Kereső toggle

Teniszlabda, orrcsepp vagy műtét

Mit tegyünk a horkolás ellen?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A horkolás nemcsak a házastárs éjszakáit keseríti meg, hanem annak a jele is lehet, hogy alvás közben légzéskimaradás lépett fel. Ez az állapot nem csupán nappali fáradtságot okozhat, hanem növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Ha alváskor a ki- és beáramló levegő útjába valamilyen akadály kerül, akkor az összeszűkült rés miatt nagyobb lesz a légáramlás sebessége. A gyors levegő pedig megrezegtetheti a torok lágy szöveteit, és létrejön a mindannyiunk számára jól ismert jelenség, a horkolás. Ezt kiválthatja például az elhízás, mivel a garatfalban lerakódó zsír a garat keresztmetszetét szűkíti. A további hajlamosító tényezők a nagyobb méretű nyelv, lelógó lágyszájpad, mélyharapás és nők esetében a változó kor. Az is hajlamosít, ha valaki hímneműként látta meg a napvilágot, mivel statisztikai adatok szerint a férfiak több mint 40 százaléka, a nőknek pedig „csak” a negyede horkol rendszeresen. A gyermekek 10-12 százalékánál is találkozhatunk ezzel a jelenséggel, náluk leginkább a garat- és orrmandulák megnagyobbodása vezethet a horkoláshoz.
A szokványos horkolás az egészségre nem káros, a nyugodt alvást sem zavarja, és másnapi álmosságot sem okoz. Csupán a környezetre ártalmas. Ez a környezet viszont lehet például az aludni kívánó feleség, így a kicsinek tűnő probléma gyakran korántsem elhanyagolható. Hiszen állandó viták forrása lehet a horkolás, és gyakran előidézi, hogy a házastárs egy másik szobába kénytelen átköltözni.
Előfordulhat viszont az is, hogy a horkolás mellé nappali fáradtság is járul, amit viselkedésbeli és memóriazavarok is kísérnek. Dr. Terray-Horváth Attila neurológus, alvásmedicinában jártas szakember lapunknak elmondta, hogy a horkolás abban az esetben társul nappali fáradtsággal, ha alvási apnoé betegség tüneteként jelenik meg, ilyenkor az alvó ember több száz mikroébredést szenved el a társuló légzészavar miatt. Nem minden horkoló ember szenved ebben a betegségben, de az alvási apnoét mindig kíséri horkolás. A horkolás közben a gátolt orrlégzés miatt belégzési szünetek (azaz apnoék) keletkezhetnek, így a vér oxigénszintje csökken, szén-dioxid-koncentrációja pedig nő. A hálótárs azt veheti észre, hogy a légzés másodpercekre, de akár egy percre is leáll, majd újraindul. Az újraindulás jellegzetes kísérője a hangos felhorkanás.
„A felnőtt lakosság 2-3 százaléka szenved alvási apnoé betegségben, potenciálisan életet fenyegető veszély akkor van, ha a betegség nagyon súlyos, és az illető társult szívbetegségben szenved. Hogy ez hány embert érint, erre vonatkozó statisztikai adat nincs, de ha arra gondol, hogy Magyarország vezető haláloka a szív- és érrendszeri betegség, akkor sok emberről van szó” – teszi hozzá a szakember.
Ha a horkoláshoz nappali fáradtság is járul, akkor mindenképpen indokolt az orvosi kivizsgálás. Dr. Terray-Horváth Attila elmondta: az, hogy jelentkezik-e légzéskimaradás alvás közben, azt alvásdiagnosztikai vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyéjszakás vizsgálat alatt a légzést, a légzőmozgásokat, a vér oxigéntelítettségét, a szívritmust és a horkolási hang, valamint a testpozíció együttesét figyelik, amely alváslaboratóriumban kiegészül az alvás szerkezetének együttes elemzésével (poliszomnográfia) is.
A kutatók összefüggést találtak a horkolás és a diabétesz, illetve a szívbetegségek kialakulásának gyakorisága között. A zavart éjszakai nyugalom és a nappali fáradtság lehet az oka annak, hogy közúti balesetet is gyakrabban okoznak a horkolók. A gyerekek esetében sem szabad félvállról venni ezt a jelenséget, mert a horkoló gyerekek rosszabbul teljesítenek az iskolában, és rosszabbak az intelligenciateszteken elért eredményeik is.
Horkolás esetén gyakran egyszerűnek tűnő tanácsok is segíthetnek. Például a teniszlabda hátgerincre való ragasztása megakadályozza a hanyattfekvésben való alvást. Ha valaki túlsúlyos, érdemes lefogyni, ha valakinek az orra dugul el rendszeresen, akkor nagyon jók a légzéskönnyítő orrtapaszok. Nyugtatók bevétele vagy alkohol fogyasztása lazítja a torokszöveteket, így elősegíti a horkolást, ezért mindezt érdemes kiiktatni a mindennapjainkból.
Műtét akkor indokolt, ha a páciensnek egyértelműen van fül-orr-gégészeti betegsége; például orrsövényferdülése, orrpolipja, krónikusan gyulladt mandulája. Ha az illető horkol, és a tünetek alapján felmerül az alvási apnoé szindróma, akkor műtét előtt alvásvizsgálat és alvásmedicinában jártas szakember véleményezése szükséges. A feleslegesen elvégzett műtétek száma sajnos igen magas. Az elvégzett beavatkozások hatékonysága természetesen függ az egyéni adottságoktól is. Az alvási apnoé megszüntetése azért nem mindig könnyű, mert azt a területet kell kezelni, ahol a levegő útja keresztezi a táplálék útját, és ahol bonyolult reflexmechanizmusok működnek.

Olvasson tovább: