Vonzerőt képviselünk

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

A magyar lakosság alig több mint 30 százaléka tervez többnapos belföldi utazást. Az ebből származó bevétel 2010-ben 242 milliárd forint volt, miközben a turisztikai motivációval (egy vagy több napra) külföldre utazó magyarok 402 milliárd forintot vittek ki az országból, és ezen belül a több napra utazók költése önmagában is 384 milliárd forintot tett ki. Horváth Gergely irányítása alatt a Magyar Turizmus Zrt. stratégiai célja éppen ezért a belföldi vendégéjszakák számának növelése 2012-ben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Dr. Nemes Andrea beszámolója szerint a belföldi turizmus az utóbbi évtizedben egyre inkább épített az üdülési csekk által generált forgalomra. A csekket az idei évtől felváltja a SZÉP Kártya. A belföldi turizmust mindig nagyban meghatározza az ország gazdasági helyzete, a szabadon elkölthető jövedelmek nagysága. A SZÉP Kártya és a még az év jelentős részében a piacon lévő üdülési csekk által indukált kereslet, továbbá az ünnepnapokhoz kapcsolódó hosszú hétvégék azonban ellensúlyozhatják a bizonytalan makrogazdasági tendenciákat - nyugtatja meg az aggódókat a minisztérium munkatársa. A kibocsátóktól származó adatok alapján már százhúszezren rendelkeznek ezzel a juttatással, és ez a szám folyamatosan növekszik. „A rendszer akkor lesz sikeres, ha az emberek azt látják, hogy a SZÉP Kártyát sok helyen zökkenőmentesen tudják használni. Ezért minden szolgáltatót arra biztatnék, hogy mielőbb csatlakozzon az elfogadóhelyi hálózathoz" - érvel a főosztályvezető.

Horváth Gergely szerint láthatóan egyre nagyobb szerep jut az úgynevezett aktívturizmus különböző válfajainak és a vidéki üdülésnek.

Ezért a Magyar Turizmus Zrt. az egészségturizmust, a kulturális turizmust, a bor- és gasztronómiai turizmust, a vízparti üdülést, az aktív- és ökoturizmust (kerékpáros, lovas-, vadász-, horgász-, golf-, vízi turizmus) és a falusi turizmust helyezi a hazai kommunikáció középpontjába.

Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország - Egészségipari programja ugyancsak az egészségturizmust állítja a turizmuspolitika fókuszába, és „ennek megfelelően ez mind a fejlesztéspolitikában, mind a marketingben központi szereplő lesz 2012-ben is" - mondta Dr. Nemes Andrea. A szakember kiemelte, hogy a Magyar Turizmus Zrt. 2011-ben mozgalmat indított a belföldi turizmus népszerűsítésére, és a továbbiakban is stratégiai céljának tekinti a vendégbarát szemléletformálást, valamint a belföldi utazás presztízsének növelését.

A külföldiek Magyarországra utazásával kapcsolatban megtudtuk Dr. Nemes Andreától, hogy a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai alapján a tavalyi évben nem változtak a fő tendenciák. Tavaly összesen 7,6 millió vendég 19,4 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az európai szintű gazdasági nehézségek ellenére sem csökkent a forgalom. „Ezzel együtt látni kell, hogy az eredmények a beutazó turizmus enyhe növekedésének köszönhetőek, miközben a belföldi forgalom csökkent" - mutatott rá a minisztérium munkatársa.

A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van - értékelte a helyzetet Horváth Gergely -, és mint elmondta a legjelentősebb küldő országok közül a Németországból, Franciaországból és Olaszországból érkezett vendégek eltöltött éjszakáinak száma csökkent ugyan, de a Csehországból, az Egyesült Államokból, Lengyelországból, Ausztriából és az Egye­sült Királyságból érkezetteké nőtt. Magyarországra évente körülbelül 40 millió külföldi látogató érkezik, ezzel a világranglista 24. helyét foglaltuk el 2010-ben. A külföldi látogatók közül mindössze 30 százalék érkezik turisztikai céllal. Ezek egyharmada is csak egy napot tölt hazánkban. A KSH megállapítása szerint a szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására reagálva a szállodák, panziók és kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bővítették kínálatukat.

Dr. Nemes Andrea szerint Magyarország még mindig jó ár-érték arányú desztinációnak számít. Fontos kérdés persze, hogy a Malév leállását követően mennyi időn belül normalizálódik a helyzet. A légi megközelíthetőség tudniillik fontos a beutazó turizmusban, különösen Budapest szempontjából.

A Magyar Turizmus Zrt. Új vizeken tovább című 2012. évi marketingtervében kiemelt feladat az ország márkaépítése. A márkakommunikáció üzenete hazánk egyedi termékelőnye: a felszín alatti vízkincs és az ehhez kapcsolódó egészségturizmus. A „gyógyító víz", „a regeneráló víz" és „a szórakoztató víz" hármas felosztásából az előbbi kettő kap hangsúlyosabb szerepet a külföldi kommunikációban. Az egészségturizmussal együtt, szintén a turizmusfejlesztési stratégiával összhangban a hivatásturizmust, Budapestet és a Balatont emeljük ki a külföldi kommunikációban. „A gyógyvízen alapuló és az ezeréves múltra visszatekintő orvoslás, az ezernyi látnivalót kínáló Budapest és az egész családnak kikapcsolódást nyújtó Balaton olyan vonzerőt jelent, amelyért érdemes Magyarországra utazni" - tett hitet a stratégia mellett Horváth Gergely.

Olvasson tovább:

Segítség! Pornót néz a gyermekem!

Nincsenek tabuk, de vannak szorongó szülők és útvesztőbe tévedt gyerekek, kikre ömlik a netes pornó.

Mezítláb a parkban

Milyen érzés lehet fenyőtobozon, kukoricacsutkán vagy akár dolomitköveken járni? Miért jár a városi nép egy olyan faluba, amiről eddig azt sem tudta, hogy létezik? A tabajdi Mezítlábas Park népszerűsége töretlen, de mitől mezítlábas, és mitől park?

Ép testben ép lélek

Dr. Máté Gábor Budapesten született világhírű tudós, aki 13 évesen családjával Kanadába költözött, majd ott több mint két évtizedet háziorvosként, később kórházi koordinátorként tevékenykedett.

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit