Kereső toggle

Magzatelhajtás otthon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az utóbbi időben két fogamzásgátlással kapcsolatos hír borzolta fel a kedélyeket: az egyik hír szerint cégek egyetemistákat toboroznak antibébi-tabletta teszteléséhez. A másik, hogy fél év múlva dönt a szakmai kamara az abortusztabletta hazai bevezetéséről. Gyógyszerészek elmondása szerint nehezen támadható, ha önkéntes, felnőtt korú jelentkezőkön, rendszeres kontroll mellett a megfelelő cégek szereket tesztelnek. Ennél jóval nagyobb probléma, hogy a vényköteles antibébi-tablettákat nemegyszer "ránézésre", sőt, olykor látatlanban írják fel az érintetteknek. A gyógyszergyártók kifejezetten érdekeltek a pirulák akadálytalan térhódításában, amiket sokrét? reklám- és felvilágosító kampánnyal népszerűsítenek. Nem árt az óvatosság, mert ami például az abortusztablettát illeti, az a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem zárja ki a kórházi beavatkozást.

Anyuka: Elhoztam a gyereket, nézze már meg, nem terhes-e!

Orvos: Miből gondolja, hogy az lehet?

Anyuka: Hát, mert rendszeresen élnek nemi életet.

Orvos: És nem védekeznek?

Anyuka: Á dehogy, hisz gyerek még.

Anyuka vizsgálat közben a félszeg gyerekéhez: Ne tőle (az orvostól) féljél, hanem inkább a Bélától! 

Noha a hazánkban végzett terhességmegszakítások száma évről évre csökken – jóllehet, az unióban még mindig az élmezőnybe tartozunk –, a tény értékéből némileg levon, hogy ugyanez a tendencia a szülések vagy a terhességek számáról is elmondható. A legkülönfélébb szervezetek képviselői persze igyekeznek az abortuszstatisztika javulását a saját tevékenységüknek tulajdonítani. Egyes gyógyszergyártók korszer? fogamzásgátló gyógyszerek kifejlesztéséről, mások az "esemény utáni tabletták" szenzációs marketingjéről beszélnek. A szkeptikusok az abortusz önköltségi árának növekedését, a középiskolai óvszer-népszerűsítő kampányok szervezői pedig a diákok felelősségtudatának növelése terén elért sikereiket emlegetik. Tény, hogy többféle szféra támogatásával is zajlik bizonyos fajta szervezett felvilágosítás, ám ennek elsődleges célja többnyire még véletlenül sem a felnövekvő generáció felelősségtudatának, értékrendjének kialakítása – sokkal inkább a gyártóktól hemzsegő gyógyszerpiac fogyasztói táborának bővítése.

Az elmúlt héten egy szegedi klinikai kísérlet kapcsán újra az érdeklődés középpontjába került az úgynevezett abortusztabletta, melynek hazai engedélyezését fontolgatja a Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium. Egyesek legalábbis vitatható elképzelései szerint a legalizálás a hagyományos művi vetélések számának csökkentése révén tovább szépítheti a szülészeti statisztikát.

Mint arról a Hetek korábbi számában beszámoltunk, a hazánkban mindeddig illegális abortusztablettát egyes országokban már évek óta használják a hét hetesnél fiatalabb terhességek megszakítására. A hagyományosnak tekinthető méhszájtágítással és vákuummal, illetve kürettel végzett műtéti terhességmegszakításhoz képest a gyógyszeres úton történő művi vetélést kíméletesebbnek, alkalmazási módját egyszer?bbnek hirdetik. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a készítményt például éjjel-nappali benzinkutaknál terveznék árusítani, hiszen alkalmazásához és eredményességének ellenőrzéséhez szigorú orvosi felügyelet szükséges. 

Az abortusztabletta használata valójában több gyógyszer egymás utáni alkalmazását jelenti. Az első hatóanyag (mifepriston) a terhességet az anyai szervezetben fenntartó természetes hormonhatást függeszti fel, aminek következtében a terhesség elhal, ám ebben az állapotban rendszerint az anyaméhben marad. 1-2 nap múlva kerül sor a második gyógyszer bevételére, melynek hatóanyaga (misoprostol) erős menstruációra emlékeztető, heves méhgörcsök kíséretében készteti távozásra a már elhalt terhesség maradványait. A két szer együttes hatékonysága a terhesség megszakadásának tekintetében 92-98%.

A módszer könny? hozzáférhetősége és az anyára nézve elenyésző egészségügyi kockázata cseppet sem feledtetheti azonban a magzatra nézve végzetes voltát, csupán az egészségügyi rendszert és személyzetet tehermentesítheti az egészségügyre utalt terhességmegszakítás felelősségétől.

A sajtóban helyenként – tévesen – olyan állítás jelent meg, miszerint az abortusztabletta spontán vetélést okoz. A spontaneitás definíciójából eredően ez az állítás annyira abszurd, mintha a puszta kézzel való megfojtástól eltérően a szándékos mérgezést annak indirekt és vértelen volta miatt a természetes halál kategóriájába sorolnánk. A spontán vetélés lényege, hogy a terhesség minden emberi szándéktól függetlenül, többnyire ismeretlen okból következik be, így előidézéséért senkit sem terhel felelősség.

Az orvostudomány álláspontja szerint a megfogant terhességek mintegy kétharmada még felfedezése előtt spontán megszakad. Ugyanakkor a spontán vetélések egy részében a folyamat tökéletlensége, az elhúzódó, bő vérzés teszi szükségessé a méh műtéti úton történő eszközös kiürítését, ami technikailag hasonlít ugyan a terhességmegszakításra, ám attól abban a lényeges tekintetben különbözik, hogy a magzat halála már a beavatkozást megelőzően bekövetkezett. Mivel az abortusztabletta alkalmazásának leggyakoribb szövődménye pontosan a hatására bekövetkező (indukált) vetélés tökéletlensége, bevétele után is szükségessé válhat a fenti beavatkozás. Az abortuszpirula iránti felfokozott érdeklődés elsősorban azzal magyarázható, hogy a propaganda szerint így elkerülhető a kórházi műtét, illetve az azzal összefüggő kiszolgáltatottság és nyilvánosság. A vérzéses szövődmények felléptekor rendre szükségessé váló kórházi ellátás azonban az eljárás létjogosultságát merőben kétségessé teszi.

Gólyamadárijesztő-piac

Nemcsak az abortusztabletta tesztelése zajlik azonban hazánkban, hanem a hormonális fogamzásgátló készítmények kínálatának bővülése és népszerűsítése is érzékelhető mind szakmai körökben, mind a fogamzóképes korú lakosságot célzó marketingtevékenységben. Az elmúlt hónapban például új fogamzásgátló készítmények klinikai kipróbálására vállalkozó kedv? hölgyeket toborzó plakátok jelentek meg egyes fővárosi felsőoktatási intézmények faliújságjain. 

A 20. század második felében felfedezett hormonális fogamzásgátlás jelentős fejlődésen ment át az elmúlt évtizedek során. Ez részben a készítmények összetevőinek minőségi változását, részben az egyes termékek hormontartalmának a minimálisra szorítását jelenti. Ebből adódóan a fogamzásgátló piac jelenleg forgalomban lévő termékei – kellő körültekintéssel történő alkalmazás mellett – már elenyésző egészségkárosító veszélyt hordoznak, és a fogamzásgátló módszerekkel szemben támasztott egyéb anyagi, morális, megbízhatósági, kényelmi elvárásoknak is többé-kevésbé megfelelnek. A hormonális fogamzásgátlás lényege, hogy a petefészek által termelt hormonokhoz hasonló szerek folyamatos bevitele idején szünetel a petefészek működését serkentő központi hormontermelés, és ezáltal a petefészek valódi működése, a havonkénti peteérés is. A bevitt hormonok hatására a méhnyálkahártya felépül, majd a tablettaszedés szünetében a hormonszint lezuhanásakor leválik. A fogamzásgátló készítményekben található szteroidhormonok az emberi szervezetben speciális hormonreceptorokhoz kötődve fejtik ki hatásukat, melyek a nemi működést szabályozó központokon kívül más szervekben is megtalálhatók, lebontásukért és kiválasztásukért pedig elsősorban a máj felel. Körültekintés alatt ezért elsősorban bizonyos májbetegségek, hormonfüggő betegségek és egyéni életmóddal összefüggő kockázati tényezők kiszűrését értjük. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a fogamzásgátló tabletták vénykötelesek, vagyis szedésük megkezdésére a kórelőzmény alapos kikérdezését és bizonyos laboratóriumi vizsgálatok elvégzését követően kerülhet(ne) csak sor, tartós használatuk pedig bizonyos időközönként végzett orvosi ellenőrzés mellett folytatható. Mivel a fogamzásgátlás iránti igény szexuális aktivitást feltételez, ily módon az emiatt évenként esedékes nőgyógyászati rákszűrésre is alkalom nyílik.

Számtalanszor tapasztalni azonban, hogy kellő ismeret híján, vagy az orvosok iránt táplált bizalmatlanság folytán a tablettaszedők alternatív utakon szerzik be a sokszor önkényesen – laikusok tanácsai alapján – választott fogamzásgátló szert. Ennek eredményeképpen elmaradnak a szűrővizsgálatok, nem feltétlenül a legmegfelelőbb szer kerül kiválasztásra, és növekszik a szövődmények, valamint az idejében fel nem fedezett nőgyógyászati daganatok száma is. Az alternatív beszerzési módok igen változatosak, és a lakosság rendkívüli leleményességéről tanúskodnak: a vény nélkül árusító gyógyszertáros ismerőstől, a gondos mamák otthon felhalmozott ősrégi gyógyszerkészletein át a pizzarendelés analógiájára kórházi ismerősök révén távirányítással felíratott készítményekig terjed az ötlettár.

Fegyvertár

A hormonális fogamzásgátlás klasszikusnak számító, naponkénti tablettás alkalmazása mellett az igényekhez igazodva egyéb beviteli módozatok is kezdenek tért hódítani. Egyes injekciós depokészítményeket a napi rendszerességet nehezen tartó, feledékeny hölgyeknek, vagy azoknak ajánlanak, akik életvitelük miatt csak három havonta kívánnak menstruálni. Az újdonságok iránt fogékony hölgyek számára hormontartalmú hüvelygyűrűt is kifejlesztettek. 

A rendszeresen szedett hormonális fogamzásgátlóktól és az abortusztablettától is eltérő hatása van a Magyarországon is forgalomban levő sürgősségi fogamzásgátló tablettának (Rigesoft, Escapelle). Ezt a szexuális együttlétet követő 72 órán belül lehet alkalmazni, amennyiben fogamzásgátlásra gondatlanságból nem került sor, vagy valamilyen fogamzásgátlási hiba történt. A sürgősségi fogamzásgátló tabletta hatása attól függ, hogy a menstruációs ciklus mely szakaszában kerül alkalmazásra. A ciklus első felében a peteérést gátolja, a második felében pedig a méhnyálkahártyát teszi alkalmatlanná az esetlegesen megtermékenyült petesejt beágyazódására, vagyis ez utóbbi esetben filozófiai értelemben inkább tekinthető abortívumnak, mintsem fogamzásgátló szernek. Használatát általában nem kíséri vérzés, hatékonysága pedig 85%-osnak tekinthető. A valóban sikeresnek mondható marketingtevékenységnek köszönhetően erről a készítményről minden moziműsort forgató tizen-huszonéves tud, hiszen hetente jelenik meg a felelőtlenséget propagáló csupa nagybetűs hirdetés: "Nem védekeztetek? Nem baj, van segítség." 

A teljesség kedvéért érdemes még említést tenni az éveken keresztül hordható, méhen belüli, m?anyag, illetve fém alapanyagú eszközökről, melyek a méhnyálkahártya folyamatos irritálása révén akadályozzák meg az esetlegesen megtermékenyült petesejt beágyazódását. Erkölcsi értelemben viszont kifogásolható, hogy hatásmechanizmusa miatt ez a stratégia szintén inkább a terhességmegszakítás, mintsem a fogamzásgátlás fegyvertárába tartozik. Mivel a méhen belüli eszközök felülete kiváló terepet nyújt különféle kórokozók megtelepedésének, alkalmazásuk révén gyakori a felszálló fertőzés, melynek olykor hasi műtétet szükségessé tevő tályog, valamint meddőséghez, illetve méhen kívüli terhességhez vezető petevezeték-elzáródás lehet a következménye. Használatuk ideje alatt mechanikai okokból általában bővebb, elhúzódóbb és fájdalmasabb a menstruáció. A méhen belüli eszközök és a hormonális fogamzásgátlás előnyeinek ötvözésével kecsegtet a hormontartalmú "spirál", mely inkább már csak hagyománytiszteletből, mintsem formája miatt viseli ezt a nevet. Az eszköz hormontartalma révén átjárhatatlanná válik a méhszáj mind a hímivarsejtek, mind a kórokozók számára, a hormonhatásra elvékonyodó méhnyálkahártya pedig a menstruációs vérveszteséget csökkenti. Igaz ugyan, hogy ez utóbbi termék hétszer drágább, mint elődei.

Hormonmentes fogamzásgátlás

Orvosi közreműködést igénylő, garantáltan hormonmentes eljárás a hölgyek, illetve férfiak művi meddővé tétele, melynek hazánkban jelenleg három élő gyermek, illetve 35 év feletti életkor a feltétele. A műtét lényege a petevezetékek, illetve az ondóvezetékek átjárhatatlanná tétele. Mivel ezt a beavatkozást a társadalombiztosítás nem fedezi, önköltségi ára 50 000 forint. Megfontolandó azonban, hogy az eljárás eredménye gyakorlatilag visszafordíthatatlan. Az orvosi közreműködést nem igénylő hormonmentes fogamzásgátló készítmények piacán is jelentős bővülés történt az elmúlt években. A kiszerelés és minőség tekintetében egyre szélesedő óvszerkínálat bármelyik vegyesbolt kisgyerekszem magasságában elhelyezett polcain nyomon követhető. Ennél valamivel kevésbé ismertek a gyógyszertárban hozzáférhető, változatos halmazállapotú (krém, hab, kúp, tabletta), hüvelybe helyezhető készítmények, melyek hormonok helyett a hímivarsejteket harcképtelenné tevő anyagot tartalmaznak.

Akik mindezen módszereket természetellenesnek, körülményesnek, költségesnek vagy illúziórombolónak tartják, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a házasélet nem csupán az utódnemzés célját jogosult szolgálni, azok esetleg a természetes fogamzásgátlás módszerének elsajátítását találhatják hasznosnak. Ennek lényege, hogy némi utánaolvasással, bizonyos biológiai jelek nyomon követése révén behatárolható a hölgyek termékeny és terméketlen időszaka. Ennek ismeretében – elvileg – a házasélet időzítése révén valósítható meg a tudatos családtervezés. Mivel azonban a hölgyek nem mechanikus gépezetek, ennek a módszernek temérdek tüneményes élő cáfolata népesíti be a játszótereket. Számok nyelvére lefordítva ez mintegy 14-35 körüli hibaszázalékot jelent.

Bármi szól is azonban egy adott fogamzásgátlási módszer mellett vagy ellen, nem létezik általánosan ajánlott módszer, hanem azt az egyéni igényeknek, elvárásoknak és értékrendnek megfelelően minden pár maga kell hogy megtalálja. Ebben a témakörben felvilágosításért és tanácsért ki-ki forduljon valóban bizalommal – szomszédja helyett – orvosához… (gyógyszerészéhez? hm…)

Felvilágosodás

Természetesen a fogamzásgátlási kultúra kialakulásában igen nagy jelentőséggel bír a felvilágosítással kapcsolatos szülői tevékenység. A szülők naivitása, tájékozatlansága, álszemérme vagy közönye nem ritkán az alábbiakhoz hasonló jelenetekben nyilvánul meg:

Anyuka: A lányom 2,5 hónapja menstruált utoljára. Két hónapja egy buliban úgy leitatták, hogy a toxikológián kötött ki, nem emlékezett semmire. Azóta járt ugyan orvosnál, de nekem azt mondta, csak felfázott. Én nem bírtam már tovább, vettem neki ma egy tesztet, és az pozitív lett.

Orvos: A vizsgálat alapján a lánya 9 hetes terhes.

Anyuka: És most mit tehetünk? Ez egy hatalmas erkölcsi dilemma!

A házasélet jellegéből adódóan mind a családtervezés, mind a fogamzásgátlás partneri viszonyt és felelősségvállalást feltételez. A gyakorlat ezzel kapcsolatban is számos ellenpéldát produkál:

24 éves hölgy: Nagyon vérzek. Vizsgálatra jöttem.

Orvos: Hölgyem, a maga vérzésének spontán vetélés az oka. Be kell feküdnie a kórházba. Volt már terhes korábban?

Hölgy: Persze. Van egy kisfiam.

Orvos: Több terhessége nem volt?

Hölgy: Ja, de, volt hat abortuszom.

Orvos: Miért nem védekeznek?

Hölgy: Vigyázunk.

Hölgy partneréhez: Itt kell maradnom a kórházban. Azt mondják, vetélésem van.

Partner: Mindig veled van a baj! 

(a szerző orvos)

Olvasson tovább: