Kereső toggle

Ködpiszkálók

Tarolnak az egészségügyi babonák és tévhitek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Csupor Dezső a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi adjunktusa, a kodpiszkalo.blog.hu szerzője. Az egészséggel kapcsolatban az interneten keringő tévinformációk késztették arra, hogy csapatával tudományos oknyomozásba kezdjen. Hogy érdemes-e a mai világban „ködpiszkálónak" lenni - erről beszélgettünk az egyetemi oktatóval.

Mi késztet egyetemi oktatókat, gyógyszerészeket és orvosokat arra, hogy kilépjenek az internetre, és leleplezzenek egészségügyi tévhiteket, rémhíreket, hazugságokat? Ekkora lenne a sötétség?

- A blog írása egyfajta társadalmi felelősségvállalás részünkről, mivel úgy vélem, kutatóként és oktatóként feladatunk, hogy tudásunkat azokkal is megosszuk, akik nem ülnek hallgatóként az egyetem padjaiban. Az ismeretterjesztés talán még nehezebb is, mint egy tudományos előadás megtartása, mivel közérthető nyelven kell írni olyan témákról, amelyek tárgyalása sokak számára nehezen elképzelhető szakkifejezések nélkül. A blog írói, Ipolyi-Topál Gitta háziorvos, a jobbulast.com írója, valamint Orbán-Gyapai Orsolya és Ványolós Attila egyetemi kollégáim, ezt velem együtt fontosnak tartják. Emellett nagyon sok olyan ismétlődő kérdést kapunk e-mailben gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel vagy „csodás" gyógymódokkal kapcsolatban, amelyek megválaszolására talán egy nyilvános fórum a legalkalmasabb. Egyébként véleményem szerint nem a „sötétség" a nagy, hanem inkább a köd, és a ködösítés mögött általában üzleti megfontolás van.

Az emberek nagy többsége mára már az internetről tudakozódik a betegségével kapcsolatban. Ott viszont egymásnak ellentmondó információk keringenek. Az Önök blogja azonban tudományos igényességgel, de mégis érthető módon ad választ visszás kérdésekre. Milyen a fogadtatása?

- Nagyon kevés kivétellel csak pozitív visszajelzéseket kaptunk - ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki egyetértene velünk, ami a blog fórumain zajló parázs vitákból is nyilvánvaló. Visszatérő vád, hogy gyógynövényellenesek és a gyógyszerlobbi szekértolói vagyunk. Sokan ugyanis nehezen tudják elfogadni, ha a gyógynövényekről, alternatív gyógymódokról szakmai kritikával írunk. Nehéz úgy vitatkozni, hogy a biológiai-kémiai törvényszerűségekkel, tényekkel, bizonyítékokkal (vagy azok hiányával) a vitapartner érzelmi alapú érveket állít szembe. Egyébként még mindig meglep, hogy az alapvető orvosi-gyógyszerészeti ismeretekkel nem rendelkezők milyen magabiztosan vitatkoznak és vonják kétségbe szakértelmünket, elfogulatlanságunkat. Kíváncsi vagyok, hogy ugyanezek az emberek az autószerelővel is ugyanilyen magabiztosan vitatkoznak-e, ha elromlik az autójuk?

A fél ország méregtelenít, a másik fele el van savasodva. Vannak, akik a saját vizeletüket isszák reggelente. Mit tud tenni egy szakember ebben a káoszban?

- Az egyik fő probléma az, hogy az egészségkultúra nem túl fejlett hazánkban, így elég könnyű elhitetni a legnagyobb blődségeket is. A jelenség pszichológiai háttere érthető: az egyre inkább technicizálódó és bürokratikussá váló egészségügyi rendszerben a beteg nem kapja meg a szükséges odafigyelést, lelki támogatást, ezért sokan olyan „gyógyítókhoz" fordulnak, akiknél ezt - természetesen nem ingyen - látszólag megkapják. És ők általában olyan szereket javasolnak vagy reklámoznak, amelyek egyszerre több betegséget gyógyítanak vagy előznek meg, mellékhatásmentesek, természetes eredetűek. Rendelkeznek mindazokkal a jellemzőkkel, amelyekkel a sokak által elutasított gyógyszerek nem. Persze mindez sokszor félig sem igaz, mivel az ún. alternatív gyógyászati szektorban nagyon gyakori a megtévesztés. Jelentős a rossz minőségű vagy hatástalan termékek aránya, de erről a betegek általában nem tudnak, vagy nem akarnak tudomást venni. Ilyen helyzetben a szakember nem tehet mást, mint hogy érdeklődéssel és nem elutasítóan fordul a beteg felé, tájékozódik, és a lehető legérthetőbben válaszol a kérdésekre.

Mit tud tanácsolni, hogyan igazodjon el a földi halandó, hogy ne kiáltson boszorkányt akkor, amikor tényleg egy jó dologgal áll szemben?

- Sok szerről, módszerről könnyen eldönthető, hogy hatástalan, mert az összetétel vagy a működés módja egyértelművé teszi mindezt. Vannak azonban olyan termékek, amelyekről elképzelhető, hogy hatásosak, csak ez még nincs bebizonyítva. Ezek egy részét mégis úgy reklámozzák, hogy száz százalékos biztonsággal gyógyít bizonyos betegségeket. Na, ez az, ami véleményem szerint elfogadhatatlan. A betegektől nem várható el, hogy megértsék, milyen hatalmas különbség van a vizsgálatok teljes hiánya, az állatokon nyert bizonyítékok és az embereken elvégzett kísérletek bizonyítékai között, és ezzel sok forgalmazó cinikus módon visszaél.

Ma már több mint tízezer gyógynövényt tartalmazó termék van forgalomban, de számuk napról napra nő. Ezt fejlődésként értékeli?

- Részben igen, mivel soha nem volt ennyi növényi termék a piacon. Ma már gyakorlatilag minden gyógynövény elérhető, de a negatív oldalról sem szabad megfeledkezni. A gyógynövények jelentős részéről az egészségügyi szakemberek nem rendelkeznek ismeretekkel, így a szakszerű tájékoztatás és a termékek integrálása a terápiába általában nem valósul meg. Sajnos a termékekkel kapcsolatos jogszabályok elég hiányosak, ezért fordulhat elő, hogy az étrend-kiegészítők hatósági bevizsgálás nélkül kerülnek forgalomba.

A Szegedi Egyetem Farmakognózia Intézetének munkatársaiként bevizsgáltak pár készítményt. Mit is jelentett ez pontosan, és miért veszélyes az elhallgatott gyógyszerhatóanyaggal szennyezett étrendkiegészítő?

- A termékek minőségi vizsgálatával a fő célunk az volt, hogy rámutassunk arra, hogy a minőségi problémák nem elméleti szempontból jelentősek. A nemzetközi szakirodalomban ismert, hogy a növényi eredetűnek mondott potencianövelők és a fogyasztószerek között előfordulnak gyógyszerhatóanyaggal hamisítottak. A hazai piacon végzett vizsgálataink megerősítették, hogy Magyarországon is szép számmal van ilyen termék. Ezek a szintetikus vegyületek komoly mellékhatásokkal rendelkezhetnek, amelyekre figyelni kell, s amelyek figyelmen kívül hagyása egészségkárosodáshoz vagy akár halálhoz is vezethet. Egy szívbeteg például nem kaphatná ezeket a hatóanyagokat, de egy „növényi eredetű" terméket ő is bátran bevesz, hiszen „az nem árthat". Az eredményeink publikálása remélhetőleg elindít egy tisztulási folyamatot, és ösztönzi olyan jogszabályok megszületését, amelyek valódi védelmet adnak a fogyasztóknak.

Ma már úgy tűnik, nem csak az orvos a gyógyító, hiszen gomba módra szaporodnak a látók, táltosok, hatóanyag-szakértők stb. Önnek mi a véleménye ezekről?

- Nos, szerencsésebb lenne, ha az egymással szemben álló konzervatív és alternatív orvoslás helyett az integratív medicina kialakulása felé tartanánk, azaz, ha az egészségügyi szakemberek is ismernék és alkalmaznák azokat a jelenleg alternatívnak tartott módszereket és készítményeket, amelyek valóban hatásosak. Amiről viszont kiderül, hogy semmire sem jó vagy akár kifejezetten veszélyes, azt jó lenne elfelejteni. Az integratív orvoslás még nem több mint egy szép eszme, ugyanakkor olyan obskurus módszerek hódítanak, mint a vizeletterápia vagy az energiaküldés.

A gyógyíthatatlan betegségek melegágyai a csodaszereknek. Ezt megállja szó nélkül?

- A gyógyíthatatlan betegek jelentik a megtévesztő módon reklámozott csodaszerek fő célcsoportját. Ők ugyanis, miután szembesültek a hagyományos orvoslás korlátaival, fogékonyak minden iránt, ami javulást hozhat. Különösen igaz ez azokra, akik megszenvedik a daganatellenes kezelések mellékhatásait. Számukra természetesen nagyon kívánatosnak tűnik egy olyan kezelés, amely hatásos, természetes és mellékhatásmentes.

Lúgos vizet már a péknél is láttam a minap. Tényleg savasodunk, mint a talaj?

- Szerencsére nem. Tény, hogy a táplálkozással valóban lehet befolyásolni a kémhatást, de nem a vérét, hanem a vizeletét. Bizonyított, hogy bizonyos táplálékok (pl. hús) savanyítják, mások (pl. zöldségek) lúgosítják a vizeletet, azonban a szervezet folyadéktereinek kémhatása ezek nagymértékű fogyasztása esetén is állandó marad. A szervezet pH-ja ugyanis csak kis mértékben térhet el a normálértéktől, mivel a jelentősebb eltérés súlyos állapothoz, akár halálhoz is vezethet. Szerencsére a szervezet a nagy mennyiségű lúgos vagy savas táplálék fogyasztása esetén is képes fenntartani a vér és az egyéb testnedvek viszonylag állandó pH-ját. Bár kétségtelen, hogy a vörös húsok, finomított gabonatermékek és a cukor fogyasztásának mérséklése, a növényi eredetű táplálékok arányának növelése az egészséges étrend része, a lúgosító étrend szigorú betartása esetén a szervezet számos fontos, egészséges anyagban (pl. zsírban oldódó vitaminok) hiányt szenvedhet. Ugyan a lúgosító étrend követésével kapcsolatban vannak biztató kísérleti eredmények (pl. a kalciumvesztés lassulása), az elsavasodás ellen küzdők reményeinek zöme megalapozatlan. A lúgosítónak kikiáltott növények egy része valóban befolyásolja a vizelet kémhatását, de csodás hatásokkal rendelkező növények nincsenek. Vannak viszont olyan lúgosító módszerek (pl. szódabikarbóna-infúzió), amelyek kifejezetten veszélyesek lehetnek.

Ma szinte varázsszóként használják azt, hogy „antioxidáns". Ha így folytatjuk az antioxidáns-bevitelt talán meg sem fogunk halni?

- Az bizonyított, hogy az antioxidáns hatású táplálékok, így a zöldségek és a gyümölcsök egészségesek. Ezek kedvező hatása azonban nem korlátozható az oxidációellenes aktivitásra, mivel a növények számos vegyületet tartalmaznak, és hatásuk igen sokrétű. Ezért nem ugyanaz a hatása egy sárgarépának és a belőle kivont antioxidánsoknak. Az antioxidáns-koncentrátumokat tartalmazó termékek bizonyos határig egészségesek, de túladagolva hatásuk ellentétes lehet. Néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltettek azok a vizsgálatok, amelyek nem igazolták a nagy dózisban használt antioxidáns vitaminok rákellenes hatását, sőt, felmerült az ezzel ellentétes, rákkeltő hatás kockázata is. A jelenség oka feltehetőleg az, hogy az oxidatív folyamatok is szükségesek a normális életműködéshez, azok nagyfokú gátlása tehát káros lehet. Másfelől viszont az sem kedvező, ha a szervezet normális antioxidáns-egyensúlyát kívülről „bezúdított" antioxidánsokkal felborítjuk. Persze ez nem jelenti azt, hogy az antioxidáns hatású anyagok veszélyesek, mindössze arról van szó, hogy mint sok mindenben, ezúttal is mértékletességre van szükség, és arra, hogy ne várjunk mást, mint ami várható: jelen tudásunk szerint az antioxidánsokkal nem gyógyítható és nem előzhető meg teljes biztonsággal egyetlen betegség sem, de az egészség fenntartásához szükség van ezekre az anyagokra, amelyeket ideális esetben a táplálékkal fogyasztunk el.

És végezetül a vitaminbevitel. Szükség van-e a rendszeres vitaminpótlásra, vagy csak speciális élethelyzetben kell egy nagyobb vitaminkúra?

- A vitaminok az egészség fenntartásához nélkülözhetetlenek, ám mivel a szervezet ezeket nem állítja elő, külső forrásból kell pótolnunk a szükséges mennyiséget. Szerencsére a kiegyensúlyozott étrend tartalmazza a szükséges mennyiséget, így aki egészségesen táplálkozik, nincs szüksége tablettákra. Persze vannak élethelyzetek, amikor a pótlás indokolt: várandósság alatt, időskorban, legyengült állapotokban, felszívódási zavarokban szükség lehet a vitamintablettákra. De az nem igaz, hogy mindenkinek mindenkor vitamint kell szednie, főleg nem a javasoltnál nagyobb adagban. Mivel a zsíroldékony vitaminok a szervezetben felhalmozódhatnak, túladagolásuk veszélyes lehet. A megadózisú vitaminfogyasztás előnyei nem bizonyítottak, összességében indokolatlan a túlzott vitaminszedés. Újabban vannak feltételezések a jelenleg ajánlottnál nagyobb adagú D-vitamin-fogyasztás előnyeiről, de ugyanaz a helyzet, mint oly sok más esetben: kevés adatra és sok teóriára alapozva egyesek már akkor üzleti lehetőséget látnak, amikor valójában vizsgálati fázisban tart a tudomány.

Olvasson tovább: