátor, Billy Graham volt.

Laura Hillenbrand műve igazi csemegeként szolgálhat, és nem csak az „olvasni szeretők” fogyatkozó tábora számára: a könyv lényegében tényleg letehetetlen, a mondatok ipari szíjként rántják magukkal még a finnyás lapozgatókat is.

Kétségkívül a regény egyik csúcspontjaként hatnak Hillenbrand leírásai a Super Man nevű bombázóban átélt, a legmerészebb filmekbe illő akcióhelyzetekről, valamint Zamperininek és két bajtársának heteken át tartó hánykolódásáról az óceánon. Az idén kilencvenhatodik életévét betöltő férfi ma is isteni csodáknak tulajdonítja az általa akkor átélt és a könyvben is részletezett különleges helyzeteket: így például kiszabadulását az óceán mélyéből, vagy annak az égi kórusnak a zenéjét, amit az éhhalállal szembeni könyörtelen küzdelme során hallott.

Az írónő rendkívül aprólékos és gondos munkája eredményeként azonban izgalmas, olykor hősies, olykor humoros történeteket hallhatunk számos történelmi eseményről is, és olyan világhírű személyekről, mint az olimpiai bajnok Jesse Owens és Gunnar Höckert. Leírást kaphatunk olyan szeretetteljes emberi kapcsolatokról, mint amilyen Zamperini és bátyja, Pete között volt, valamint belepillanthatunk az olimpiai erőpróbák előtt álló sportolók és a háborúra készülő katonák mindennapjaiba: férfiak, akik előtt az emberfeletti teljesítmények álltak mérceként, miközben nagyon is küszködtek a leghétköznapibb emberi kihívásokkal.

Laura Hillenbrand munkájának értékét növeli, hogy az írónő krónikus kifáradási szindrómában szenved, munkája során betegsége miatt sokszor teljesen elzárva dolgozott a külvilágtól, így nem véletlen, hogy – mások mellett – férje felé hálát adva a következőképpen fogalmaz: „Köszönöm, Borden, végtelen szeretetedet, bölcsességedet, belém vetett hitedet… no meg a sok szendvicset.” A Rendíthetetlen megjelenése óta hatalmas siker, a Time Magazine 2010-ben az év könyvének választotta. A regény nyomán úgy tűnik, igazi hollywoodi szuperprodukció is készül, legutóbb éppen Angelina Jolie vette a fejébe, hogy megfilmesíti Zamperini életét, amelyet a könyv és vélhetően a CBS televíziós társaság korábban elkészült és azóta is porosodó filmje alapján rendez meg.

Olvasson tovább: