Kereső toggle

Céltudatosság vagy biológiai optimizmus?

Pályaválasztás itthon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 21. századi 18 éves már nem sző romantikus álmokat a jövőről, döntéseit egy új világkép befolyásolja: a gazdasági mutatók. Boldogságukat mindannyian nagy erőkkel keresik, sokak fő célja egy harmonikus, kiegyensúlyozott családi élet jó anyagi körülmények mellett. A Hetek felmérése 17-19 éves gimnazisták körében született, az adatok pedig nem Magyarország összfiatalságára, hanem egy olyan rétegre vonatkoznak, akik tudatosan értelmiségi, illetve vezető szerepre készülnek.

A megkérdezetteknek 42 százaléka választ magának úgynevezett „jól menő szakmát” (műszaki, orvosi, közgazdasági egyetem), a többiek anyagilag nem így szeretnék bebiztosítani magukat. Sokan művészek, bölcsészek szeretnének lenni, többnyire nincs konkrét elképzelésük arról, hogy pontosan mivel foglalkoznának szívesen. 
A válaszadók 17 százaléka megy egészségügyi pályára, 15 százalékuk műszaki egyetemre, 10 százalékuk pedig közgazdaságot szeretne tanulni. Néhányan a Nemzetvédelmi Egyetemet jelölik be a jelentkezési lapon, mások bölcsészetre, kommunikációra, tudományos pályára adják a fejüket. Utóbbi területen legnépszerűbb a pszichológia.
A pénzügyi, közgazdasági terület volt az utóbbi években a legnépszerűbb azon fiatalok körében, akiknek nem volt közömbös a jó fizetés. Az érdeklődés jelenlegi visszaesésének oka valószínűleg az utóbb kialakult pénzügyi helyzet. A piac valóban áll, azonban a legmagasabb fizetéseket még mindig ebben a mezőnyben osztják.
A Big4 (a négy piacvezető számviteli cég) egyik fiatal dolgozója a Heteknek elmondta: „Egy multinál már az egyetem alatt el lehet kezdeni dolgozni, ekkor az ember megkeres 120-150 000 Ft-ot. Egyetem után a kezdő fizetés nettó 150-190 000 Ft között van. Itt az a kecsegtető, hogy viszonylag gyorsan és kiszámíthatóan emelkedhetnek a ranglétrán. Ha valaki kitartó, sokat dolgozik, és a rátermettsége is megvan, akár 5 éven belül elérheti a menedzser szintet, ami bruttó 800 000 Ft-ot, azaz kézbe kapva több mint félmilliót jelent.”
Sokat nyom az önéletrajz értékén egy vezető cégnél eltöltött idő. A külföldi munka is ezen az úton keresztül a leginkább elérhető. „Viszont ez a világ irreális. Könnyen el lehet veszni a süllyesztőben. Jó fizetés, jó autó, lakás, és az ember észre sem veszi, hogy hétvégén is, mindennap este későig dolgozik. Az itteni fiatalok a munkán kívül csak felszínes dolgokról beszélnek, az élet valódi realitása nem érdekli őket” – teszi hozzá a pályakezdő kolléga.
Ezeknél a cégeknél főleg a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi és számviteli szakán végzettek jönnek számításba.
Ha valaki pénzügyi területen szeretne dolgozni már az egyetem alatt, jó, ha extra tevékenységekbe is beleássa magát. „Érdemes nemzetközi konferenciákon részt venni, illetve ezek szervezésében is segédkezni – tanácsolja Polczer István, pénzügyi szakember. – Az ilyen alkalmakkor olyan neves szakemberekkel kerülhet az ember személyes kapcsolatba, amely pótolhatatlan. Így nemcsak tudását, hanem tárgyaló- és kommunikációs készségét is fejlesztheti az egyetemista.” Véleménye szerint nem jó, ha a napi hírek befolyásolják a pályaválasztási döntést, mivel ez a válság, ami pénzügyi nehézségekkel indult, több tíz éves távlatban még teljesen átalakulhat. „Fontos, hogy célokat tűzzön ki mindenki maga elé. Az üzleti világ is kőkeményen célokról szól. Természetesen ezeket fontos időnként felülvizsgálni. A mai világban pedig a fiataloknak talán még nagyobb szükségük lesz a mobilitásra minden területen.”
A műszaki egyetemekre való jelentkezést nagyon támogatja mind a sajtó, mind a tanárok. Polczer István szerint az egészséges társadalom kialakulásához a termelésnek kell megerősödnie. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ma a pénzügy mellett a válság nagy vesztesei az építőipar és az autóipar. Azonban az informatika, az energetika továbbra is jó iránynak számít.
A mérnöki kezdő fizetés 120-140000 Ft, de van, hogy bizonyos multik csak 80 000 Ft-ot fizetnek egy friss diplomásnak. Egy pályakezdő építészmérnök elmondta: „Én 2008-ban diplomáztam. Legtöbben még most sem találtak munkát. Van olyan osztálytársam, aki inkább kiment külföldre, és villanyszerelőként dolgozik. Más hamburgereket árul. Egy barátom Skóciában nyelvet tanul, ketten Bécsben vannak. Eddig még egyikük sem tudott külföldön elhelyezkedni. Vannak lányok, akik itthon maradtak, és hogy ne essenek ki teljesen a szakma hatóköréből, elmentek építőipari céghez, például a Swietelskyhez dolgozni, papírt tologatni, irodai-titkárnői munkára.”
Amennyiben valaki műszaki pályára készül, fontos, hogy gyakorlati ismeretekre is szert tegyen. Lengyel Csaba építőmérnök szerint „mindenkinek hasznos, ha fiatalon dolgozik, világot lát, megérti az elméleti összefüggéseket; persze ez is azon múlik, hogy hol milyen munkát csinál, és talán a leglényegesebb, hogy milyen mesterek árnyékában nő fel”. Érdemes a célokat leírni, de nem publikálni, majd időnként felülvizsgálni. Fontos informálódni, de „a legpontosabb információt a hús-vér valóság adja. Ezek az úgynevezett kihalófélben lévő példaképek, mesterek”.
A harmadik népszerű terület az egészségügy. Sokan választják az orvosi pályát, annak ellenére, hogy az egészségügy köztudottan nincs jó helyzetben. „Itt Magyarországon nem sok esély van a felemelkedésre – vélekedett egy végzős orvostanhallgató. – A magánklinikák rezidenseket alapból nem fogadnak, csak szakorvosokat. Így a gyakorlóéveket, ami jobb esetben 5 év, mindenképp állami kórházban kell eltölteni. Itt az alapfizetés 98 000 Ft, de ha sok ügyeletet vállal valaki, ez felmehet 115 000 Ft-ig is. Természetesen bizonyos szakterületeken megy a hálapénz, de ezt nem mindenki tekinti természetesnek. Külföldön viszont könnyen el tud helyezkedni egy friss diplomás is. Jobban megbecsülik, kevesebbet kell dolgozni, és a fizetés is jó. Bizonyos országokban orvoshiány van, a magyar egyetemek híre pedig nagyon jó. A Magyarországon tanuló rengeteg külföldi diák viszi a magyar egyetemek jó hírét. A Semmelweis Egyetemen végzetteket főleg Németországban fogadják, a Debreceni Egyetemről sokan mennek Norvégiába, Svédországba, Izraelbe. Ha valaki tudja az adott ország nyelvét, akkor könnyen el tud helyezkedni. Főleg kisebb klinikákon.”

Önközpontúan és optimistán nem olvasnak

A pályaválasztási érdeklődés mellett kíváncsiak voltunk ugyanezen fiatalok életcéljaira, az olvasási szokásokra, arra, hogy mivel töltik el szabadidejüket, illetve családalapítási terveikre.
A pályaválasztásban, úgy tűnik, nincs kreatív szórtság. Akik jó anyagi körülményeket szeretnének, azok csak három területet tudnak elképzelni. A konkrét foglalkozást, munkahelyet viszont nagyon kevesen tudják leírni. Ugyanilyen határozatlanság jellemző akkor is, amikor konkrét életcéljaikról beszélnek.
A fiatalok a jövőről optimistán gondolkodnak. 30 százalékuk legfontosabb céljai között jelölte meg a harmonikus családot, 28 százalékuk pedig a boldogságot és sikert. Azonban meglepő tény, hogy a megkérdezettek csupán 2,7 százaléka tud konkrét nagyívű célokat megnevezni, melyeket meg akar valósítani a jövőben. Körülbelül kétszer ennyien (5,5 százalék) nem tudnak mást megfogalmazni, mint hogy az életet önmagáért, a szórakozásért érdemes végigélni.
A fiatalok 88 százalékának célja csak önmagával vagy szűk környezetével kapcsolatos, míg másokon segíteni, maradandót alkotni csak 12 százalék szeretne.
A felmérés során olyan osztály is akadt, ahol a diákok többsége céltudatos volt, példaképeik sem filmszínészek vagy tévésztárok voltak. Ebben az osztályban a kérdőívekből kitűnt, hogy tanárukkal sokat beszélnek a jövőről. Eme ritka kivételtől eltekintve a fiatalok többnyire nem részesülnek valódi, egészséges életvezetési tanácsadásban. A legtöbb fiatalt inkább leköti az érettségire való felkészülés, mint a világ feltérképezése. A jövő megtervezését elnapolják.
Gyenge életvezetésre utaló jelek: a megkérdezettek 50 százalékának nincs példaképe. 19 százalék háromnál kevesebb könyvet olvas el évente. Ez meglepő adat a gimnáziumokra nézve, ahol csak a kötelezően elolvasandó könyvek száma több ennél. 27 százalékuk havonta egy könyvet olvas. És csupán 4,6 százalékuk olvas el 50-nél több könyvet évente.

Kevesen mernek nagyot álmodni

Talán nem meglepő, hogy a fiatalok többségének konkrét elképzelése van arról, hogy milyen anyagi körülményekkel lenne megelégedve. Természetesen vannak olyanok, akiknek fontosabb, hogy szeressék munkájukat, ők meg is fogalmazzák, hogy a pénz nem számít. A legtöbben céltudatosak, ugyanakkor kevesen vannak, akik kimagaslóan nagyot mernek álmodni.
A fiataloknak csupán 55 százaléka elégszik meg jó vagy átlagos fizetéssel (közöttük többnyire a 200 000 Ft az elfogadható fizetés, de 300 000 Ft-ig is elmennének). A magas fizetésre vágyók közül viszont csak nagyon kevesen áhítoznak 1 millió Ft fölötti fizetésre: az összes megkérdezettnek 3,8 százaléka.
A mai tizenévesek inkább közelítik céljaikat szüleikéhez, környezetükhöz, és nem törekszenek gyökeres és nagy változtatásokra, nagyobb kitörésre abból a helyzetből, amiből jönnek.
Amennyiben nincs a családban jól menő vállalkozás, vagy beállítódástól függően egy könyvtárnyi könyv, nagy segítség egy életcél kialakításában, ha nyaranta a gimnazista dolgozni jár. A felmérés által megkérdezettek 62 százaléka azonban nem dolgozik.
Nagyon kevesen vallják be, hogy a családalapítást is az anyagiakhoz kötik, de az a tény, hogy 61 százalékuk 25 év fölött, inkább a 30. év közelében tervez családot, talán erre enged következtetni.
A megkérdezettek 4,4 százaléka pedig egyáltalán nem tervez családot.

Pályaválasztási tanácsadás külföldön

Felmérésünk alapján úgy tűnik, hogy a pályaválasztási és jövőépítéssel kapcsolatos szakszerű tanácsadás még hagy némi kívánnivalót maga után. Pedig az Európai Közösségek (az EU elődje) már 1983-ban megfogalmazta, hogy az életpálya- (carrier) nevelést is gyakorlatba szeretné ültetni, és minden támpontot meg is ad ennek tökéletesítésére. Ausztriában például az iskolarendszer minden szintjén, minden intézmény testületében megtalálhatók a pályaválasztás témáiban speciálisan kiképzett szakemberek (akik eredeti szakmájukat tekintve vagy iskolapszichológusi, vagy tanácsadói képzettséggel rendelkeznek). Ennek a munkának az eredményeit feltűnően sok szakmai publikáció is jelzi.
A francia gyakorlatban az 1989-es oktatási törvény oly módon teszi kötelezővé az iskolai tanulmányok során a tanácsadásban való részvételt, hogy a pályaválasztáshoz és a tanulmányi-szakmai információkhoz való jogot a tanuláshoz való jogba integrálja. Az 1996/97-es tanév óta minden iskolában működik olyan tanácsadó testület, amely a szülők és a tanulók képviselőiből áll, és az a feladata, hogy a harmadik középiskolai osztály végén – ez körülbelül a mi kilencedik évfolyamunknak felel meg – javaslatot tegyen minden egyes tanuló jövőbeli orientációjára. A tanuló által meghozandó végleges döntést megelőzően azonban javasolják neki azt is, hogy tanácsért keresse fel a pályaválasztási centrumok valamelyikét is (ezek a központok nem tartoznak szervesen az iskolához, de hasonlóan azokhoz, ezeket is az Oktatási Minisztérium felügyeli). Hasonló elvek alapján működik a pályaválasztási tanácsadás Dániában, Nagy-Britanniában, Németországban, Svájcban és Spanyolországban.
(A kutatás készítésében közreműködtek: Besnyő Janka, Firnigel Blanka, Firnigel Erika)

Olvasson tovább: