Kereső toggle

Hazudós reklámok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A márkás sampon eltünteti a látható korpa 100 százalékát, az ötcsillagos mosópor könnyedén elbánik a gyümölcs-, kakaó- és egyéb makacs foltokkal, a speciális margarin pedig 12 százalékkal csökkenti a koleszterinszintet. A reklámok meggyőző ereje alattomosan működik, hiszen a legtöbb ember a felét sem hiszi el a tévéhirdetéseknek – azután lemegy a közértbe, és mégis a látottak alapján dönt. Márpedig mondani sok mindent lehet, a reklámok hitelességét sokszor csak a szemfüles fogyasztók és a konkurens cégek ébersége korlátozza.

Nemrégiben a Colgate-Palmolive céget 257 millió forintra bírságolták megtévesztő reklámja miatt. A Gazdasági Versenyhivatal a következő kijelentéseket kifogásolta: „Nincs még egy olyan fogkrém, amely jobb védelmet nyújtana”, „Csak a Colgate Total szabadalmazott formulája segíti leküzdeni a szájban fellelhető mind a 12 problémát, és véd 12 órán át”, „Szinte hihetetlen, de pár hónap elteltével nemcsak fehérebbek, hanem egészségesebbek is lettek a fogaim”. A GVH szerint az állításokat nem tudta alátámasztani a Colgate, valamint arról sem rendelkezett tudományos iratokkal, hogy a foltok 50 százalékos halványítására lenne képes a fogpaszta. Az ügy kapcsán megkérdeztük Márton Krisztinát, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Tanszékének tanársegédjét, aki úgy véli, a Colgate inkább a kizárólagosság hangoztatásán, vagyis kommunikációs síkon bukott orra, mivel közismert a tudományos kutatásokban és publikációkban való erőssége, és szakmai körökben is hitelesnek tartott cégről van szó. A szakember tapasztalatai szerint gyakran megesik, hogy azonos márkatermék esetén a hazánkban forgalmazott fogkrém minősége elmarad az angol vagy amerikai gyártmánytól, s így nem felel meg a külföldről átvett reklámfilmekben propagált minőségnek. 

Az eset persze nem egyedi. A méregdrága ránctalanító krémekkel kapcsolatban például több kozmetikus is megerősíti, hogy legfeljebb addig hatékonyak, amíg használjuk őket – ha viszont abbahagyjuk, sokkal rosszabb állapotú lesz a bőrünk, mint azt megelőzően volt. 

A médiában megjelenő reklámok semmilyen előzetes szűrésen nem mennek át – a Reklámszövetség legfeljebb javaslatokat tesz, és önkorlátozásra buzdít. A hirdetés megjelenését követően azonban – akár lakossági bejelentés nyomán is – két szerv hivatott az ellenőrzésre a gazdasági reklámtörvény alapján. Egyrészt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF), amely a törvényi előírások alapvető betartatására ügyel, például tiltott dohány- vagy szexreklámok esetén jár el. A reklámok információtartalmának szakmai hitelességét viszont a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálja, amely ha szükséges, bekért szakvélemények alapján dönt. A jogsértés a reklámtevékenység felfüggesztésével, pénzbírsággal, illetve helyreigazító nyilatkozat közzétételével szankcionálható. 

Kathi Attila, az FVF tájékoztatási főosztályvezetője lapunkat úgy informálta, hogy a hivatal tavaly több mint ezer esetet vizsgált meg, és a 100 millió forintot meghaladta az általuk kiszabott bírság. 

A legkirívóbb etikai esetekre a temetkezési és kegyeleti ipar versenyében leltek: „Reméljük, Önt is mielőbb ügyfeleink között köszönthetjük!” – szólt az egyik emlékezetes szlogen. Egy másik cég a gyermeksírkövek forgalmának a növekedését célozta meg reklámjában, nem kis közfelháborodást keltve.

A GVH tavaly közel hétszáz bejelentést vizsgált ki, ebből 47 esetben igazolódott be a fogyasztók megtévesztése, illetve félrevezetése – nyilatkozta lapunknak Bauer Magdolna vizsgálótanácsos. A tavalyi bírságszámla összértéke 428 millió 500 ezer forintra rúgott. Az inkriminált esetek többnyire bizalmi termékek: banki hitelek, élelmiszerek és gyógyhatású készítmények.

Olvasson tovább: