Kereső toggle

Fűszer és lélek

Zsidó konyha itt és most

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 34 éves Bodrogi „Fűszeres” Eszter beceneve fűszer és lélek című blogjából ered, amelyre pillanatok alatt rátalál bárki, aki kicsit is szeret elmerülni a gasztroblogok világában. Ez egy fantasztikus univerzum, távol terrorizmustól, válságtól és szökőártól, amolyan békés internetes paradicsom, ahol az emberek szeretnek főzni és jókat enni. Másfél év blogozás után Eszter barátai, rokonai és későbbi üzletfelei biztatására úgy döntött, hogy egy rendkívül igényes albummal lepi meg többezres olvasótáborát és leendő tisztelőit.

Fűszeres Eszter nemrég megjelent könyve a mai zsidó konyha világába kalauzol el: ínycsiklandozó ételek és személyes kommentárok sokaságán keresztül megismerhetjük azt a sokrétű közösséget is, amely a könyv születése mögött áll. Eszter rövid idő alatt vált az egyik legnépszerűbb hazai gasztrobloggerré, weblapja nemcsak a főzőtársadalom felől, hanem a judapest.orgról is megközelíthető, ahol rendszeresen közlik receptjeit. A judapest.org zsidó fiatalok ízig-vérig mai, sokszínű közösségi blogja, amely nem mellesleg a HVG Goldenblog-versenyének idei győztese volt, míg a fuszereslelek.hu a második helyen, s egyben közönséggyőztesként végzett – az érdemen tehát közösen és méltán osztoztak.
„Aki manapság érdeklődni kezd zsidó gyökerei iránt, az pillanatok alatt kiköt az ételeknél – meséli Eszter. – Ez azért sem csoda, mivel gyakoriak az ünnepek, amelyekhez jellegzetes fogások kötődnek.” Eszter maga vegyes konyhát visz, azaz csak hétvégeken főz kóser ételeket, miközben tökéletesen sikerült a tradicionális zsidó konyhát a mai viszonyokra adaptálnia és kiszakítania a macesz-sólet-flódni háromszögéből.
Ki gondolná, hogy az olyan ételek, mint a füstölt marhanyelv vagy az aszalt szilvás káposztával körített kacsamell a zsidók régi kedvenc csemegéi? Eszter receptjei amúgy ízletesek, egyediek és könnyen főzhetőek, nem zavarodunk bele a hozzávalók böngészésébe. A piacra járás ajánlott, de nem kötelező, a hagyományos piac már amúgy is a múlté, leszámítva egy-két vidéki helyet, mint például a miskolcit, ahol még élő liba is kapható. Egyedülálló módon a könyv ellátja instrukciókkal azokat is, akik a mai viszonyok közt szabályos kóser konyhát vinnének otthon, és ismerteti a zsidó ünnepeket is, természetesen a megfelelő menüajánlatokkal körítve.
Eszter receptjei az internetről, az utazásokról és legfőképpen otthonról származnak. A kedvenc ízek gyerekkori élményekhez kötik, mint írja: nála attól lesz ünnepi egy étel, hogy olyan főzte, akit nagyon szeretett. Az ilyen megjegyzések miatt nem tudja eldönteni az ember, hogy főzzön-e, vagy inkább csak olvasson?
Az ünnepeknek rendkívüli közösség-összetartó erejük van, ezek hétköznapi változatai a blog segítségével összeverbuvált százfős branchok, ahol a résztvevők az aktuálisan kibérelt helyen jóízűen falatozzák egymás hazulról hozott főztjeit. Eszter és férje asszimilálódott, nem hívő zsidó családból származik, csak felnőtt fejjel fedezték fel a szombat szépségeit. „Egyszer tartottunk egy igazi szombatot, és rájöttünk, hogy ez hiányzott az életünkből – állítja Eszter. – A péntek esti vacsora a kezdet, melyet követően állítólag Istennek tetsző házaséletet élni. Azért, mert az is jó. Szombat reggel kényelmesen kelünk, sütit reggelizünk, majd vendégül látjuk a barátainkat, vagy mi megyünk hozzájuk, este nagyokat olvasunk, délután szunyókálunk egyet. Eleinte inkább a tiltásokról szólt az egész nap: nem szabad bekapcsolni a tévét, nem szabad telefonálni, számítógépezni és a többi. Aztán egyre jobban élvezni kezdtük a szabadságot. Hiszek a magam módján, de a kóserságot nem azért csinálom, mert benne van a Tórában, hanem azért, mert ez teszi teljessé a szombatot. A szombatról is azt gondolom, hogy azonkívül, hogy Istennek tetsző dolog szombatot tartani, egy valódi hedonista cselekedet is. Hetenként egy nap nyugalom, amikor nincsenek hírek, nem dolgozunk, csak egyszerűen együtt vagyunk és pihenünk – a szó legigazibb értelmében.”

 

Békebeli húsleves

A húsleveshez idő kell, méghozzá nem is kevés. Nálam például egy egész éjszaka, ma pedig nem a lassúság a trend. Márpedig mi levesesek vagyunk. Az amerikaiak jewish penicillinnek hívják a kóser csirkehúslevest, és ebben tökéletesen igazuk van, gyógyszer ez a testnek és a léleknek is! Ritkán készítem csirkéből vagy tyúkból, ugyanis házi szárnyashoz nehezen jutok hozzá, a boltiból pedig elkezdeni is felesleges! Úgyhogy gyakran fő marhából, azzal ugyanis nehéz melléfogni. Este teszem fel főni a levest, reggelre szépen lassan elkészül.
Kell hozzá 1 kg jó kövér marhaszegy, 2 nagyobbacska velős csont (mindenkinek csak ajánlani tudom, hogyha a hentese árul marhatérdet, akkor vegye meg levesnek, attól ízesebb, erősebb húslevest semmiből nem lehet főzni.) Tízliteres fazekat használok, ebbe teszem a csontokat és a húst, felöntöm kétharmadig vízzel, majd nagy lángon felforralom. Leszedem a habját, és a fazekat áttolom a legkisebb gázrózsára, ott is a lehető legalacsonyabbra állítom a lángot. Beleteszem a zöldségeket egészben: 5-10 szál sárgarépa, 5 szál fehérrépa, 1/2 karalábé, 1/4 kelkáposzta (a kedvencünk a levesben főtt kelkáposzta!), 1/4 zeller, 1 fej nagy hagyma, 10 szem feketebors, só. (Ha van itthon, akkor a fazékban végzi pár levél lestyán és pár szem gomba is.) Innentől kezdve az idő megteszi a magáét. Másnap délelőtt 10 körül szoktam elzárni alatta a lángot, kiszedem belőle a zöldségeket, a húst és a csontot. Lefedem, és délben még tökéletesen meleg. Elkészítem a kreplachot is: 2 tojás és 20 dkg liszt keverékéből kemény tésztát gyúrok, letakarom, és egy órát pihentetem. Vékony lappá nyújtom, majd 10x10 centis kockákra vágom. A közepére teszek egy kanálnyi hústölteléket, majd az átlója mellett félbehajtom. Így egy háromszöget kapok, aminek a széleit erősen összenyomkodom. A kreplachot forró sós vízben kifőzöm, és levesbetétként tálalom. Hústöltelék: 20 dkg darált marhahús, 1 kis fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, olaj. A hagymát felkockázom, megdinsztelem az olajon, hozzáadom a húst és a fokhagymát, sózom, borsozom, majd az egészet lepirítom. (Fűszeres Eszter)

Olvasson tovább: