Vonzerőt képviselünk

A magyar lakosság alig több mint 30 százaléka tervez többnapos belföldi utazást. Az ebből származó bevétel 2010-ben 242 milliárd forint volt, miközben a turisztikai motivációval (egy vagy több napra) külföldre utazó magyarok 402 milliárd forintot vittek ki az országból, és ezen belül a több napra utazók költése önmagában is 384 milliárd forintot tett ki. Horváth Gergely irányítása alatt a Magyar Turizmus Zrt. stratégiai célja éppen ezért a belföldi vendégéjszakák számának növelése 2012-ben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Dr. Nemes Andrea beszámolója szerint a belföldi turizmus az utóbbi évtizedben egyre inkább épített az üdülési csekk által generált forgalomra. A csekket az idei évtől felváltja a SZÉP Kártya. A belföldi turizmust mindig nagyban meghatározza az ország gazdasági helyzete, a szabadon elkölthető jövedelmek nagysága. A SZÉP Kártya és a még az év jelentős részében a piacon lévő üdülési csekk által indukált kereslet, továbbá az ünnepnapokhoz kapcsolódó hosszú hétvégék azonban ellensúlyozhatják a bizonytalan makrogazdasági tendenciákat - nyugtatja meg az aggódókat a minisztérium munkatársa. A kibocsátóktól származó adatok alapján már százhúszezren rendelkeznek ezzel a juttatással, és ez a szám folyamatosan növekszik. „A rendszer akkor lesz sikeres, ha az emberek azt látják, hogy a SZÉP Kártyát sok helyen zökkenőmentesen tudják használni. Ezért minden szolgáltatót arra biztatnék, hogy mielőbb csatlakozzon az elfogadóhelyi hálózathoz" - érvel a főosztályvezető.

Horváth Gergely szerint láthatóan egyre nagyobb szerep jut az úgynevezett aktívturizmus különböző válfajainak és a vidéki üdülésnek.

Ezért a Magyar Turizmus Zrt. az egészségturizmust, a kulturális turizmust, a bor- és gasztronómiai turizmust, a vízparti üdülést, az aktív- és ökoturizmust (kerékpáros, lovas-, vadász-, horgász-, golf-, vízi turizmus) és a falusi turizmust helyezi a hazai kommunikáció középpontjába.

Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország - Egészségipari programja ugyancsak az egészségturizmust állítja a turizmuspolitika fókuszába, és „ennek megfelelően ez mind a fejlesztéspolitikában, mind a marketingben központi szereplő lesz 2012-ben is" - mondta Dr. Nemes Andrea. A szakember kiemelte, hogy a Magyar Turizmus Zrt. 2011-ben mozgalmat indított a belföldi turizmus népszerűsítésére, és a továbbiakban is stratégiai céljának tekinti a vendégbarát szemléletformálást, valamint a belföldi utazás presztízsének növelését.

A külföldiek Magyarországra utazásával kapcsolatban megtudtuk Dr. Nemes Andreától, hogy a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai alapján a tavalyi évben nem változtak a fő tendenciák. Tavaly összesen 7,6 millió vendég 19,4 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az európai szintű gazdasági nehézségek ellenére sem csökkent a forgalom. „Ezzel együtt látni kell, hogy az eredmények a beutazó turizmus enyhe növekedésének köszönhetőek, miközben a belföldi forgalom csökkent" - mutatott rá a minisztérium munkatársa.

A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van - értékelte a helyzetet Horváth Gergely -, és mint elmondta a legjelentősebb küldő országok közül a Németországból, Franciaországból és Olaszországból érkezett vendégek eltöltött éjszakáinak száma csökkent ugyan, de a Csehországból, az Egyesült Államokból, Lengyelországból, Ausztriából és az Egye­sült Királyságból érkezetteké nőtt. Magyarországra évente körülbelül 40 millió külföldi látogató érkezik, ezzel a világranglista 24. helyét foglaltuk el 2010-ben. A külföldi látogatók közül mindössze 30 százalék érkezik turisztikai céllal. Ezek egyharmada is csak egy napot tölt hazánkban. A KSH megállapítása szerint a szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására reagálva a szállodák, panziók és kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bővítették kínálatukat.

Dr. Nemes Andrea szerint Magyarország még mindig jó ár-érték arányú desztinációnak számít. Fontos kérdés persze, hogy a Malév leállását követően mennyi időn belül normalizálódik a helyzet. A légi megközelíthetőség tudniillik fontos a beutazó turizmusban, különösen Budapest szempontjából.

A Magyar Turizmus Zrt. Új vizeken tovább című 2012. évi marketingtervében kiemelt feladat az ország márkaépítése. A márkakommunikáció üzenete hazánk egyedi termékelőnye: a felszín alatti vízkincs és az ehhez kapcsolódó egészségturizmus. A „gyógyító víz", „a regeneráló víz" és „a szórakoztató víz" hármas felosztásából az előbbi kettő kap hangsúlyosabb szerepet a külföldi kommunikációban. Az egészségturizmussal együtt, szintén a turizmusfejlesztési stratégiával összhangban a hivatásturizmust, Budapestet és a Balatont emeljük ki a külföldi kommunikációban. „A gyógyvízen alapuló és az ezeréves múltra visszatekintő orvoslás, az ezernyi látnivalót kínáló Budapest és az egész családnak kikapcsolódást nyújtó Balaton olyan vonzerőt jelent, amelyért érdemes Magyarországra utazni" - tett hitet a stratégia mellett Horváth Gergely.