Kereső toggle

Spóroljunk okosan

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hazánk pazarló ország, sokkal több energiát fo-gyaszt el, mint amennyire
szüksége lenne. Tudatos fogyasztóként évente akár több tízezer forintot is
megtakaríthatunk, pusztán rossz szokásaink megváltoz-tatásával.

A magyar háztartások energiafogyasztásának 75 százalékát a fűtés teszi ki
úgy, hogy csak az év kisebbik felében gyártjuk a meleget. Az Energia Klub
munkatársa, Fülöp Orsolya elmondása szerint egy magyar háztartás körülbelül
háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy
osztrák. Elég, ha csak a rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra,
szabályozatlan fűtési rendszereinkre, valamint elöregedett kazánjainkra
gondolunk. Sajnos távfűtésnél nem sokat tehetünk, de a szabályozható gázfűtés
esetén annál többet. Szakemberek szerint ha 5-6 fokkal kevesebbel is beérjük,
például 25 Celsius-fok helyett 20 Celsius-fokon fűtünk, akkor éves szinten a
fűtéshez felhasznált energia kb. 25 százalékát megtakaríthatjuk, azaz a
jelenlegi árakkal számolva kb. 50 ezer forintos megtakarítást könyvelhetünk el.


Apró változtatások is segítik a fűtőtestek hatékonyságát: a függöny ne lógjon a
fűtőtestre, mivel a szoba helyett az ablakra tereli a hőt. Barkácsboltokban
szerezzünk be hőtükör-fóliát (szivacsos alumíniumfólia), melyet a radiátor mögé
kell helyezni, így visszaveri a hőt, és nem a falat fűtjük hiába. Ha az ajtókon
és ablakokon kiszökik a meleg, akkor résszigetelés az olcsóbbnak tűnő megoldás,
ami házilag is kivitelezhető. A szivacs alapú öntapadós szigetelőcsík
élettartama igen rövid (1-2 év), érdemesebb tehát szilikon alapú, tartós és
rugalmas anyagokat választani, amelyek 10-12 éven át is szolgálhatnak. Egy jól
kivitelezett, tartós szigetelés évi 15-20 százalék körüli
fűtésienergia-megtakarítást eredményez.

A fűtés után a melegvíz előállítása teszi ki az energiafelhasználás legnagyobb
hányadát (háztartásonként kb. 15 százalék). Fürdés helyett olcsóbb a gyors, pár
perces zuhanyozás. Az Energia Klub munkatársa szerint egy átlagos család évente
100-150 ezer forintot is megtakarít, ha mindennap zuhanyozik fürdés helyett. Ha
egy 120 literes bojlerben a vízmelegítést 80 fok helyett 40-re állítjuk be,
akkor a költségek felét megspóroltuk. Csöpögő csapok és WC-tartályok szivárgása
havonta egy kádnyi vizet is elpazarol. Lehetőleg ne folyó vízben mosogassunk,
mossunk fogat vagy borotválkozzunk!

A harmadik dobogós energiafalónk az áram. Csak ott égjen a villany, ahol éppen
tartózkodunk! Megéri energiatakarékos fénycsöveket használni, ugyan drágább, de
csupán negyedannyit fogyaszt, és tízszer hosszabb az élettartama, mint egy
normál izzónak. Csak abban a helyiségben cseréljük le az égőt, ahol hosszabb
ideig vagyunk, pl. nappali, konyha, hálószobák. A többi helyiségben érdemesebb
hagyományos izzót használni, ugyanis a fénycsőnek tíz perc kell, hogy elérje a
maximális teljesítményt, illetve a gyakori kapcsolgatás a töredékére
csökkentheti a csomagoláson feltüntetett élettartamot. A hűtőben az élelmiszerek
tárolására elegendő a +5 fok, a fagyasztóban a –18 fok. A mosógéppel alacsony
hőfokon mossunk, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt, és persze ne mossunk fél adag
ruhát, mert közel annyi energiát fogyaszt, mint a teljes adag. Még mindig a
hagyományos szárítási mód a kifizetődő, szárítógépben nem szárad meg jobban és
még nehezebben vasalható is a ruha, így sok energiát használunk fel
feleslegesen.

Az elektromos berendezések egy része, főleg a régebbi típusok készenléti módban
(standby) is közel ugyanannyi áramot vesznek fel, mint működés közben.
Használaton kívül kapcsoljuk ki teljesen a gépet! A laptopok
energiatakarékosabbak, mint a síkképernyős PC-k. Az előbbi csak 30 wattot vesz
fel működés közben, míg az utóbbinak ehhez 100 wattra van szüksége. A műfaj
energiafalói a plazmatévék: akár hatszor annyi áramot fogyasztanak, mint
hagyományos társaik. Ha naponta 2 óra tévézéssel számolunk, ez akkor is évente
15 ezer forintos plusz a számlában. Szabaduljunk meg a felesleges energiafaló
készülékektől, mint például citromfacsaró, elektromos körömlakkszárító,
elektromos kés, dugóhúzó, borstörő, orrszőrnyíró stb., melyek pillanatnyi öröme
messze nincs arányban azzal a környezeti teherrel, amit gyártásuk és használatuk
okoz.

A konyha szerelmeseinek is érdemes egy-két tippet megfogadniuk. A fedő nélküli
főzés több időt és energiát igényel, mint fedő alatt. A kukta használata 40
százalékkal kevesebb energiát és 70 százaléknyi időmegtakarítást jelent.
Sokaknak a vásárlás a gyengéje, rendszeresen 30-40 százalékkal több áru kerül a
kosarukba, mint amit eredetileg terveztek. Konkrét listával érkezzünk a boltba,
lehetőleg ne korgó gyomorral, és ne dőljünk be az akcióknak! Nyugati turisták
meglepve mondják, hogy ennyi fél szendvicset és almát még nem láttak a kukában
landolni, mint nálunk. A franciáknál az ételt kidobni bűn, ha valami megmarad az
asztalon, akkor levesként, salátaként, töltelékként, szendvicskrémként kerül
felhasználásra. A megmaradt kenyér megy a fagyasztóba, vagy zsemlemorzsa készül
belőle, de semmiképpen sem dobják a szemétbe. Horváth László, a Fővárosi
Közterület-fenntartó Zrt. helyettes szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a
hulladék körülbelül 25-30 százaléka biológiailag lebomló szerves anyag, ennek
fele konyhai eredetű hulladék, negyede ételmaradék.

Az autósokat se hagyjuk ki! A pirosnál akkor is megéri a motort leállítani, ha
csak fél percig várakozunk, így akár 30 százalékos megtakarítást is elérhetünk.
Kis távolságra (1-5 km) nem érdemes autóba ülni, hiszen a hideg motor többet
fogyaszt, mint a bemelegített. Érdemes kerékpárt elővenni vagy gyalog
közlekedni, ilyenkor csak a saját felesleges kilóinkat veszíthetjük. A közösségi
közlekedésből eredő levegőszennyezettség mindössze 6 százalék, míg a
tehergépkocsik 34 százalékban és az autósok 60 százalékban felelősek. Végül
érdekes tapasztalat, hogy módosabb polgáraink kimondottan spórolósabbak, mint
szegényebb honfitársaink.

(Otthonunk energiahatékonyabbá és komfortosabbá tételéhez további ötletek:
http:// www.energiaklub.hu/hu/ismeretek/energiatippek)

Olvasson tovább: