.
Százezerre tehető a hazai analfabéták száma, emellett azonban egyre nagyobb
és növekvő mértékű a funkcionális analfabéták aránya is – jelentette ki Csoma
Gyula oktatáskutató a VIII. Közművelődési Nyári Egyetemen. Az Oktatási
Minisztérium többfajta programmal igyekszik változtatni a helyzeten.
Fotó: ShutterStock
A probléma egyáltalán nem új keletű. Már a 2000-ben végzett, nemzetközi
szintű PISA (Programme for International Student Assessment) felmérési adatai is
arról tettek bizonyságot, hogy a tizenöt éves magyar fiatalok nagy része komoly
gondokkal küzd a szövegértés terén, 25 százalékuk pedig funkcionális
analfabétának tekinthető. Ez az állapot kihat az egyének boldogulására,
munkavégző képességére és – végső soron – az egész társadalom állapotára. A
teljes magyar népesség tíz százaléka funkcionális analfabéta.
Funkcionális analfabétának azokat az embereket tekintjük, akik megtanultak ugyan
valamilyen fokon írni és olvasni, de nem – vagy nem megfelelően – tudják
feldolgozni és alkalmazni az őket érő információkat. Ez a helyzet előállhat az
újabb kommunikációs technikák megjelenésével is, ami alapvetően megváltoztatta
az információszerzés és az oktatás állapotát: amíg néhány évtizeddel korábban a
pedagógia csupán a tankönyvre és a pedagógus felkészültségére épült, addig ma
már az iskolában szerzett ismereteknél nagyságrenddel több információt szereznek
a diákok a modern kommunikációs eszközök, elsősorban az internet révén – mondta
lapunknak Váczi Zsuzsa. Az Oktatási Minisztérium közoktatási osztályvezetője
elismerte, hogy a fenti felmérések valóságos adatokat tükröznek, azonban – mint
megtudtuk – már több minisztériumi program is kezdetét vette, amelyek célul
tűzték ki a helyzet megváltoztatását.
Míg a PISA-felmérés tizenöt éves diákokra vonatkozik, addig más felmérés, mint
például a PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study), tíz-éves
gyermekeket vizsgál. Ez utóbbi felmérés esetén Magyarország jó eredményekkel
büszkélkedhet, vagyis ebben a korban még kiváló a hazai diákok olvasási és
szövegértési képessége. Ebből az következik, hogy „a kettő között” romlanak el a
dolgok, és itt kell keresni a probléma gyökerét. „A fiatalok olvasási készsége
tizenegy-tizenkét éves korig fejleszthető a legkönnyebben, ezen a koron felül
már egyre nehezebb. Az olvasás alapjaira nagyon gyorsan megtanítják a diákokat,
az alapismeretek begyakorlása viszont már hiányos. A felső tagozatban ugyanis a
rengeteg új információ, új fogalom, új tudományág megismerése mellett nem marad
elég idő az alsó tagozatban megalapozott készségek továbbfejlesztésére” –
mutatott rá Váczi Zsuzsa az eddig feltárt okokra. A minisztérium által
kidolgozott és kísérleti jelleggel bevezetett program is ezeket az okokat
igyekszik felszámolni, megcélozva az olvasás-szövegértés, a matematikai logika,
az idegen nyelvek, az információs és kommunikációs technológia, a szociális,
valamint az életpálya-építési kompetenciák fejlesztését.
Az új eszközöket, új módszereket egyelőre csak százhúsz iskolában, pályázati
úton alkalmazták. Az egy éve futó programmal kapcsolatos, teljes körű
hatásvizsgálat még nem áll rendelkezésre, azonban a visszajelzések már most
reményt keltőek, és elsősorban az olvasás-szövegértés és a matematikai logika
fejlesztése terén kiemelkedően pozitívak.
A liberális jogrend demokratikus deficitje olyan jogi háttérhatalmat termelt ki, aminek sem választói legitimitása nincs, és a közérdeket sem szolgálja. Eljárásuk rendszerint azt közvetíti nemzeti...
Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavaztak egy határozatot, amely felszólít minden tagállamot, hogy haladéktalanul ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ezt mindeddig hét...
Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozzák a dízelautók behajtását Budapest központjába – legalábbis a főváros új vezetőségének tervei szerint. A változáshoz azonban parlamenti döntés...
Nemcsak Romániában ismert jelenség, hogy gyerekeket a saját szüleik adnak el prostituáltnak – ez az összes posztkommunista és harmadik világbeli országra jellemző. A gyerekeltűnések mögött...
Az online térben szocializálódott fiatal szülők számára természetes, hogy életük főbb eseményeit publikálják – nem kivétel ez alól a szülővé válás sem. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy...
Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fiatal ne házastársi hűségben és szülői szerepben gondolkozzon, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A média, az aktuális...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!