Kereső toggle

Kétarcú ramadán

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A muzulmán országok többségében idén szeptember 1-jén kezdődött a ramadán hónap, amely során a több mint egymilliárd hívő az iszlám vallásgyakorlat szerint böjtöl. A böjt az iszlám vallás egyik alappillére, melyet Mohamed próféta írt elő minden muszlimnak a Koránban.

Az iszlám holdév kilencedik hónapja, amely a muszlimok számára a legszentebb, az újhold feltűnésekor kezdődik, és harminc napon keresztül tart. A muszlim országok között máig nincs megegyezés, hogy pontosan mikor köszönt be a ramadán. Vannak, akik asztronómiai számításokat végeznek, míg mások ragaszkodnak a holdsarló szabad szemmel való észrevételéhez.
A muszlim hagyomány úgy tartja, hogy i. sz. 621-ben Mohamed épp ebben a hónapban kapta a Korán első verseit egy Dzsibril nevű angyaltól a pusztában. Erre emlékezve kell egy hitgyakorló muzulmánnak a ramadán alatt hangosan recitálni (elismételni) az egész Koránt.
Az iszlám böjt célja, hogy a hívők mély, személyes kapcsolatot létesítsenek Allahhal. Az önfegyelemmel és „szellemük táplálásával” bizonyítani akarják istenüknek, hogy felül tudnak kerekedni a saját testi és lelki vágyaikon. Hasonlóan a nyugati kultúra újévi fogadalmaihoz, sok muszlim fogadalmat is tesz, hogy mit fognak másként, jobban cselekedni a következő évben. A böjt egy másik célja, hogy a jómódban élő muzulmánok átérezzék az éhezést, egyfajta sorsközösséget vállalva a szegényekkel.
Az iszlám hagyomány szerint a ramadán egy áldott hónap, melyet Allah rendelt, és ekkor a sátán, valamint a szolgái el vannak zárva a pokolban, hogy ne tudják félrevezetni az iszlámhitűeket. Így, ami gonosz és bűn ekkor történik, azért mind az emberek hibáztathatók. Az ekkor elkövetett negatív cselekedeteknek arányosan nagyobb lesz tehát a büntetése. Ugyanakkor, ha valaki ramadán alatt jót cselekszik, annak a jutalma sokkal nagyobb lesz, mintha máskor tenné, sokakat ez motivál az imádkozásra és az adakozásra.
Az iszlám böjt különlegessége, hogy napfelkeltétől csak napnyugtáig tart. Ez idő alatt a hívők számára tilos az étkezés, az ivás, a dohányzás bármelyik formája (például a vízipipázás is), valamint a szexuális érintkezés. A hithű muszlimok számára ekkor nem elfogadott a televíziózás, a számítógépes játékok használata, a „shoppingolás”, a zenehallgatás. Naplementéig nem lehet rágózni, fogkrémet használni (mivel az ízesítést tartalmaz), sem a barátokkal társasági életet élni. A böjt alatt tartózkodni kell a hazugságtól, rágalmazástól, hamis tanúskodástól, esküdözéstől, és nem szabad más tulajdonát megkívánni. Az önmegtartóztatás mindenki számára kötelező, a gyermekeknek viszont csak tizenkét éves kortól kell böjtölniük. Indokolt esetben a terhes nők, a betegek vagy az úton levők később bepótolhatják a kihagyott böjtnapokat, ha nem bírják az éhezést és a szomjazást. Az iszlám országokban ilyenkor napközben gyakorlatilag megáll az élet, lehetetlen ügyeket intézni.
A kemény tilalmak azonban csak naplementéig tartanak. Az est beálltát követően a hívek annál nagyobb intenzitással adják át magukat a földi örömöknek, az evésnek, ivásnak, egymás vendégül látásának, valamint a szórakozásnak. Az esti órák fesztiválhangulatban telnek, az emberek igyekeznek kielégíteni minden kívánságukat, amelyen másnap ismét „felülkerekednek” pár óra erejéig.
A Korán természetesen kiskaput is hagy a hívőknek, ha nem kívánják megsanyargatni magukat. Jótékonysággal és szegényeknek való adományozással (étkeztetéssel) lehet mentesülni a böjtnapok alól. Sajnálatos módon sok esetben előfordul, hogy a rengeteg adományt, amelyet a nélkülözők kapnak, még aznap felélik, így egyaránt sajátos az adakozás motivációja és hasznossága.
A holdév jellegzetességéből fakad, hogy a ramadán minden évben tizenegy nappal korábbra esik, egyre inkább az év legmelegebb időszakára, ami azt jelenti, hogy elviselhetetlen hőségben kell az embereknek megtartóztatniuk magukat nemcsak az evéstől, hanem az ivástól is. Ez nagyon sokszor tömeges rosszullétekhez, egészségügyi problémákhoz vezet a muzulmán országok éghajlati sajátosságai miatt. Nem beszélve arról, hogy a nyári időszakban a napkelte és napnyugta közötti időszak is megnyúlik.
Idén az egyiptomi és a palesztin hatóságok azzal igyekeznek megkönnyíteni az éhező hívők számára a ramadánt, hogy a megszokottnál egy hónappal hamarabb állították át az órát, ezzel egy órával közelebb hozva az estét, azaz a napi böjt végét. A palesztinok mindig tudatosan máskor állítják át az órát Izraelhez képest, most ráadásul még a Gázai övezetet uraló Hamasz és a nyugati területeket irányító Fatah egymás közötti ellentétét is úgy fejezték ki, hogy az óraátállítást egymáshoz képest is különböző napokon tették meg.
A ramadán végén az iszlámhívők világszerte hatalmas fesztiválokat tartanak megünnepelve az önsanyargatás végét. Ekkor a családok felöltöznek a legszebb ruháikba, hatalmas lakomákat csapnak, és megajándékozzák egymást. Sokan ekkor adják át a mecseteknek az iszlámban egyfajta szolidaritási adóként funkcionáló kötelező adományokat is, melyeket vallási, jótékonysági célra szednek be.

Olvasson tovább: