Kereső toggle

Rákóczifalva elégedett

Pályáznak és nyernek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Szolnokhoz közeli Rákóczifalva nem csak macimúzeumáról vagy kuruc
hagyományőrzéséről híres: a település épül-szépül, önkormányzata kiszolgál,
lakosai elégedettek, civilszférája pezseg. Hagyományos agrártelepülésként nem
lennének fényes kilátásai, így jóformán mindenki, aki él és mozog, saját
szakterületén pályázatot ír, regionális társulások létrehozásán fáradozik.
Településfejlesztés, foglalkoztatás, idegenforgalom, szociális ellátás –
megannyi kiemelt finanszírozási terület, melynek költségvetését jórészt a
pályázati úton nyert pénzek fedezik. A prosperitás titka egyszerű: politika
helyett menedzserszemlélet és szakmaiság uralkodik minden téren.



Tóth Lajos polgármester

Fotó: Vörös Szilárd

„Eredetileg Szolnokon éltem. Pár éve feladtam az ötvenhárom négyzetméteres
panellakásomat, és kiköltöztem Rákóczifalvára. Ott ugyanis odafigyelnek egymásra
az emberek. Az önkormányzat például minden középületet akadálymentesített – én,
aki kerekes székkel közlekedem, így végre mindent önállóan el tudok intézni” –
mondta el Nász Margit érdekvédelmi aktivista a Parlamentben egy rendezvényen, az
ajtófélfánál. Ha akart, sem tudott volna beljebb menni az emelvényig, mivel a
díszterem máig nincs akadálymentesítve.

Aki azt gondolná, hogy Rákóczifalván átlagon felüli a mozgássérültek aránya,
téved: a hatezer lakosú településen mindössze három tolószékes ember él, de ők
mindenhova bejutnak, a piactól a közhivatalokig.

Vonz

A helybéliek elmondása szerint ez csak egyik vetülete annak a rendkívül
befogadó, szolidáris szemléletnek, amely miatt jó itt élni. Olyannyira, hogy még
a belpolitikai cirkuszok sem tudják az életüket megkeseríteni – náluk az
októberi önkormányzati választások is csendben zajlottak le. „A választásokat
megelőzően leültem a településen működő öt párt vezetőjével megbeszélni a
kampányidőszak teendőit” – meséli a másodjára is megválasztott független
polgármester, Tóth Lajos. Mint mondja, először kissé bizalmatlan volt a légkör,
aztán kétórás eszmecsere után a felek szinte barátokként álltak fel az
asztaltól, megegyezve abban, hogy ki hova teszi ki a plakátját, és mindenki
egyformán kapott teret a helyi újság hasábjain.

Gondozott utcácskák vezetnek a főtérhez, amelynek közelében Nász Margit fogad
tágas otthonában: „Nagyon sokan költöznek ki ide Szolnokról is, innen viszont
nem jellemző az elvándorlás” – mondja. Tény, hogy a hangulatos településen
bölcsőde, óvoda, iskola, egész nyáron át tartó táboroztatás működik, a
kulturális és szolgáltatói szféra pezseg, ami nem csupán itt tartja, de képes
ide is vonzani a fiatalokat, családokat. Olyannyira, hogy Rákóczifalva nemsokára
városi rangra emelkedhet. Saját rádió-, tévéadója van, pályázati pénzből nemrég
újították fel a helyi sportcsarnokot, a közeli városból is ide járnak át a
fiatalok, többek között az amerikaifutball-mérkőzésekre.



Rákóczi- emléknap Rákóczifalván

Szolgáltat

„Szerintem az a lényeg, hogy nem politikai, hanem szakmai alapon kerültek az
emberek különféle döntési pozíciókba, és jól tudnak együttműködni – mondja Nász
Margit, amit a Művelődési Ház igazgatója is megerősít. – A polgármesterünk uniós
szakközgazdász, neki köszönhetően az egész hivatalban egy innovatív,
problémamegoldó, afféle menedzserszemlélet érvényesül. Járja a világot,
kiterjedt kapcsolatrendszerünk van. Az önkormányzati dolgozók fiatalok, jól
képzettek, és feleannyian vannak, mint más hivatalokban, ugyanakkor minden követ
megmozgatnak azért, hogy segítsenek az embereknek: szolgáltatnak.” Rengeteg
közfeladatot átvállalnak a helyi civil szerveződések is. „Egyes funkciók,
szolgáltatások ellátását sokkal hatékonyabban végzik a jól működő
civilszervezetek, mint a hatóságok – véli a polgármester. – Mi együttműködünk
velük, támogatjuk őket, s ezáltal a saját feladatainkat és költségeinket is
jelentősen csökkentjük.”

Az önkormányzat elsődleges hangsúlyt fektet a szociális problémák megoldására,
kiterjedt ellátórendszer működik a településen, így kezdettől fogva sikerült
megakadályozniuk a mélyszegénység kialakulását. A vályogházak helyett újakat
építettek, falugondnokság jár ki a rászorulókat segíteni, sőt Rákóczifalva lett
mára a kistérségi támogató szolgálat központja. Helyben viszonylag kevés
munkahely adódik, ezért rengetegen ingáznak. Viszont pályázati segítséggel
bővülnek a helyi szolgáltatások, s a közmunkaprogramok során megújult az utcák
és épületek arculata.

Fejleszt

Apropó pályázatok. Rákóczifalva pályázatírásra szakosodott településnek is
nevezhető, számítógép-ellátottsága, infrastruktúrája kiemelkedő. Az itt élők
szerint senkinek a javaslata nem vész kárba, minden fillért megpályáznak. Az
önkormányzat tavalyi 800 milliós költségvetéséből 250 milliót a pályázati pénzek
adtak, amit nagyrészt településfejlesztésbe, idegenforgalomba, foglalkoztatásba,
szociálpolitikába fektetnek. „A kistérségünkben minden település pályázik –
mondja Tóth Lajos. – Nyilván vannak az országban politikailag preferált
önkormányzatok, akik nagyobb eséllyel és nagyobb pénzeket nyernek. Ám
meggyőződésem, hogy politikai hátszél nélkül, megfelelő szakmaisággal is képes
valaki 20-60 százalékos eséllyel úgy megcsinálni a pályázatokat, hogy nyerjen is
velük.” Rákóczifalva egy régiós társulás élén nemrég nyert el egy két évre
szóló, 49 milliós HEFOT-pályázatot is, amelynek révén kistérségi képzési
központtá vált – Szolnokot is megelőzve. A tiszai árterek rehabilitációjára épül
az a térségi gazdasági fejlesztési program, amelynek keretén belül idén
nehézgépkezelő és falusi vendégfogadásra felkészítő tanfolyamok is indulnak
Rákóczifalván.

Hazafelé elmerengünk a dolgok állásán: lehet, hogy a szabadság levegőjét az
adja, hogy bizonyos nagyságrend alatt a nagypolitika is élni hagy?



Fotó: V. Sz.

Nyolcezer milliárd fejlesztésre

2007-től már az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt programján keresztül
hívhatók majd le a Magyarországnak az Európai Uniótól 2013-ig járó támogatások,
soha nem látott, csaknem nyolcezer milliárd forint értékben. Ezek a programok
ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban
használjuk fel a rendelkezésünkre álló forrást. A jóváhagyott operatív
programokat Magyarország december 20-án nyújtotta be az Európai Bizottságnak,
melynek négy hónapja van arra, hogy az operatív programokat elfogadja. Ez nem
akadályozza meg azt, hogy 2007 januárjában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
kiírja az első a pályázatokat a 2007–2013 közötti időszak EU Kohéziós és
Strukturális Alapok forrásaira.

A 2007–2013 között lehívható, nyolcezer milliárd forintos összeg volumenét
jelzi, hogy 2004 és 2006 között összesen mintegy 670 milliárd forint fejlesztési
forrás volt elérhető a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatain. Az uniós
támogatások a hazai éves GDP

4 százalékát tették ki. (NFÜ)

Olvasson tovább: