Kereső toggle

Mindannyian vizsgázunk

Viták övezik az idei érettségit

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén csak írásbeli érettségik lesznek, melyek a szokott módon május 4-én kezdődnek. Az érettségik lebonyolítását óriási bizonytalanság övezte mindenhol, Európa-szerte eltérő döntések születtek ez ügyben, a magyar döntést sokan vitatják.

„Ha muszáj a diákok jelenléte az érettségihez, akkor nem érdemes elhalasztani a vizsgákat, mert ha májusban tényleg újraindítják a gazdaságot, akkor nem tudni, hova fajul majd a járvány. Később lehet, hogy rosszabb lesz a helyzet, bár így is rizikós a májusi vizsgáztatás. Talán a szlovákoknak van igazuk, meg azoknak az országoknak, amelyek nem tartanak idén érettségi vizsgákat” – mondta el lapunknak egy budapesti szülő, akinek érettségiző gyereke van. Más szülők is hasonló véleményen voltak, többen kiemelték, hogy az érintett fiataloknak és családjuknak nagyon stresszes volt az elmúlt másfél hónap, és gyakorlatilag minden családban akad veszélyeztetett személy.

Sokáig bizonytalan volt az idei érettségik lebonyolításának mikéntje és időpontja. Az operatív törzs oktatási csoportjának javaslatára a kormány április 15-én döntött úgy: május 4. és 21. között csak írásbeli vizsgákat tartanak, kivéve néhány tárgyat, melyekhez szóbeli érettségi van előírva. A felvételi pontszámítás szabályai nem változnak. A vizsgákon ajánlott a maszkviselés és kötelező a fertőtlenítés, illetve egy teremben legfeljebb 10 diák tartózkodhat. A hírek szerint Újpesten például minden diáknak és tanárnak FFP2-es maszkot és gumikesztyűt osztogatnak majd – kérdés persze, hogy mennyire lesz könnyű ilyen felszerelésben órákon át tesztet írni.

„Egy tudományos konferencián az ország legnevesebb járványügyi szakértői is egyértelműen úgy nyilatkoztak kérdésemre, hogy az érettségit meg lehet és minél előbb meg is kell tartani. Mégpedig most, amikor a járvány kontroll alatt van, amikor az aktív esetszám alacsony szinten stabilizálódik. Jelenleg nem látok arra indokot, hogy az érettségit elhalasszuk, ezért az eredetileg kijelölt május 4-i időpontot fenntartjuk és a maximális egészségvédelmi intézkedések mellett lebonyolítjuk az érettségit” – mondta Facebook-oldalán közzétett videójában Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár.

Hozzátette: lefolytatta a döntéshez szükséges egyeztetéseket. Az Országos Diáktanács is megszavazta a május 4-i kezdést, tehát a diákok érettségizni akarnak. Az Emmi adatai szerint az idei érettségire jelentkező 113 ezer fiatal közül a szabályváltoztatások miatt összesen 83

ezren vághatnak neki a vizsgáknak május 4. és május 21. között. Halasztani vagy visszalépni április 21-ig lehetett. A képhez hozzátartozik, hogy idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami ritka mélyrepülés évtizedes viszonylatban. 

Zaklatott érettségizők

„Nocsak, valaki megkérdezi a diákokat is?” – ez volt az első reakciója az egyik általunk megkérdezett érettségizőnek. Lapunk hét, különböző középiskolába járó diákot faggatott az idei érettségiről, illetve megkértük őket, mondják el osztályuk, családjuk hozzáállását is. A fiatalok többsége érezhetően zaklatott volt, amiben a vizsgadrukk mellett az idei érettségit övező bizonytalanságok is közrejátszanak.

Egészségügyi szempontból az érettségizők – akik egy kivételével mind felvételiznek valahova – mindannyian a családjukat féltik leginkább, és kevésbé bár, de sokan tartanak attól is, hogy ők is megfertőződhetnek. A családtagok sehol sem örülnek az érettségik megrendezésének. A diákok alapvetően egyetértenek a szóbeli vizsgák elmaradásával, és tisztában vannak az érettségivel kapcsolatos központi döntés nehézségeivel is.

Szinte mindegyikük megemlítette viszont, hogy a bizonytalan légkör és a digitális távoktatás bevezetése hátráltatta a felkészülésüket, eleve 2 hetet vett igénybe az átállás is, s a tanárokkal való együttműködés is nehezebb volt – a többség szerint emiatt jó lett volna későbbi időpontra tenni az érettségit. Pozitívum viszont, hogy a beszámolók szerint a rendkívüli helyzetben a legtöbb iskolában az összetartás és a segítő szándék erősödését lehetett érzékelni a diákok és tanárok között – bár az oktatás hatékonyságát ezzel együtt sem tartották sokan megfelelőnek.

Egyetlen diák volt elégedett, ő azt mondta, hogy minden szükséges segítséget megkapott a tanáraitól, és úgy érzi, sikeresen felkészült. Az idei ballagások elmaradnak, de sok osztályban szeretnének legalább egy szerenádot vagy egy bankettet később megtartani.

Árkok

A szakszervezetek is hiányolták a széles körű egyeztetések elmaradását a pedagógusokkal, szülőkkel és diákokkal. A Civil Közoktatási Platform az érettségik biztonságosabb időpontra való halasztását kérte, míg a Pedagógusok Szakszervezete az érettségiző diákok és a felügyelő tanárok előzetes kötelező tesztelését követelte.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdetben arra buzdította a kollegákat, hogy vegyenek ki májusra szabadságot, tiltakozásul a magas egészségügyi kockázat, valamint a fokozott esélyegyenlőtlenség miatt. A PDSZ különösen sérelmezte a krónikus beteg, illetve krónikusan beteg hozzátartozókkal rendelkező diákok helyzetének megoldatlanságát, továbbá hiányolta a pedagógusok biztonságos munkavégzésének garanciáit.

Ami az egyenlőtlenségeket illeti, az Emmi tájékoztatása szerint hazánkban a diákok 5, míg a Roma Sajtóközpont adatai szerint 20 százalékának nincs megfelelő eszköze vagy internete (árama) a távoktatásban való részvételhez. A Bagázs Egyesület, amely felmérést végzett a bagi és a dányi romatelepeken, azt találta, hogy átlagosan minden negyedik házban van számítógép, a felnőttek ötöde internetezik, ezen belül egyharmaduknak van e-mail-címe. A Bagázs szerint az ország többi 1300 szegregátumában sem jobb a helyzet.

„Nem mindenhol adott a szülői segítség a tanuláshoz, ráadásul a kevésbé képzettek veszítették el leghamarabb a munkájukat, így sok családnak még az áramhasználat is gondot jelent. Rengeteg gyerek nem jelenik meg az online órákon, a papír alapú távoktatás pedig kevés helyen működik. Így diákok sokasága – jellemzően a legelesettebbek – szorul ki a távoktatásból családi, anyagi és egyéb okok miatt” – mondta el lapunknak Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője, utalva arra, hogy az utóbbi hónapok társadalmi lemaradásai első körben az érettségin fognak kiütközni.

Pro és kontra

A Szülői Hang számos szakemberhez hasonlóan egy rugalmasabb megoldást hiányol érettségi ügyben, melynek révén mind az egészségügyi kockázat, mind az esélyegyenlőség fokozott hiánya mérsékelhetőbb lett volna.

„Ezek a problémák Európa-szerte gondot jelentenek, s bár univerzális megoldás már csak az eltérő oktatási rendszerek miatt sem létezik, más országokban jóval nagyobb rugalmasság jellemző. Ausztriában például későbbre tették az érettségiket, előtte pár hétig megszervezik minden diák iskolába járását, azaz nem tesznek úgy, mintha azonos feltételekkel indulna mindenki” – mondta Miklós György.

Hozzátette: nálunk olyan alapvető problémák, mint a fertőzött vagy tartósan beteg érettségizők helyzete is megoldatlan. A dilemma a szakképzést is érinti, ahol hasonló helyzet várható május végén, a szakvizsgák idején – figyelmeztetett.

A szülői szervezet szerint az érettségi lebonyolítása terén rengeteg lehetőség lett volna a kockázatok minimalizálására, hiszen annak eredményei főleg a továbbtanulás miatt fontosak. A megajánlott jegyek például megfeleltek volna azoknak, aki nem felvételiznek vagy olyan szakra mennek, ahol nincs túljelentkezés, s elég lett volna csak a kurrens szakokra jelentkezőkkel emelt szintűt íratni.

„A rendkívüli helyzetre való tekintettel érdemes lett volna lazítani a felvételi menetrenden, illetve kibővíteni egyes szakok keretszámait is azért, hogy a vészhelyzet miatt senki se essen el a továbbtanulástól” – sorolta Miklós György.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke kérdésünkre leszögezte: a pedagógusok ugyanúgy közszolgálati feladatot látnak el, mint például az egészségügyisek vagy a postások – az érettségiztetés munkaköri kötelességük, így érthetetlen számára a felháborodásuk.

A szaktárca is indítványozta, hogy az érettségik megszervezésénél az intézményvezetők legyenek tekintettel a veszélyeztetett kollegákra, illetve azokra, akik méltányolható okból kérik a mellőzésüket. De ha a kollegáknak nincs semmilyen indokuk a félelmen kívül, azt nehéz tolerálni – tette hozzá.

Horváth szerint méltányos és elfogadható döntés született, olyan, ami a legkevesebb érdeksérelemmel jár. Mint mondta, az egyeztetések során három fő kérdés merült fel: legyen-e egyáltalán vizsga, s ha igen, milyen típusú, illetve mentesüljenek-e alóla megajánlott jegyekkel azok, akik nem felvételiznek vagy szakképzésbe mennek tovább, nem pedig egyetemre – ez utóbbi lehetőség eredetileg az NPK javaslatai között szerepelt.

„A többség azt mondta, hogy amennyiben egészségügyi szempontból biztonságosan megszervezhető, akkor lennie kell érettséginek. Az ehhez szükséges feltételeket, védőeszközöket a fenntartónak ktell rendelkezésre bocsátania. Mellesleg a szakképzésben is összesen a gyerekek 2 százaléka mondta le az érettségit. További döntés volt, hogy a vizsga írásban legyen, mert az objektívebb, és az értékelésben általában nagyobb súlya van, mint a szóbelinek” – összegzett Horváth Péter. Szerinte nagy kiesést nem jelenthetett az érettségizők számára az elmúlt másfél hónap, már csak amiatt sem, mert ez az időszak többnyire a szóbeli vizsgákra való felkészülés időszaka szokott lenni, ám ezek most elmaradnak.  

Nahalka István oktatáskutató a témához annyi reflexiót fűzött, hogy a mostani válság sokakban fölerősítette az egyébként régóta felmerülő kérdést, miszerint az érettségi – különösen a jelenlegi formájában – kell-e nekünk, jó-e nekünk? Szerinte érdemes lenne a jövőben alapjaiban újragondolni az egészet, és vagy meg kellene szüntetni, vagy nagyon radikálisan átalakítani. Ennek egyik módja lehetne például, hogy csak portfóliókat kérünk a diákoktól.

Manapság az érettségi eredmények legfeljebb a felvételik miatt fontosak, ugyanakkor az egész felvételi rendszert is érdemes lenne felülvizsgálni. Nahalka szerint túlzottan meghatározó szerepe van az érettséginek, ami azért sem jó, mert formális tanulásra ösztönöz, ezért sok szakmabeli véli úgy, hogy hiábavaló ezt tovább erőltetni. Ehhez nyilván rendszerszinten kellene megvizsgálni sok mindent, de Nahalka úgy véli, már az is nagy szó lenne, ha legalább társadalmi vita lenne a kérdésről.

Sajnos azonban a magyar oktatási rendszer meglehetősen merev, még a szomszéd országokéhoz képest is, ez mutatkozott meg az idei érettségik ügyében is. Máshol vagy kihagyják, vagy elhalasztják a vizsgákat, leegyszerűsítik azok menetét, minimalizálják a vizsgák és vizsgázók számát, az érintettek egészsége védelmében.

 

Olvasson tovább: