Kereső toggle

Félreértett házastársak

Nők és férfiak egymás közt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Nálatok is ismerős a telefonmizéria? Ha a férjem otthon van, én nem szoktam
telefonálni senkivel, mert utána borítékolható az összeveszés” – mondja a
harmincöt éves Judit. Mint minden nő, ő is szeret hosszan beszélgetni
erről-arról, s állítása szerint a kimerítő telefonokkal képes a teljes
kétségbeesés szélére sodorni a férjét. A férfiak ugyanis elsősorban
információgyűjtésre használják a beszédet, míg a nők kapcsolataik kiépítésére,
érzelmeik feldolgozására. A két nem merőben eltérő módon kommunikál, s ha ezt a
különbözőséget a felek tudatosítanák magukban, sok házasság megmenthető lenne –
állítják a szakemberek.

„Hogyan lehet ennyit telefonálni egyfolytában? Ráadásul semmiségekről? Az
ember hallgatja, hallgatja, azt hiszi, mindjárt vége, de nem! Újabb téma jön!
Teljes reménytelenségbe kerülök, mert nem tudom, mikor lesz vége. És vége lesz
egyáltalán? – meséli Judit férje, Gábor, milyen az, amikor otthon megszólal a
telefon, és bejelentkezik feleségének édesanyja vagy barátnője. – Ilyenkor
megkeresem a távkapcsolót. Mi mást tehetek?”

Bár a családi meghittséget valóban nem erősíti a vég nélküli telefonálgatás, a
pszichológusok szerint a férj tévúton jár, ha arra akarja rávenni feleségét,
hogy mindig lényegre törően és röviden fogalmazzon. A nők ugyanis nem „hülyék”,
csak a kommunikáció szempontjából teljesen másképpen működnek, mint a férfiak –
véli John Gray pszichológus, akinek nemrég jelent meg újból A férfiak a Marsról,
a nők a Vénuszról jöttek című könyve, amely tartalmaz néhány figyelemre méltó
tapasztalatot a két nem eltérő viselkedésére vonatkozóan.

A nők például a stresszt úgy dolgozzák fel, hogy kibeszélik magukból: lehetőleg
többször, különböző változatban mesélik el ugyanazt a történetet. Szeretik
részletezni, fokozni a hatást, amíg eljutnak a végkifejletig. Gyakran teljes
összevisszaságban számolnak be mindarról, ami eszükbe jut – mert attól a puszta
ténytől, hogy valakinek jól kibeszélhetik magukat, múlik el a zaklatottságuk.

A férj viszont logikai rendet keres a történetek között, megoldásokon töri a
fejét, hasztalanul várja a „poént”, s egyre türelmetlenebbé válik.

A női társalgás a barátnők között remekül működik, viszont a férfiak nehezen
viselik – jegyzi meg Gray. Ha úgy tetszik, a nők hangosan gondolkodnak, és
dolgozzák fel érzelmeiket, a férfiak csöndben. Miután támasza és oltalmazója
szeretne lenni feleségének, a férfi igyekszik a feleségét megnyugtatni azzal,
hogy rögtön megoldásokat mond a problémáira. Ezzel, ha lehet, még jobban
kiborítja a nőt, mivel annak semmi másra nem lenne szüksége, csak hogy
együttérzően végighallgassa valaki. Férje nem érti, hogy felesége miért nem
nyugszik meg a remek megoldásoktól, ezért elutasítva érzi magát, s figyelme
kikapcsol. Pillanatok alatt feszültség keletkezhet abból, hogy egyik fél sem
ismeri a másik nem működését – jegyzi meg a pszichológus.

A megfigyelések szerint ugyanis a férfiak elsősorban információszerzés céljából
beszélgetnek egymással. Csak akkor tárják fel a problémáikat, ha valakitől
tanácsot akarnak kérni. Ha egy férfit egyébként stressz ér, vagy
megoldhatatlannak tűnő helyzetbe kerül, akkor jellegzetes módon nem beszélni
kezd, hanem elhallgat. Érzéketlenebbé válik a külvilágra, a feladatra
összpontosít. Akkor beszél, ha úgy véli, megtalálta a megoldást. Ha nem találja
meg, akkor igyekszik átmenetileg kikapcsolni: tévét, focimeccset néz, újságot
olvas, a világ problémáin töpreng – s ha kilazított, visszatér a saját
problémájához. Mindez kívülről könnyelmű viselkedésnek tűnhet, s könnyen
kiboríthatja a feleséget. Márpedig egy férfinek feltétel nélküli elfogadásra és
bizalomra van szüksége ahhoz, hogy megküzdjön a feladatokkal. A feleség
aggodalmaskodása bizalmatlanságnak tűnhet, hiszen egy férfi éppen azzal mutatja
ki szeretetét, hogy nem idegeskedik a nehéz helyzetekben.

A nők viszont szeretetük és gondoskodásuk jeleként szinte kötelességüknek érzik
az aggódást.

A párkapcsolat-terápiák alapja nem véletlenül az, hogy tudatosítják a felekben:
a két nem másként működik, és megtanítják a nőt és a férfit egymással
kommunikálni. Ám sok kapcsolat ér véget úgy, hogy a kívánt állapotot meg sem
közelíti.

Olvasson tovább: