Kereső toggle

Néhány jó tanács gyakorló szülőknek

Miként óvhatjuk meg gyermekeink fogait?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A fogszuvasodás hazánkban elterjedtségét tekintve
népbetegségnek számít. Sokan azonban az érintett fog/fogak
kezelését addig halogatják, amíg már komoly, fájdalommal
járó tünetek jelennek meg, s ezek ellátása a páciens
számára is több kellemetlenséggel jár. A tejfogazat
szuvasodását még kevésbé veszik komolyan a szülők,
gondolván: úgyis nő helyette másik. Ez a szemlélet azonban
nem helyes. A tejfogak megbetegedése – és esetlegesen túl
korai eltávolításuk – ugyanis komoly következményekkel
járhat a maradó fogazat kifejlődésére és előtörésük
idejére, helyére. Fontos tehát óvnunk gyermekeink tejfogait a
rendelkezésre álló összes eszközzel, s megőrizni őket a
fogváltás idejéig. Mit is jelent a fogszuvasodás? Nem azt,
hogy a "fogszú" nev? kórokozó betegíti rneg a fogat, és
nem is a "fognyűvő manócska" kalapácsa ejtette üregeket
– miként a gyermekeinknek meséljük –, hanem
mikrobiológiai és biokémiai folyamatok eredményét.
Kóroktanában jelentős szerepet játszik a fogakhoz erősen
tapadó lepedék (plakk). Ez a lepedék sok millió baktériumot
tartalmaz, amelyek szénhidrátokból – főleg cukrokból –
savakat képeznek. Ezek a savak támadják meg és oldják ki a
fogzománc mésztartalmát. A sorozatos savhatás következtében
a fogfelszínen üregképződés indul meg, a fog kilyukad.
Emellett a plakk baktériumai a fogínyt is megbetegíthetik,
gyulladást okozhatnak Mivel a fogazat megbetegedései több
tényező együttes hatására jönnek létre, ezért
megelőzésük is összetett feladat. A megelőzés (prevenció)
három alappillére:

– a helyes táplálkozás,

– a gondos szájápolás

– és a fluoridok alkalmazása.

A helyes táplálkozás



A fogazat egészséges fejlődése szempontjából fontosak a
fehérjék, a vitaminok (A, B, C, D vitamin) és az ásványi
sók. Törekedjünk arra, hogy gyermekeink étrendjében sok
gyümölcs, főzelék, tej- és tejtermék szerepeljen. Az
egészséges fogfejlődést több okból is elősegíti a
szoptatás. Fogászati szempontból az a kívánatos, hogy a
csecsemő legalább egy hónapos koráig anyatejjel
táplálkozzék. A gyermeket kezdettől fogva ne szoktassuk édes
ízekhez, a tápszerek külön édesítést nem igényelnek. A
tea és a tej édesítésére is legfeljebb 5 százalék cukrot
ajánlott használni. A táplálék konzisztenciája olyan
legyen, hogy rágásra, aktív izommunkára késztesse a
gyermeket. Az izommunka fontos szerepet tölt be az álcsontok,
rágóizmok fejlődésében is. Ezért az ételek pépesítése a
tejfogak megjelenésétől függően, körülbelül egyéves
kortól fokozatosan abbahagyható. Cukros tea, szörp,
gyümölcslevek, esetleg szénsavas üdítők szinte egész napon
át, cumisüvegből történő itatása – amely nagyon
elterjedt – kárt okozhat az áttörő tejfogazatban. Ugyanezen
okból nem szabad a gyermeket cukrozott folyadékkal megtöltött
cumisüveggel a kezében altatni, erre rászoktatni. Egyéves kor
után vizet adjunk a szomjúság oltására, ne cukrozott
italokat. A táplálkozás kritikus kérdése az édesség
fogyasztása. A teljes tiltás nem helyénvaló, és tekintettel
gyermekeink édességek iránti vonzalmára, nem is kecsegtet sok
eredménnyel. Az viszont nem mindegy, hogy milyen édességet és
mennyit, illetve milyen gyakorisággal adunk. A tapadós
karamellákat és a kemény cukorkákat kerüljük, inkább
csokoládét adjunk, mivel ennek fogszuvasodást előidéző
hatása (cariogén hatása) kisebb. Ennek oka a kakaó nagyobb
zsírtartalmának fogfelszínt bevonó védő hatása. A
mennyiséget természetesen a csökkenő tendencia felé
változtassuk, ne az édesség legyen a jutalmazásra és a
síró gyermek megnyugtatására elsődlegesen választott
eszköz. A gyakorisággal kapcsolatban pedig törekedni kellene a
főétkezésekkor történő édességfogyasztásra (amelyet
fogmosás követ), és az étkezések közötti "nassolás"
visszaszorítására. Remélhetőleg hazánkban is egyre
elterjedtebbé válnak azok a külföldön már évtizedek óta
kapható "fogkímélő", cukorpótló anyagokat (xilit,
szorbit) tartalmazó édességek, amelyek nagyobb választéka
engedékenyebbé teheti szülői szívünket.

A szájápolás



Ne higgyünk azoknak az elméleteknek, melyek szerint az első
életévekben még fölösleges a tejfogak tisztán tartása. A
mai, széles körben elfogadott álláspont szerint a fogkefével
történő fogmosás műveletének állandó gyakorlása attól
az időponttól válik feltétlenül szükségessé, amikor már
a tej őrlőfogak (tejmorálisok) is megjelennek a szájüregben.
Ez a folyamat – bár egyénileg nagy különbségek vannak –
12-16 hónapos kor körül indul az első tejmorálisok
előbukkanásával, míg a második tejőrlők 20-30 hónapos
korban várhatók. Amíg csak az elülső metszőfogak vannak
jelen, addig a szülő által elvégzett napi egyszeri
lepedékeltávolítás is elegendő, amely fogkefe hiányában
akár egy puha gézlappal is történhet. Véleményem szerint
azonban jó, ha már ebben az életkorban saját fogkeféje van a
kisgyereknek, amelyet rágcsálva játékosan megpróbálhatja
utánozni a szüleit szájápolás közben. Ezek a vidám,
közös élmények elősegítik, hogy a későbbiekben a
fogmosás beépüljön a gyermek napirendjébe. Fontos, hogy
gyermekünk a szájápoláskor kisfejű, speciálisan gyerekeknek
készült fogkefét és gyerekfogkrémet használjon, ne a saját
fogkrémünkből adjunk neki, mert a tejfogazatnak az nem
megfelelő. Az óvodáskorú gyermekek fogmosáskor is már
önállóságra törekednek. Hagyjuk is őket önállóan
tevékenykedni, de a szülői segítség nem maradhat el. Az
alapos szájápolás ugyanis nem egyszer? dolog, és hosszú
időt igényel az elsajátítása: a rágófelszíneket a fogkefe
előre-hátra, a fogak külső·felszínét lefelé, illetve
felfelé irányuló mozgásával mindig az íny felől indulva
mossuk. A szülői példamutatás a fogmosás területén minden
más motivációs tényezőnél hatásosabb.

Fluoridok alkalmazása



Több klinikai vizsgálat támasztja alá azt a – ma már
elfogadott – tézist, miszerint a fluoridionok jótékony
hatásúak a fogszuvasodással szemben. Több támadásponton is
hatnak, melyek közül a legszámottevőbb, hogy a fogzománcot
felépítő hydroxilapatit kristályok hydroxilionjainak helyére
épül be. Az így képződött fluorapatit sokkal ellenállóbb
a savakkal szemben s a kristályszerkezete is stabilabb. A
fogszuvasodás megelőzése fluoridokkal kétféle úton is
lehetséges: az egyik az általános bevitel (endogén út). Ezen
víz-, só-fluorozást, illetve fluortabletta-szedést értünk.
Magyarország lakosságának több mint 90 százaléka
fluorszegény ivóviz? területen él, és az ivóvíz
mesterségesen történő dúsítása gazdasági okok miatt nem
is várható. Ma már Magyarországon is lehet fluorozott
étkezési sót kapni az élelmiszerboltokban, így aki
fluorszegény ivóviz? területen él – erről fogorvosától,
illetve a helyi tisztiorvosi szolgálattól lehet
tájékoztatást kérni – főzzön bátran ezzel. A
fluortabletták szedése nagyon ajánlott már egészen kis
kortól, ám ennek adagolása is kizárólag az ivóvíz
fluortartalmának ismeretében történhet. A másik forma a
helyi kezeléssel (exogén út) történik. Idetartoznak a
fogorvosi kezeléshez kötött ecsetelések fluoroldatokkal,
illetve fluorlakkokkal, valamint az otthon használatos
fogkrémek, szájöblögetők és fluoridos zselék. Ezek közül
a szájöblögető szereket hatéves kor alattiaknak nem
ajánljuk. A fogkrémek közül a tejfogakhoz kifejlesztett
speciális gyerekfogkrémek használatosak. Ezek között vannak
csökkentett fluortartalmúak is arra az életkorra, amikor a
gyermek még nem tudja kiköpni a fogkrémet. A fluoridos zselék
általában koncentráltabb formában, heti egyszeri
alkalmazásra szánva talmaznak különböző fluorvegyületeket,
és igen hatékonyak a fogszuvasodás megelőzésében. A fluorid
valóban effektív, de csak alapos szájápolással és
egészséges táplálkozással együtt hatásos a
fogbetegségekkel szemben.

Olvasson tovább: