Kereső toggle

Politikai karantén: Megint össztűz alá került a magyar kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyílt levelek, parázs interjúk és harsány nyilatkozatok születnek nap mint nap a koronavírus-törvény miatt. A megfogalmazott aggályok és kritikák egy része a torzítást és a hangulatkeltést sem nélkülözi.

A március végén elfogadott felhatalmazási törvényként emlegetett jogszabály tulajdonképpen különleges jogrendet léptetett érvénybe, melyben a veszélyhelyzet fennállásáig a kormány saját hatáskörben hozhat döntéseket. Az ellenzék a Mi Hazánk kivételével egyként állt ki a döntés ellen, legfőbb kritikaként annak időbeli korlátjának hiányát megfogalmazva.

A törvény kétségkívül nem elegáns, ám a válsághelyzetben szükségszerűen pragmatikus. A legfőbb kérdés, hogy a kormány visszaél-e a ráruházott hatalommal, visszaadja-e a jogköröket a helyzet javulásával. Amennyiben ez mégsem történne meg, az alaptörvényben rögzített irányelvek mentén legkésőbb a következő, 2022-es választás során az állampolgárok minden gond nélkül a szavazófülkében számon kérhetik azt.

„Európai kekeckedők”

A rendkívüli veszélyhelyzettel kapcsolatos törvény komoly indulatokat váltott ki a külföldi szereplőkből is. Már a javaslat elfogadása előtt megjelentek a kritikus hangok. Megszólalt az ügyben Othmar Karas, az Európai Parlament (EP) egyik néppárti alelnöke is. A Twitteren azt írta, hogy Orbán Viktor arra akarja használni a válságot, hogy ártson a liberális demokráciának, és leépítse a jogállamot. Cinikusnak és gátlástalannak minősítette, hogy valaki egy ilyen súlyos európai válsággal visszaéljen, és a saját politikai céljára használja.  A liberális ALDE pártcsalád egy petíciót indított, „Hogyan engedhetjük meg, hogy Orbán Viktor megússza ezt” címmel. Szerintük a törvénytervezet hatalmat adna a magyar miniszterelnöknek arra, hogy további intézkedésig bármilyen általa választott ügyben kikényszeríthesse az akaratát, anélkül, hogy bárki vitába szállna vele.

Orbán Viktor nem maradt adós a válasszal. A Kossuth Rádiónak adott szokásos reggeli interjújában úgy fogalmazott:  „Világosan megmondtam az európai kekeckedőknek, ha szabad így fogalmaznom, hogy ez most nem annak az ideje, hogy okoskodjanak itt nekem mindenfajta jogi, kétségkívül izgalmas elméleti kérdésekkel. Mert most itt válság van, járvány van, életeket kell menteni, majd megvitatjuk utána, amit meg kell vitatnunk. És ha már segíteni nem tudnak, mert azt nem tudnak, akkor legalább ne akadályozzák a magyarokat a védekezésben”.

Politikai haszon itt is, ott is

Politikai elemzők oldaltól függetlenül úgy vélik, a kormánypártoknak kifejezetten jót tesznek a nemzetközi támadások. Az EU és a különböző liberális politikai szereplők kritikái ugyanis már a koronavírus-járvány előtt is állandóak voltak. Az illegális migráció kapcsán kialakult elvi vita pedig jól elkülönítette a nemzeti és a nemzetközi érdekeket. Az pedig kifejezetten a kormányt erősíti, hogy nagyon sok esetben a vádak megfogalmazói nem kellőképpen tájékozódtak.

Erre jó példa Christiane Amanpour, a CNN riportere, aki élő adásban faggatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, miként történhet az meg, hogy leállt a parlament Magyarországon. Érdemes felidézni az interjú részletét, hangsúlyozva, hogy ez a világ egyik vezető hírcsatornájának interjúja. „Arra hivatkozott, hogy a francia nemzetgyűlés még ma is ülésezik,  ahogy a brit parlament is. Az Egyesült Államok kongresszusa is funkcionál, de az Önök parlamentje nem! Az Önök parlamentjét beszüntették, szóval ez egy nagy különbség. Erre Ön azt állítja, hogy Európában az összes demokratikus ország hasonlóan cselekszik” – vonta kérdőre a magyar külügyminisztert Amanpour. Szijjártó a válaszában elmondta, hogy a riporter most egy újabb álhírt terjeszt Magyarországról, amikor azt állítja, hogy a parlament Magyarországon szünetel, mivel ezzel szemben az igazság az, hogy a Magyar Országgyűlés még a héten is három napon át ülésezett. „Oké, ez újdonság” – válaszolt a CNN riportere. Szijjártó Péter hozzátette, hogy csak ezen a héten ötször szólalt fel az Országgyűlésben, emellett a külügyi bizottság ülésén is részt vett.

Régi recept: náci hasonlatok

Ugyancsak kemény hangnemet ütött meg Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke. A pártcsalád tagjainak küldött levélben azt írta: bár korábban sokan nem akarták kizárni a Fideszt a pártcsaládból, idővel ismét el kell gondolkozni a kérdésen.  Az elnök szerint Orbán Viktor győzelme egyenlő az EU lerombolásával, a magyar kormányfő pedig oltás helyett vírushoz hasonlóan viselkedik. Tusk nem állt meg, néhány nappal később újabb heves támadást intézett. „A történelem során sokszor láthattuk, hogy a politikusok a hatalmuk kiterjesztésére törvényeket használnak. Ez Németországban ismerős lehet. Biztos vagyok abban, hogy Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra” – fogalmazott Tusk egy interjúban, arra emlékeztetve: „Schmitt nemcsak konzervatív jogtudós és a Nemzetiszocialista Párt tagja volt, hanem aktívan segített a náci rezsim legitimitásának megteremtésében is”. Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon reagált. „Miközben olvasom a sunyin nácizó EPP-elnök, Donald Tusk nyilatkozatát, az a kérdés jut eszembe, hogy Európa legnagyobb pártcsaládjának elnöke vajon mivel segítette eddig az európai embereket (köztük a magyarokat) a világjárvány elleni küzdelemben?! Hány lélegeztetőgépet, maszkot vagy védőruhát szerzett eddig Európának? Nos, amíg ezekre a kérdésekre a válasz nulla, addig több szerénység lenne indokolt az elnök úr részéről.”

Von der Leyen aggódik

Az Európai Unió egykori és jelenlegi vezetői szintén komoly aggályokat fogalmaztak meg. „Aggódom amiatt, hogy egyes veszélyhelyzeti intézkedések túl messze mennek, és kifejezetten aggódom a magyarországi helyzet miatt” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Megszólalt a kérdésben az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker is. Mint mondta, az Európai Uniónak nevén kellett volna nevezni a dolgokat, és keményebben kellett volna fellépnie a magyar kormánnyal szemben, mely a koronavírusra hivatkozva határozatlan időre biztosította magának a korlátlan hatalomgyakorlást. Szavaira Varga Judit igazságügyi miniszter reagált. Úgy fogalmazott: „Az EU-nak nem a Magyar Országgyűlés döntésére kellett volna sokkal határozottabb választ megfogalmaznia, hanem a vírus elleni fellépést kellett volna megfelelően koordinálni és a tagállamok kritizálása helyett, azonnali segítséget kellett volna nyújtania a bajba jutott európaiaknak. Ahogy miniszterelnök úr fogalmazott, ha már valaki segíteni nem tud a veszélyhelyzetben, legalább ne akadályozza az erőfeszítéseinket. Jean-

Claude Juncker elnök úrnak további boldog nyugdíjas éveket kívánunk, jó egészségben.”

Ki kell zárni a magyar kormányt az európai uniós döntésekből  a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény miatt – vélekedett Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Die Welt című német lapnak. Az EU legrégebb óta hivatalban lévő  külügyminisztere a Die Weltnek elmondta, hogy a járvány elleni védekezésről szóló törvény miatt Magyarország „politikai karanténba való”. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány „nem foglalhat helyet az asztalnál az európai intézményekben”.

Nem ellenkezik az uniós joggal

Ezzel szemben az Európai Bizottság alelnöke, a hazánkkal kapcsolatban amúgy sokszor kritikus Vera Jourová szerint a kormány intézkedései megfelelnek az uniós jogoknak. Mindezt azután nyilatkozta, hogy találkozott Varga Judit igazságügyi miniszterrel.  Leszögezte azt is, hogy neki, mint európai uniós vezetőnek „hideg fejjel” kell szemlélnie, elemeznie ezeket a dolgokat, s ez Magyarországra is vonatkozik. – Természetesen figyelemmel fogjuk kísérni, hogyan valósítják meg (Magyarországon) az elfogadott intézkedéseket – hangsúlyozta.

Bár a liberális irányba tolódó Néppárt képviselői közül kevesen állnak ki a magyar kormány mellett, a bevándorlás kérdésében egy platformon lévő politikai szövetségesek most sem voltak restek Orbán Viktor segítségére sietni. „Azt hiszem, hogy minden kormánynak, parlamentnek és népnek jogában áll döntést hozni. Parlamenti szavazást tartottak? Igen. Demokratikusan megválasztott parlamentben? Igen. Demokratikus választásokkal jutott hatalomra a magyar miniszterelnök? Igen. Milyen jogon tehetünk ellenvetést?” – nyilatkozta Matteo Salvini, az olasz Liga vezetője, majd hozzátette, hogy szürreálisnak tartja a Magyarország ellen indított támadásokat. „Még vészhelyzetben is Orbán Viktor az eurocentristák bűnbakja, mert más kormányokhoz hasonlóan meg akarja védeni a népét a válságban” – írta közleményében Georg Mayer, az Osztrák Szabadságpárt EP-képviselője. A jobboldali politikus szerint az osztrák sajtó beszámolói és egyes „eurocentrista” politikusok megjegyzései megosztják Európát, pedig a válságban összetartásra van szükség.

Olvasson tovább: