Kereső toggle

Variációk vakációra

Hová tegyük a gyereket tizenegy héten keresztül?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kéthetes családi nyaralás már a múlté. A középosztálybeli szülők is inkább csak a gyerekeknek tudnak biztosítani üdülést a táborok révén, míg a család nem - vagy maximum egy hosszított hétvégén - szervez közös pihenést. Felértékelődött a táborok jelentősége, hiszen mi mást lehet kezdeni egy gyerekkel tizenegy héten át?

„A vakáció alatt gyerekek tömegei nincsenek felügyelet alatt. Az idei majális előtti rövidített iskolai nap délutánján is emiatt gázolt halálra egy tizenegy éves bicikliző gyereket a vonat. ő volt az odafigyelés hiányának első áldozata az idén" - mondja Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnökségi tagja.

A nyári szünet 1,3 millió általános és középiskolás gyereket érint Magyarországon. A vakáció tizenegy hétig tart, egy egyhetes „ottalvós" tábor átlagköltsége 20-25 ezer forintnál kezdődik, az ötnapos napközis táboroké 15 ezernél, míg egy egyhetes, szolidabb belföldi családi nyaralás 200 ezer forintról indul. Ha figyelembe vesszük, hogy az Országgyűlés adatai szerint a létminimum alatt élő fiatalok száma 850 ezer fő, akkor elmondható: a nyaralás-táborozás ma kevesek kiváltsága, a gyerekek többsége „kulcsos gyerekként" tengeti szünideje nagy részét.

A probléma ugyanakkor nem pusztán anyagi jellegű: tizenegy hét táborról táborra járás nem jelent kikapcsolódást a gyermekek számára, túlságosan felpörögnek. Pszichológusok szerint szükség van az élmények feldolgozására, amihez nyugalmi időszakok is kellenek. Ráadásul a gyerek táborba engedése alapvetően bizalmi kérdés, ismerősök által kipróbált helyekre, kipróbált felnőttekkel érdemes csak belevágni.

Budai Bernadett kormányszóvivő tájékoztatása alapján a tavalyi évben felhasználható összeg duplája, összesen 2,4 milliárd forint fordítható idén nyári gyermekétkeztetésre, valamint több mint 660 millió forint áll rendelkezésre ifjúsági és gyermekprogramokra, nyári táboroztatásra. Ha 20 ezer forintos önköltségi áron számoljuk egy gyermek egyhetes táborozását, ennyi pénzből nem túl sok, mintegy 30 ezer gyerek egyhetes táboroztatása fedezhető. Ehhez képest tavaly 700 millió forintból 8 ezer hátrányos helyzetű gyermek táboroztatását sikerült megoldani, ami egyhetes turnusokkal számolva közel 90 ezer forintos támogatást jelentett fejenként. Ez nonszensz Székely Hajnalka szerint is, aki kérdésünkre elmondta: amúgy minden szempontból forráshiányos a táboroztatás helyzete, a kereslet és a kínálat oldaláról egyaránt. A különféle táboroztatási támogatásokra kiírt pályázatok köre egyre szűkül, az önkormányzatok költségvetési keretei korlátozottak. Így nem mindegyik önkormányzat képes a dolgozó szülők gyermekeinek napközbeni felügyeletet biztosítani, ami pedig a helyi önkormányzatok törvényben előírt kötelezettsége lenne a tizennégy éven aluliak esetében. Kihasználatlanul álló iskolákat igénybe véve számos önkormányzat működtet ugyan nyári napközis táborokat, pedagógusokat vagy egyéb szakembereket szerződtetve, de ezek ritkán tudnak értelmes elfoglaltságot is biztosítani a nebulók részére, akik sokszor szívesebben maradnak otthon.

Segítséget jelenthet az is, hogy az önkormányzatok egy része helyi rendelet alapján támogatást nyújt a rászoruló gyermekek nyári táborozásához. A XVI. kerületben például a támogatás összege elérheti a 25 ezer forintot. Pontos tájékoztatást a helyi polgármesteri hivatalok szociális irodái tudnak nyújtani.

„Idén nagyobb a szegénység, sok gyermek éhezik, sok a munkanélküli család megyeszerte - mondta el érdeklődésünkre a Somogy megyei Szabadiban működő Karisz Kisebbségi Egyesület vezetője, Arató Gusztávné Kati. - Az idén is nyertünk táborozásra pénzt, de ez csak töredéke a tényleges kiadásoknak. Húsz mélyszegénységben élő gyermek táboroztatását tervezzük idén Balatonmárián: vannak közöttük mozgáskorlátozottak, és olyan gyermekekről is szó van, akik még nem látták soha a Balatont. Sajnos sem az önkormányzat, sem a megye, sem az országos alapítványok nem tudnak segíteni, tehát szponzorokat keresünk. Nem hagyhatjuk cserben ezeket a családokat, mert senki nem segít nekik. Eleve már az is nagyon jó érzés, ha tudom, hogy nem éhesen fekszik le egy gyermek."

Székely Hajnalka szerint az egyesületen belül érzékelni lehet, hogy egyre nagyobb szükség lenne a táborokra. A családi nyaralások ideje eleve lecsökkent: a korábbi két héthez képest jó, ha egy hetet együtt tudnak tölteni a családok. A lecsúszás leginkább abban érzékelhető, hogy már a középosztálybeli szülők is csak a gyerekeknek tudnak biztosítani nyaralást a táborok révén, míg a család nem - vagy maximum egy hosszított hétvégén - szervez közös pihenést.

Egy budapesti családban például a tavalyi nyár úgy „oldódott meg", hogy a gyerekek felváltva lettek bárányhimlősek, így a feleség majdnem két hónapot töltött táppénzen. A fertőző betegség miatt a táborozás ki volt zárva. „Amikor visszamentem dolgozni, elküldtek a cégtől" - zárja rövidre az anyuka, aki szerint az lehetne egyfajta megoldás, ha több család felváltva vigyázna egymás gyerekeire.

Aki szerencsés, annak a nyugdíjas nagyszülők nyújtanak segítséget, de ez sem megy mindig zökkenőmentesen. Vannak, akik családi konfliktusok miatt nem bízzák a rokonokra a gyerekeket. „A vidéken élő, hatvannyolc éves szüleim egyszerűen nem értik meg, hogy ha ott van a gyerek, nem jó az, ha egész nap megy a tévé cenzúrázatlanul. ők viszont nem foglalkoznak a lányommal, nem is viszik sehova, mivel már elég nehezen mozdulnak ki otthonról. Gyerekek sincsenek a közelben, akikkel esetleg lehetne játszani" - panaszolja Feri, kétgyermekes apuka.

A nyugdíjkorhatár emelése ráadásul azt eredményezte, hogy nagyon sok családban a nagyszülők a munkahelyük miatt nem tudják a gyerekeket bevállalni, legfeljebb a szabadságuk időtartamára. Sok szülő végül olyan megoldáshoz is folyamodik, hogy beviszi a gyereket a munkahelyre, ami persze nem mindenhol megengedett. De erre a lehetőségre sem lehet több hetet építeni. Ha meg is engedik a fizetés nélküli szabadságot, egy hónap kiesés is nagy megterhelést jelenthet a családi kasszának. Sajnos ennél még nehezebb helyzetben vannak azok, akik gyermekeiket egyedül nevelik.

A legnagyobb probléma a kiskamaszokkal és az idősebb gyerekekkel van, akiket nem lehet csak úgy bedugni egy megőrzőbe. Drasztikusan csökkent a diákmunka-lehetőségek száma is: a McDonald's-nál például három hetet kell várni manapság egy állásinterjúra, olyan sok a jelentkező. Így a kamaszok leginkább otthon ülnek a számítógép előtt - a függőség szempontjából nem véletlenül a szünidő a legveszélyesebb időszak. Civil szervezetek vagy egyházak gyermektáborai lényegesen olcsóbbak, mivel azokat önkéntesekkel és önkormányzati tulajdonban levő ingatlanon működtetik: így 10-15 ezer, sőt megfelelő adományozói körrel akár 5 ezer forintos fejenkénti árért is táboroztatnak rászoruló gyerekeket. Máshelyütt a családsegítő szolgálat szervezett két héten át naponkénti városi programokat ingyenes belépőkkel a gyerekeknek, amire sokszoros volt a túljelentkezés. „Egyértelmű, hogy elsősorban nem a minisztériumoktól várható megoldás. Helyi szinten, civilek összefogásával és főként sok találékonysággal valósíthatók meg az igényeknek leginkább megfelelő megoldások, amikhez különböző helyi támogatásokat is sokkal könnyebb felhajtani" - teszi hozzá Székely Hajnalka.

Táborok árai

A legolcsóbb „ottalvós” hetet a Pesti Műsor Tábor című kiadványában találtuk: egy hatvani kézműves tábort 19 ezer forintért. Idegen nyelvi tábort Siófokon 58 ezer forintért kínálnak a szervezők, Kecskeméten 47 ezerért, Hatvanban 23 ezerért. A kínálatban szerepelnek még egyéb művészeti és sport-, valamint kalandtáborok is. A legdrágább egy szörftábor Balatonudvariban 70 ezer forintért. Napközis táborok tekintetében is igen széles a választék. Temérdek idegen nyelvi és lovas, valamint sport-, festő, rajzfilmkészítő, sőt még szinkronszínészképző tábort is találunk, melyek árai általában 15 és 40 ezer forint között mozognak.

Olvasson tovább: