Egyre több a mellrákos megbetegedés

A korai felismerés életet ment

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Magyarországon minden évben legalább 4500 nő esetében derül ki, hogy mellrákja van, s évente mintegy 2300 hölgy hal meg ebben a betegségben. Összesített adatok híján annyi biztonsággal állítható: manapság minden nyolcadik magyar nő érintett ebben a problémában. Budapesten az idei év első felében több mint 2200 új emlőrákos esetet vettek nyilvántartásba a Nemzetközi Rákregiszterben. Ez a fajta daganat ma már gyógyítható! Minél koraibb stádiumban történik a felfedezés, annál biztosabb a gyógyulás esélye. A daganat pontos és gyors diagnosztizálása után a megfelelő kezelést azonnal el kell kezdeni.

A mellrák kifejlődésében az örökletes tényezőknek igen nagy jelentőségük van. Dr. Vámosi Nagy István sebész, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa kérdésünkre kifejtette: azoknál a nőknél, akiknek a családjában három közeli rokonnál is előfordult a melldaganat, sokkalta nagyobb a betegség kifejlődésének a kockázata. Az ő esetükben indokolt a genetikai adottságok kivizsgálása. Ilyenkor az a kérdés: kimutatható-e a szervezetükben a BRCA1 vagy BRCA2 gén, mely úgy tűnik, szerepet játszik a mellrák kialakulásában.



Az, hogy az esetleges kedvezőtlen genetikai adottságok esetén valóban kialakul-e majd a rákbetegség, számos egyéb tényezőtől is függhet. A rák köztudottan civilizációs betegség, megjelenése a városi életmód 20. századi elterjedésével vált tömegessé. A mellrák kapcsán a főbb kockázati tényezők között emlegetik a zsíros, kalóriadús étrendet, a sugárterhelt környezetet, a nagyarányú légszenynyezettséget, az első szülés időbeli kitolódását vagy a szoptatás elhanyagolását. Az emlőrákos megbetegedések száma évről évre nő a fejlett világ országaiban (az EU-ban 157 ezer az évi regisztrált megbetegedések száma), miközben a korai felismerésnek köszönhetően az ebből eredő halálozások száma tőlünk nyugatabbra csökken – nálunk ez utóbbi is növekszik még, sajnos.

Bár szakmailag nincs egységes álláspont a kérdésben, a gyakorlati tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a női hormont tartalmazó gyógyszerek – mint például a fogamzásgátlók vagy a klimax idején felírt hormontabletták – szedése és a mellrák kialakulása között feltételezhető összefüggés. Az ilyen jelleg? tabletták alkalmazásánál mindenképpen tanácsos az óvatosság, s ez a változó korban lévő nőknél különösen igaz, hiszen ők pont a rosszindulatú daganatok szempontjából kritikus életkorban kapják a hormongyógyszert. Az ő esetükben különös gondot kell fordítani a gyakori szűrővizsgálatokra, illetve a rendszeres önvizsgálatra. A szakemberek az emlőrák szempontjából a legveszélyeztetettebbnek a 40 év feletti korosztályt tartják, ezért ebben a korban a leghatározottabban javasolják az évenkénti mellrákszűrést. Magyarországon egy kormányrendelet kétévente ingyenes mammográfiás vizsgálatot biztosít a 45 és 60 év közötti nőknek.



Mammográfia és ultrahang



A statisztikák is azt mutatják, hogy jellemzően 45 éves kor fölött kezdődnek a mellproblémák, ami természetesen nem jelenti azt, hogy korábban nem fordulhat elő a betegség – állítja Dr. Vámosi Nagy István. Korai stádiumban a mellrák panasz- és fájdalommentes, éppen ezért nem lehet eleget hangoztatni a szűréseken való rendszeres részvétel és a folyamatos önvizsgálat fontosságát, hiszen ezáltal sok életet lehetne megmenteni, és sok csonkolást lehetne elkerülni. A mammográfiás berendezések röntgenfelvételt készítenek a mellekről, s akár 3-4 milliméteres elváltozásokat, csomókat is képesek észlelni, amelyek kézzel még nem tapinthatók. 

A mellrák diagnosztizálásában fontos szerepe van még az ultrahangos vizsgálatnak is. Ez főként a 40 év alatti nőknek ajánlott, mert ezáltal a szervezetet nem éri a mammográfiás vizsgálat során elkerülhetetlen, minimális sugárterhelés.



Rendszeres önvizsgálat



A nőknek meg kell ismerniük mellük formáját, jellegzetességeit, és azt folyamatosan ellenőrizve, vizsgálva saját maguk felfedezhetik a betegség korai stádiumát, s ezzel jó esélyt biztosíthatnak maguknak a teljes gyógyulásra. Rengeteg kiadvány, ismertető videoanyag készült az önvizsgálat módszereiről, melyek bárki számára hozzáférhetőek egyes civil szervezeteknél vagy az Országos Onkológiai Intézetben.

A melleket havonta, a két menstruáció közti időszakban érdemes megvizsgálni. Szappanos bőrön különösen jól kitapinthatók a csomós elváltozások, fölnyújtott karral a tükör előtt pedig jól megfigyelhető a mell alakja vagy annak változása.

Különösen figyelni kell:

– a mellben újonnan tapintható csomókra vagy keményedésre,

– a mell szokatlan keménységére,

– a mellbimbó behúzódására,

– a mell eltérő alakjára,

– a mellbimbón észlelhető elváltozásokra,

– a mellbimbóból szivárgó áttetsző vagy véres váladékra,

– a mellbimbón látható bőrelváltozásra, 

– a mellen tartósan jelenlévő vörös foltokra, 

– a csomók kialakulására a hónaljban.



Sebészeti és egyéb kezelések



A melldaganatok jelentős része jóindulatú. Az emlőben előforduló rendellenességek ciszták is lehetnek, és bár ezek jóindulatú elváltozások, mégis műtétileg el kell őket távolítani. A műtét típusa a betegség kiterjedésétől függ. A radikális mellamputációt napjainkban a rosszindulatú daganatok sem feltétlenül indokolják. Egyre nagyobb teret nyernek az úgynevezett mellmegőrző műtétek, melyek során a csomót és környezetét sebészeti úton eltávolítják, majd sugárkezelést és kemoterápiát alkalmaznak. A műtétek során rendszerint a hónaljban lévő nyirokcsomókat is kiveszik, majd a kimetszett daganattal együtt szövettani vizsgálatnak vetik alá. Ha ugyanis a daganat átterjedt a nyirokcsomókra, úgy nagyobb a kockázata a visszaesésnek és az áttétek megjelenésének. A későn felismert, nem műthető betegeknél sugárkezeléssel, hormonkezeléssel vagy citosztatikum adásával lehet befolyásolni a betegség előrehaladását és tüneteit. 

Kiegészítő kezelésként már világszerte elterjedt a taxánok használata, meghosszabbítva ezzel a túlélést, és jelentősen javítva az életminőséget is. A taxánokot, ami a daganatos sejtek osztódását gátolja, az európai tiszafa tűleveléből nyerik. 



Mikrohullám és radikalizmus



Rendszeresen hallani újabb és újabb elképzelésekről, módszerekről a mellrák leküzdését illetően. New Yorkban ez év júniusában jelentették be, hogy sikerrel vetettek be egy "csillagháborús" fegyvert a nőket fenyegető félelmetes ellenség ellen. Az MIT (Massachussets Institute of Technologie) bostoni laboratóriuma az amerikai légierő finanszírozásával használta fel az erősen koncentrált mikrohullámokat a daganat rákos sejtjeinek megsemmisítésére. Ezt a technológiát tíz éve eredetileg hadászati célokra fejlesztették ki, de mivel ott nem hasznosították, egy bostoni kutató a mellrák ellen vetette be a találmányt. A 20 perces mikrohullámú bombázást követően egy hét elteltével a daganatok mérete felére apadt.

Az Amerikai Onkológustársaság a közelmúltban szélsőségesen drasztikus javaslattal állt elő, mely szerint a veszélyeztetett nők minél előbb szüljenek, majd megelőzésképpen távolíttassák el a petefészküket és a mellüket. A javaslattal a magyar szakemberek nem értenek egyet, és persze az USA-ban sem fogadta osztatlan lelkesedés.



Harc a kór ellen



A mellrák elleni küzdelem mára igen széles körűvé vált: külföldön megasztárok adnak e célból jótékonysági koncerteket, s a legkülönbözőbb alapítványok révén óriási pénzösszegeket fordítanak a kutatásokra. Hazánkban többek közt a Primavera a Nők Egészségéért Program kezdeményezésére létrejött egy mobil mammográfiás szűrőállomás, amely most olyan településeket keres fel, ahol különben semmilyen lehetőség nincs a vizsgálatra.

Budapesten pillanatnyilag az Országos Onkológiai Intézetben, a IX. kerületi Mester utcai szakrendelőben, a II. kerületi Kapás utcai Mamma Klinikán, a Szent Margit Kórházban, a Péterfy Sándor utcai kórházban és a Szent János Kórházban végeznek rendszeresen mammográfiás mellrákszűréseket. 

További információkat lehet kérni a Mamma Klinikán, a 214-9713-as telefonszámon, az ultrahangos vizsgálatra pedig a 489-0696-os számon lehet bejelentkezni.

Olvasson tovább:

Segítség! Pornót néz a gyermekem!

Nincsenek tabuk, de vannak szorongó szülők és útvesztőbe tévedt gyerekek, kikre ömlik a netes pornó.

Mezítláb a parkban

Milyen érzés lehet fenyőtobozon, kukoricacsutkán vagy akár dolomitköveken járni? Miért jár a városi nép egy olyan faluba, amiről eddig azt sem tudta, hogy létezik? A tabajdi Mezítlábas Park népszerűsége töretlen, de mitől mezítlábas, és mitől park?

Ép testben ép lélek

Dr. Máté Gábor Budapesten született világhírű tudós, aki 13 évesen családjával Kanadába költözött, majd ott több mint két évtizedet háziorvosként, később kórházi koordinátorként tevékenykedett.

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit