Utálom a matekot!

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Hol veszítik el a diákok a matematika iránti lelkesedésüket?

Szeretném rögtön elrebocsátani: akinek a szájából sosem hangzott el a fenti mondat, ne is olvasson tovább. Ígérem, az kedvükért meg fogom írni az Utálom a magyart! vagy az Utálom a törit! címŐ cikket. Akinek viszont számos sorstársával együtt a szám- és a mértan mumus, vagy valaha az volt, az tudja, miért érdemes errl beszélnünk.

Mértékadó felmérések szerint az alsó tagozatosok számára a matematika kedvelt tantárgy, a legtöbbjüknek a számtani problémák megoldása sikerélményt ad, mégis a középiskola végére a legrettegettebb tantárggyá válik sokak szemében, ráadásul megkerülhetetlen érettségi tárgy is. Az érettségin egyértelműen matematikából teljesítenek leggyengébben a tanulók: a középszintű érettségi jegyek országos átlaga az elmúlt években a hármast sem érte el. A felsősök és a gimnazisták körében legutáltabb tantárgyak között érdekes módon nem a „magolós” történelmet vagy a nyelveket, hanem többségükben a szigorú logikával jellemezhető, kiszámítható, korrekt módon számonkérhető reál tárgyakat, úgymint a fizikát, a kémiát, a nyelvtant, a matematikát találjuk.


Szászné Simon Judit gimnáziumi matematikatanár, tankönyvszerző egészen pontosan tudni véli, hogy hol veszítik el a diákok a fonalat és vele együtt a matematika iránti lelkesedésüket: hatodik osztályban, a törteknél. Szerinte itt egy olyan módszerrel, számolási szabályokkal találkoznak a gyerekek, amelyek a tárgy iránt kevésbé fogékonyaknak szó szerint egy életre elveszi a kedvét a számolósditól. Márpedig a matekra hatványozottan igaz, hogy ha egyszer lemarad egy tanuló (akár egy hosszabb hiányzás, egy rossz tanár, átmeneti motiválatlanság miatt), nagyon nehéz és lassú folyamat a felzárkózás, és többnyire csak segítséggel sikerül. A szakember szerint a legtöbb tanár későn veszi észre, hogy egy gyerek lemaradt a tananyaggal, és ha ez meg is történik, sokszor nem segítő türelemmel fordulnak a problémás gyerek felé.
„Az egyik nehézség abban áll, hogy míg a kisebb gyermekeknek szóló tankönyvek folyamatosan kézzel fogható, életszerű kérdésekhez kötik a tanult anyagot, felső tagozatban áttérnek a pusztán elméleti problémák megoldására, így a gyerekek elvesztik azt az élményt, hogy számukra is hasznos lehet, amivel az iskolában foglalkoznak” – véli Eva Porras spanyol közgazdász professzor. Ő a megoldás egyik részét abban látja, hogy az összes reál tárgy tanítását vissza kell vezetni a gyakorlati példákra, tapasztalatokra, megtapasztalásokra – ami a természettudományok lényege volna. Szászné szerint a ma kötelező matematika- tananyag alapvetően megfelelő összetételű, csak számos iskolában nem azt oktatják, mivel a tanárokat senki sem ellenőrzi abban a tekintetben, hogy a sok éve megszokott anyagot adják-e le, vagy annak a reformok óta modernizált, például valószínűségszámítással, gráfelmélettel bővített változatát. Azt azonban ő is elismeri, hogy felsőben és gimnáziumban – a korábbi lemaradást pótolandó – rendkívül sok geometriát tanulnak a diákok, pedig „viszonylag ritka, hogy a való életben szembejöjjön egy háromszög, amelyet feltétlenül meg kell szerkeszteni” – fogalmazott.
Szembejön viszont a kamatos kamat vagy egy befektetett összeg megduplázódási idejének kérdése, amelyre egy pár órát hagy legfeljebb a tanmenet. Eva Porras szerint alapvető probléma, hogy a legtöbb országban középszinten sem oktatnak közgazdasági ismereteket, így a legtöbb ilyen jellegű számítás nem tudja elnyerni azt a kontextust, amely nyilvánvalóvá tenné a hasznosságát. A professzor szerint a pénzügyi ismeretek hiányának ez a jelensége mindenütt érzékelhető, egyes országokban azonban akut probléma.
Mindkét szakértő kiemelte a tanárok és oktatók fontosságát: „Akinek rossz professzora volt, az maga is rossz professzor lesz” – fogalmazott Porras. Szászné szerint „túl könnyen meg lehet úszni ezt a pályát: a fizetés növekedése semmi máshoz nincs kötve, mint a katedrán eltöltött évekhez, a teljesítményt semmilyen módon nem ösztönzik. Másrészt a tanárok továbbképzésére, fejlődésének támogatására sem pénz, sem idő nem áll rendelkezésre”. Így a szakmai színvonal fenntartása, netán emelése csupán személyes ambíció függvénye. A jelenlegi törvénytervezet elvárása, mely szerint a pedagógusoknak előírnák, hogy heti harminckét órát tartózkodjanak az iskolában, az óráikon kívül mondjuk egy zajos, zsúfolt tanáriban, nem segítené a szakmai fejlődést, a minőségi munkát.
A két szakember szerint az egyik kulcs, hogy jól tudjanak a tanárok kérdezni: biztosítsák azt a bizonyos „aha”-élményt a gyerekeknek, hogy maguktól jöjjenek rá a problémák megoldására, hiszen a matematika egyik fő célja a logikus és kreatív gondolkodás gyakorlása és fejlesztése volna. Utána pedig jöhet a tanulás. Szászné szerint tévhit, hogy a matekot érteni kell, és nem tanulni. Szerinte a négyes szintet egy „szorgalmasabb csimpánz” is el tudná érni, megfelelő tanárt feltételezve.
„A gondolkodás az egyetlen módszer az agyunk fejlesztésére – emeli ki Porras. – A számítógép nem gondolkodik, ezért nem szabad félni attól, hogy megkérdőjelezzük. A képleteket, a számítógép által kidobott eredményeket át kell ültetni a való életbe, és belegondolni abba, hogy számok helyett valódi tényekkel, mennyiségekkel, paraméterekkel behelyettesítve lehetséges-e az az eredmény. Például képes-e egy vállalkozás ilyen eredményeket elérni? Reális-e, mondjuk, a várakozásunk egy befektetést illetően?” A valódi döntésekhez szükséges a különböző lehetőségek végigjárásának a képessége, a könnyű megoldások, az internethez fordulás mellett/helyett a kreatív gondolkodás, a kitartó megoldáskeresés. Ezért sem kellene tehát utálnunk azt a matekot. n

Olvasson tovább:

Tanulás a konyhaasztal körül

Napjainkban egyre többen vállalkoznak az otthonoktatás fárasztó, de rendkívül kreatív feladatára. Az otthonoktató szülők úgy vélik, csemetéik fejlődése számára az államinál jobb minőségű környezetet tudnak biztosítani, szeretnének személyre szabottabban foglalkozni gyerekeikkel.

Elindult a magyar névjegy-startup! 3. rész

Több mint másfél éves tervezés és fejlesztés után a nyilvánosság elé lépett az egyik legújabb magyar startup vállalkozás.

A lehetőségek sütije

A mindenféle ízű és színű trendi desszert hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sikerének oka talán különlegességében és exkluzivitásában keresendő.

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit