Kereső toggle

A séta hatékonyabb az éhezésnél

Nem kampány életmód

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tavasz és a nyár közeledtével menetrendszerűen terítékre kerül a fogyókúra mikéntje, számtalan alternatíva és megoldási lehetőség kíséretében. A probléma azonban nem csupán a divat megszállottjainak túlkapásokra hajlamos köreit érinti. Halmy László professzor 1998-ban végzett, évente megismételt vizsgálata megdöbbentő eredményekkel zárult. A kutatási eredmények ugyanis azt mutatják: a vizsgáltak 44 százaléka túlsúlyosnak, míg 19 százaléka kifejezetten elhízottnak bizonyult. A Knoll Gyógyszergyár felmérése a fentiekkel szintén egybecsengő arányokat mutat. Eszerint az orvoshoz forduló személyek 60 százaléka küzd súlyfelesleggel, ami túl az esztétikai kellemetlenségeken egészségügyi problémáik közvetett okozója is lehet. Szélsőséges esetekben az elhízás a cukorbetegség esélyét 40 százalékkal növeli, a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében önálló kockázati tényezőnek tekinthető. A TÁRKI bevonásával készített közvélemény-kutatás a súlyfelesleg társadalmi elfogadottságával kapcsolatosan is érdekes következtetésekre jutott: az érintettek több mint 60 százaléka gyakorta kap megjegyzéseket külleme miatt, szellemi foglalkozásúak esetében többnyire nem számít a súlyfelesleg, jóllehet némely vállalat bizonyos pozícióiban kifejezetten diszkriminatív tényezőnek számít. 

A drasztikus diéták hívei is szegényebbek lehetnek egy illúzióval. Újra és újra bebizonyosodik: a rövidtávra ütemezett, megerőltető fogyókúrák hosszú távon nem vezetnek eredményre. A hollandiai Klaas Werstersterpnek, a maastrichti egyetem professzorának harminc férfi és nő körében elvégzett vizsgálata is alátámasztotta, hogy az olyan nagyobb rendszerességgel, ámde kevesebb megerőltetéssel végzett tevékenységek, mint például a séta és a biciklizés, sokkal hatékonyabb módszerei a súlycsökkentésnek, mint a rövid idő alatt nagy erőkifejtést igénylő edzésprogramok. A Nature-ben publikált tanulmány szerint a nagy intenzitással, kampányszerűen végzett "tornagyakorlatok" tendenciája a már-már mániákus tévéfüggők köreire jellemző, akik így kompenzálják azt, hogy szabadidejük nagyobb részét az átlagnál kevesebb mozgással töltik. Dr. Müller Gábor belgyógyász, kardiológus a nagy izomcsoportokat megmozgató sportágakat ajánlja, mint például az úszás, a gyaloglás, a kocogás, a kerékpározás. A mindennapos fizikai aktivitás sem elhanyagolható, mint például a kerti munkák, lépcső használata lift helyett. A rendszeres testmozgás hatására nő az önbizalom, javul az általános közérzet és az alvásminőség, nő a stressztűrő képesség is. 

A túlsúly és az elhízás mértékét a BMI (Body Mass Index = testtömegindex) határozza meg. A BMI a kilogrammban kifejezett testsúly és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Ez az érték 25 kg/m²-ig tekinthető normálisnak, e felett túlsúlyosságról, 30 feletti értéknél pedig már elhízásról beszélhetünk. 

Dietétikus szakemberek egybehangzó véleménye szerint, ha diétára adjuk fejünket, nem célravezető radikális fogyókúrát kezdeni, hanem napi 400-600 kcal deficit árán, apránként kell a testtömeget csökkenteni, arra azonban ügyelni kell, hogy ne csökkenjen 1500 kcal/nap érték alá a táplálékbevitel. Alapvető tényező, hogy csupán a lassú, egyenletes kúra váltja be a hozzá fűzött reményeket. Épp ezért szükséges inkább "étkezési stílusváltásban", életmódban, mint egyszeri, drasztikus kúrában gondolkodnunk.

Reggelire, vacsorára az idény jellegének megfelelően fogyasszunk nyers zöldségféleségeket, teljes kiőrlés? lisztből készült magos kenyeret, illetve péksüteményeket, kiegészítve 1,5 százalékos zsírtartalmú tejből készült tejeskávéval, kefírrel, gyümölcsjoghurttal, sajtokkal, sovány felvágottakkal. Tízóraira, uzsonnára, pótvacsorára nyers gyümölcsöt, rostos gyümölcslevet, cukor nélküli kompótot érdemes fogyasztani, míg ebédünket tanácsos akár párolt, rakott, csőben sült zöldségekkel, főzelékekkel kiegészíteni. Húsféleségek tekintetében javallott a bárány-, a baromfi-, a pulyka-, a nyúlhús és egyéb vadhúsféleségek fogyasztása. A legmostohább elbírálásban részesülő tápanyagaink, a zsiradékok nem haladhatják meg napi táplálékfogyasztásunk 10 százalékát, célszer?bb tehát, ha a fogyókúrázó a kellő mennyiség? zsiradékot a növényi olajok, margarinok köréből válogatja. A túl erős, csípős, fűszeres étkektől tartózkodjunk, erőteljes étvágygerjesztő hatásukról ismertek ugyanis. A szakemberek állítják: tiltott étel, élelmiszer nincsen, csupán aránytalan táplálkozás. Megfelelően válogatott ételsorokkal, arányos mennyiségekben minden fogyasztható.

Olvasson tovább: