hetilap

Sokszor hallhatjuk, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. Ön szerint is így van ez? Beszélhetünk egyáltalán olyan gyermekről, aki nem tehetséges semmilyen területen?– Egy gyermek születése pillanatában rengeteg lehetőséget hordoz magában. A képességek kibontakozásának gyújtópontja a motiváció, mely kíváncsiságon, érdeklődésen alapul. Minden gyermekben megtalálhatjuk azt a területet, ami iránt motivált. Vannak olyan gyerekek, akikről az iskolában úgy gondolják, hogy semmi iránt nem érdeklőd­nek, vagyis nem motiváltak, így a képességeiket nem tudják kibontakoztatni, tehát nem tehetségesek semmiben. De ezek közül is lehetnek olyanok, akik pár évvel később nagyon meglephetnek bennünket, és lehet, hogy rájuk leszünk a legbüszkébbek. A pedagógusok legszebb feladata megtalálni a gyermekben az adottságokra épülő képességeket, felkelteni az érdeklődését, kíváncsiságot ébreszteni benne. Ez a tehetségfejlesztő munka alapja.Mi a tapasztalata: jobban megjelennek a kiemelkedő képességek azoknál a gyerekeknél, ahol erő­sebb erre a családi kényszer, akár a magasabb elvárások, akár a magasabb szintű társadalmi pozíció miatt?– Úgy gondolom, nem a képességek a kiemelkedők a magasabb társadalmi pozíciót betöltő családok gyermekeinél. Az igényszint magasabb a tudás megszerzésével kapcsolatban. Más az értékrend, érték a tudás. És ez jó. Én ezt nem nevezném kényszernek. Annak a gyermeknek a számára, aki azt látja otthon, hogy a szülei tanulnak, olvasnak, művelődnek, teljesen természetessé válik ez a magatartás, beépül a viselkedésébe. Természetesen tudunk olyan esetekről is, amikor túl nagyok az elvárások a gyermekkel szemben, túlterhelik, és ez kiégéshez, alulteljesítéshez vezethet. A tehetségfejlesztés nem elitképzés, hiszen minden társadalmi csoportban találunk tehetségígéreteket. A képességfejlesztés és a tehetséggondozás egy tőről fakad.Melyek azok a jelek, amelyekre egy szülőnek érdemes felfigyelni, hogy észrevegye gyermeke tehetségét egy adott területen?– A szülők születésétől fogva együtt vannak a gyermekkel, nyomon kísérik minden irányú fejlődését. Tehát a szülők legfontosabb feladata a tehetség­fejlesztő munkában a tehetség minél korábbi felismerése. Mi teheti „tehetséggyanússá” a gyereket? Ha a Mi?-korszak után korán indul a Miért?-korszak, az összefüggések keresése, az általánosítások meghozatala, a lényegkiemelés. De említhetném a jó dallam­felismerő képességet – ez a zenei képességek alapja. Sport szempontjából a rugalmas test, könnyed mozgás, mind-mind figyelemfelkeltő lehet. Még számtalan tulajdonság sorolható ide, ha ezeket tapasztaljuk, „dobjunk rá egy lapáttal”! Énekeltessük, tornáztassuk, beszéltessük, rajzoltassuk, hogy az érdeklő­dése fennmaradjon, és képességei erősödjenek. Tehát fontos, hogy figyeljük tudatosan a gyermek viselkedését, elégítsük ki a kíváncsiságát.Hogyan különböztethető meg ez a magas intelligenciától vagy akár a lexikális ismeretek birtoklásától?– A magas intelligencia csak az egyik eleme a tehetségnek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tehetség három fő összetevőből áll: az intelligencián kívül idetartozik még a kreativitás és a motiváció. Lehet valakinek kimagasló intelligenciája a tehetség egyéb tünetei nélkül is, rendelkezhet rendkívüli lexikális tudással. Ha nagyon mélyen beleásta magát egy témába, akár magasabb szintű tárgyi tudással is rendelkezhet, mint a tanára. Azok a tanulók, akik az érdeklődésük, tudásszomjuk kielégítésére használják az internetről leszed­hető ismereteket, nem fognak értéktelen dolgok után kutakodni, hisz őket űzi, hajtja a megismerés vágya. Soha ne szégyelljük, ha a gyerek olyat kérdez, amire nem tudunk válaszolni, sőt, büszkék lehetünk magunkra, hogy oly mértékben tudtuk felkelteni az érdek­lődését egy bizonyos téma iránt, hogy ő ilyen mélyen ásta bele magát.