Kereső toggle

Halálos veszélyben a napimádók

Mekkora a dózis?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kint volt a család egész nap a vízparton, és az ötéves kisfiú annak ellenére rákvörösre égve érkezik haza este, hogy édesanyja óránként végigkente a testét az egyik legmagasabb faktorszámú krémmel. Ki érti ezt? – kérdi a szülő nem kis aggodalommal. A napsugárzás veszélyeiről dr. Borbola Kinga bőrgyógyászt kérdeztük. 



Az ember az élete során kapott sugárdózis felét 18 éves koráig gyűjti be 

Nyáron elengedhetetlen a fényvédők használata, különösképp akkor, ha a kritikus időszakban is – azaz 10-től 15 óráig – napos helyen tartózkodunk, azonban önmagában a napozószerek alkalmazása egyáltalán nem szünteti meg a leégés kockázatát. A bőrünket ért UV-sugárzás minden esetben károsító, csak a fényvédő szereknek köszönhetően lelassul a folyamat: mondjuk nem félóra, hanem négy óra alatt történik meg a leégés. Ami nem jelenti azt, hogy négy órát gond nélkül kinn lehet tölteni a tűző napon. Épp abban rejlik a fényvédő szerek egyik legnagyobb veszélye, hogy hamis biztonságérzetet adnak – fejtette ki érdeklődésünkre Borbola Kinga onkológus bőrgyógyász. – Sokakban él az a tévhit, miszerint a napsugarak káros hatásai magasabb faktorszámú készítményekkel kivédhetők, pedig bőrükben hosszú távon ugyanaz a károsodás megy végbe.

A gyermekek fokozott védelme egyrészt azért is szükséges, mert az ózonréteg elvékonyodása és a légköri szennyezés miatt egyre erősebb és károsítóbb hatású a földet érő napsugárzás. Másrészt a bőrt ért sugárzás mennyisége az életünk során összeadódik, az összes "dózisnak" legalább a felét tizennyolc éves korunkig szenvedjük el. A gyermekekre jutó UV-sugárzás a felnőtteket ért sugárzásnak a többszöröse, már csak azért is, mert ők mozgékonyabbak, több időt töltenek a napon. A gyerekek különös védelmet igényelnek, hiszen bőrük vékonyabb, könnyebben károsítja a napsugár. Víz- és hőháztartásuk sem ellenálló még, ezért nagyon fontos a folyadékpótlás! A kicsiket lehetőleg tartsuk árnyékban, félárnyékban, a D-vitamin képzéséhez szükséges UV sugáradagot így is bőven megkapják. Ha mégis napra mennek, sapka, trikó és kifejezetten magas faktorszámú fényvédő javasolt. Nem véletlen, hogy külföldön már hosszú ujjú, speciális anyagú fürdőtrikókat gyártanak a gyermekeknek.

A szakember elmondása szerint egyre több az onkológiai bőrgyógyászatokon megforduló, húszas-harmincas éveiben járó fiatalok aránya, holott régebben a rosszindulatú bőrdaganatok főként az idősebb korosztályokat jellemezték. Ma már világszerte aggasztóan nő a bőrrákos esetek száma, ami a legelvakultabb napimádókat is visszariasztja. Jelenleg a világon az összes daganatos megbetegedés 35-40 százaléka bőrdaganat. A halálos esetek legnagyobb számát pedig a legrosszabb indulatú melanomák adják. 

A fiatalkori bőrdaganatok növekvő számának oka egyrészt a túlzásba vitt szoláriumozás. A szoláriummal, másrészt a természetes napfény általi barnulással az embert érő UV-sugárzás károsító hatásai összegződnek a bőrben. A rosszindulatú elváltozást okozó dózismennyiség így már egész fiatalon begyűjthető. 

Az UV-sugárzás, ami a bőrkárosodást okozza, három összetevőből áll: egyrészt a közvetlen leégést okozó UVB-sugárzásból. Másrészt az UVA-sugárzásból, melyet a Nap és a szolárium egyaránt kibocsát, s amelyről ma már tudni, hogy szintén növeli a bőrrák kialakulásának a veszélyét, és károsítja a bőr mély rétegeit, így öregít, ráncosít is.

A harmadik összetevő, az UVC-sugárzás is okozhat bőrdaganatot, de az ózonburok elvileg kiszűri, és nem jut el a földre. Ma már azonban számolnunk kell az UVC-sugárzással is. Ezért nem elegendő, ha egy fényvédő szer az UVB-sugarak ellen nyújt védelmet – egyre kombináltabb védelemre lenne szükségünk. 

Ha valaki mindennek ellenére is barnulni szeretne, vagy csupán trópusi nyaralásra készül, az mindenekelőtt a fokozatosságra és a mértéktartásra ügyeljen – mondja a doktornő. Nagyon fontosak az előkészületek, a sápadt, védtelen bőrt nem tehetjük ki hirtelen a Nap káros sugarainak. A bőr többnyire saját "védőernyőjét" is beveti, ha elegendő időt hagyunk rá. Ez a védőernyő a pigmentsejtek elszíneződése révén képződik, miközben a bőr szarurétege is kissé megvastagszik. Ha a bőrt naponta éri elviselhető mennyiség? napfény – melynek hatására az még nem vörösödik ki –, akkor a védőréteg úgy három hét alatt kialakul. Annak alapján, hogy a bőr mennyire képes a napfény ellen védekezni, négyféle bőrtípust különböztetünk meg a soha nem barnuló, csak leégő típustól a csak barnuló, soha nem leégő típusig.

A bőrünket azonban a természetes védőrétegével együtt is óvni kell megfelelő krémekkel. Maga a barnaság ugyanis – akár napfény, akár szolárium, akár önbarnító krém eredménye – egyáltalán nem véd a hosszú távú károsodásoktól. Arról már nem is beszélve, hogy akkor is káros a sugárzás, ha felhős az ég, ha fúj a szél, sőt üveg vagy plexi mögött is érvényesül az UV-sugárzás, és a víz sem véd másfél méter mélységig. A fényvédelem legegyszer?bb módja a nap kerülése, illetve a megfelelő ruházat, sapka és szemüveg viselete. Ezekre már csak azért is szükség lenne, mert a fényvédő szerek csak az UVB és a rövidhullámú UVA elleni védelemre alkalmasak, és az ellen is csak korlátozottan védenek. Borbola Kinga szerint a gyermekek, a világos bőrű, nehezen vagy egyáltalán nem barnuló emberek kerüljék a napot, de ugyanez vonatkozik bizonyos gyógyszerek szedőire, a nagy számú festékes anyajeggyel rendelkezőkre, a bőrbetegekre, valamint azokra, akiknek a családjában már előfordult bőrdaganat.

Gyógyulás bőrrákból

Pontosan déli 12 óra. Perzselő hőség, 30 fok árnyékban. Gyermekek és felnőttek azonban gondtalanul sütkéreznek a vízparton. Senki sem sejti, hogy ezért a napozásért évek múltán túl nagy árat fizethet. 

Az Országos Onkológiai Intézetben vagyunk. Beszélgetőpartnerünk M. Zoltánné Judith, negyvenes évei végén járó asszony, éppen féléves kontrollvizsgálatára érkezik. Egy életveszélyes bőrdaganatból gyógyult fel két évvel ezelőtt. 

– Milyenek voltak az első tapasztalatai a kórházban?

– Nem is gondoltam volna, hogy ilyen van. Tudta, hogy a világon 2-3 millió ember küzd különböző bőrdaganatokkal? Nekem már az a rengeteg ember is elég volt a klinikán. Az a sok ijedt arc, kiült rájuk a bizonytalanságtól való félelem. Egész nyugodtnak éreztem magam hozzájuk képest. Igaz, az élet már egy kicsit megedzett: egyéves korában vesztettem el az elsőszülött fiamat, aztán rá nem sokra az anyósom is meghalt. De vannak olyan sorstársaim, akik a mai napig nem tudták a betegségen túltenni magukat. 

– Hogyan vették észre a bajt?

– Volt a hátamon egy elsebesedett anyajegy, de nem nagyon foglalkoztam vele. Elmentünk társasággal egy fürdőbe, és az egyik barátnőm fölhívta a figyelmemet a lapockámnál erre az anyajegyre. A körzeti orvos elküldött a Kék Golyó utcai onkológiára, ahol megállapították, hogy rosszindulatú. Eltávolítottak egy elég nagy felületet a hátamról. Kemoterápiát kaptam azt követően két évig folyamatosan.

– Mit érzett, amikor megtudta? 

– Nem nagyon kaptam levegőt. Pedig még nem is fogtam föl, hogy ennek milyen következménye lehet. Két hónapig mély
depresszióban voltam, és elég sűrűn éreztem halálfélelmet. Nem akartam senkivel sem beszélni, ingerült voltam a férjemmel is. Utálatos voltam a magam szemében is. Elég komolyan átgondoltam a dolgaimat, elrendeztem mindent, fölkészülve a legrosszabbra is. De ahogy telt az idő, feldolgoztam, és most már a régi vagyok.

– Mi az, ami a legjobban segített újra talpra állni?

– A család, az otthon, a gyerekek. Hogy őket iskolába kell küldeni, főzni, mosni kell rájuk. Van olyan ismerősöm, aki a mai napig depressziós, nem csinál semmit, csak nyalogatja a sebeit, mindenkivel vitatkozik. De a családdal törődni kell. Én már nem érzem magam betegnek. Rendszeresen visszajárok ugyan kontrollra, de előre tekintek. Még fiatalnak érzem magam, és utazni is akarok, persze ésszel! A gyerekeket nem akarom büntetni azzal, hogy bezárom őket.

– Akkor hogyan védekeznek?

– A doktornő tanácsára csak egy bizonyos márkájú, 60 faktoros napolajat használok. Nem járunk napozni, és a gyerekeket sem engedem ki 11-től 15 óráig. Inkább horgászni járunk, a csendes, árnyékos helyeket kedveljük. Én fürdés után rögtön pólót veszek föl.

– Szokta vizsgálni a gyerekeket?

– Persze, rendszeresen nézem őket, ha észrevennék bármi változást, azonnal vinném őket kontrollra. De a szomszédasszonyok is átjönnek, hogy "Judith, nézzél már meg minket!" Akik így körülöttem vannak, figyelgetik a bőrüket. Lehet, hogy le is doktorálhatnék a témából. Sok szakirodalmat olvastam róla. Ez a legalattomosabban és a leggyorsabban terjedő rákfajta. És mindenhova átterjed. Ha a fölső törzsnél van, akkor átterjedhet az agyra, hónaljra, mirigyekre, tüdőre. Ha az alsó testen található, akkor általában nőknél a méhet támadhatja meg, a vért, vagy a hasban okoz betegségeket. 

Akivel együtt feküdtem, annak egy daganatot találtak betokosodott formában a combján. Kiderült, hogy a körme alatt volt egy anyajegy, ami rosszindulatúvá vált, és az okozta nála az áttétet. Volt ott egy
kisasszonyka két gyerekkel, akinek a nyirokmirigyeit is megtámadta áttétesen. Sokan el is mentek az élők sorából, hát igen, erről nehéz mesélni, hogy egyik nap még beszélsz vele a terveiről… Engem már nagyon zavar, amikor látom, hogy sok családnak másból sem telik a nyaralás, mint hogy ott égetik magukat és a gyerekeiket a tengerparton. A víz este is megvár!

Gyurácz Ottilia

Olvasson tovább: