Kereső toggle

Összefogás a járvány ellen

Mikor lesz vakcina és gyógyszer?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Meglehet, hogy mire forgalomba kerül a koronavírus elleni védőoltás, a járvány végigszáguld a világon, és magától kialakul a „nyájimmunitás”. Addig azonban tömegessé válhatnak a tüdőgyulladások, így hangsúlyos szerepet kapnak a fertőzés elleni gyógyszerek. De az is lehet, hogy a vírus „elmutálódik”, és a járvány magától lecseng.

Megkezdték az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett első vakcina tesztelését az amerikai Seattle-ben: a negyvenöt egészséges önkéntes bevonásával folytatott kísérlet hat hétig tart. Eközben újabb és újabb hírek érkeznek arról, hogy a már forgalomban lévő vagy kifejlesztés alatt álló vírus elleni gyógyszerek hatékonynak bizonyultak a COVID-19 koronavírus által okozott betegségek enyhítésében. Egy ebola elleni, még tesztelés alatt álló gyógyszert például „méltányossági alapon” adtak be egy koronavírusos amerikai betegnek, akinek az állapota másnapra jelentősen javult.

Az ilyen és hasonló hírek jól mutatják a járvány leküzdése érdekében folytatott kutatások két különböző irányát: a tudósok egyrészt vakcinát akarnak kifejleszteni, amellyel megtanítják a szervezet immunrendszerét a hatékony védekezésre, másrészt olyan hatóanyagokat vagy hatóanyag-kombinációkat keresnek, amelyek képesek elpusztítani a vírust, mérsékelni tudják az általa okozott károkat. Vagyis az egyik stratégia a megelőzés, a másik a gyógyítás. Alapesetben bármelyik irányba indulnak el a kutatók, az engedélyezett szerek forgalomba kerüléséig több mint egy évtized is eltelhet. A jó hír az, hogy úgy tűnik, ez az idő a vakcina esetében egy bő évre, a gyógyszeres kezelés esetében pedig akár hónapokra is lerövidülhet. A kutatások-fejlesztések gőzerővel zajlanak világszerte, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint lapzártánkkor több mint félezer klinikai vizsgálat zajlott a koronavírussal összefüggésben. De vajon hogyan működik a sejtek szintjén a vírus elleni harc?

Vírusvadászat sörétes puskával

A COVID-19 „köpenye” úgynevezett lipoproteinekből áll, ami tulajdonképpen zsírrétegbe beágyazott fehérjéket jelent (ezért hatásos ellene a szappannal történő alapos kézmosás). Ezen a „köpenyen” speciális molekulák helyezkednek el, amelyek lehetővé teszik, hogy a vírus bizonyos sejtekhez tapadjon, kapcsolódva azok receptoraihoz. Ezt követően a vírus átfúrja a sejtmembránt és „meghekkeli” a sejtet, tovább szaporítva saját genetikai anyagát. Ez a „stratégia” nem egyedülálló, ám a különböző vírusok különböző módon és másfajta sejtekhez kapcsolódnak: a HIV például egyes immunsejtek felett veszi át az irányítást, a Hepatitis C pedig a májsejteket támadja meg.

A koronavírus fő célpontjai a tüdősejtek, amelyeket átalakít másféle szöveti sejtekké, így képtelenné válnak az oxigénfelvételre.

Mindezt Falus András immunológus professzor magyarázta a Heteknek, hangsúlyozva, hogy a vakcina kifejlesztésénél a kulcs az, hogy megtalálják a vírus felületén azokat a specifikus célpontokat, amelyeket az immunrendszernek meg kell támadnia ahhoz, hogy sikerrel leküzdje a kórokozókat. „Ez történhet úgy is, mintha sörtétes puskával lőnénk: kijelölnek 400 »targetet«, és sorra letesztelik őket. Ebben óriási segítséget jelentenek a molekuláris genetikában ma már elengedhetetlen informatikai megoldások, amelyek számítógépes és matematikai módszerekkel szűkítik le a lehetséges célpontok számát, meggyorsítva a fejlesztés folyamatát. Egy másik módszer lehet az is, hogy már meggyógyult páciensek immunválaszait veszik alapul, és ez alapján határozzák meg a vírus gyenge pontját, és a vakcinával ennek a megtámadására kondicionálják az immunrendszert” – fejtette ki a professzor, megjegyezve, hogy a jelen hírek alapján Seattle-ben az előbbi, az ausztrál Doherty Intézetben pedig az utóbbi módszert alkalmazták: ott állítólag egy gyógyult kínai páciens mintái alapján sikerült beazonosítani a vírussal szembeni hatékony immunválaszt. 

Miután a vakcina „megtanítja” az immunrendszert, hogy „mire kell lőni”, az úgynevezett ölősejtek (T-limfociták) elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket, a falósejtek (fagociták) pedig magukat a szabadon lévő vírusokat nyelik el.

„Mivel a koronavírus őrületes sebességgel terjed, és rengetegszer újratermeli önmagát, magas a mutáció esélye. Ez előnyt és hátrányt egyaránt jelenthet: az újabb és újabb változatok ellen újabb és újabb vakcinákat kellene kifejleszteni, hasonlóan a szezonális influenzához, de akár az is megtörténhet, hogy a vírus egyszerűen elmutálódik, vagyis elveszíti a fertőzőképességét” – jegyezte meg Falus András. Hozzátette: a „mohóság” azért is okozhatja a vírus vesztét, mert a széles körű fertőzések nyomán sokakban természetes módon kialakul a védettség, így létrejön az immunológusok által kifejező módon „nyájimmunitásnak” nevezett állapot, a járvány pedig lecseng. Ez persze nem a legideálisabb forgatókönyv, hiszen globálisan 60-70 százalékos fertőzöttség esetén több mint százmillióan szorulnának kórházi ellátásra, és több tízmillióan kerülnének kritikus állapotba a vírus okozta tüdőgyulladás miatt. (Ezért merült fel annak a védekezési startégiának a lehetősége Nagy-Britanniában, hogy a 70 év fölöttiek – vagyis a leginkább veszélyeztetettek – védelmére teszik a hangsúlyt, a társadalom többi részén pedig hagyják, hogy végigfusson a járvány. Ezt azonban végül elvetették az egészségügyre háruló túlzott terhelés miatt.)    

Falus András hangsúlyozta: a járvány elleni küzdelemben kulcsszerepe lehet az úgynevezett antivirális gyógyszereknek is. A fejlesztéseket segíti, hogy a korábban engedélyezett – vagy az engedélyeztetés folyamatában lévő – gyógyszerek jó eséllyel alkalmazhatók a COVID-19-cel szemben. Emellett egy új módszer is növelheti a védekezés hatékonyságát: a kutatások egyik iránya, hogy a gyógyszerekkel blokkolják azokat az enzimeket, amelyek visszaírják DNS-re a vírus genetikai anyagát hordozó RNS molekulákat: ezek kulcsszerepet játszanak a vírus szaporodásában.     

Gyógyszerkoktél a kezelésre

„Fantasztikusan gyorsan megy a fejlesztés: 65 nappal azután, hogy a kínaiak közzétették az új koronavírus első szekvenciáját, a kifejlesztett vakcinát beadták az önkénteseknek az USA-ban” – mondta a Heteknek

Lisziewicz Julianna molekuláris biológus professzor, akinek a nevéhez fűződik az úgynevezett AIDS-tapasz kifejlesztése, amely áttörést jelentett a HIV-betegek kezelésében. Mint elmondta, alapesetben egy védőoltás kifejlesztése 15 évig is eltarthat, ugyanakkor az úgynevezett platformtechnológiáknak köszönhetően ez az idő jelentősen lerövidült az utóbbi időszakban – a koronavírus esetében például szerinte reális cél, hogy egy év múlva tömeggyártásra kerül a vakcina.

„Az mRNS-re fókuszálva már számos vakcinát fejlesztenek, például a rák ellen is, így a tesztelés bizonyos szakaszait át lehet ugrani” – mondta a professzor. Hozzátette: a COVID-19 elleni harcban ennél is nagyobb reményeket lehet fűzni az antivirális gyógyszerekhez, amelyeket a terápiában lehet majd használni. Egyre több, már forgalomban lévő vírus elleni gyógyszer – például a HIV elleni Kaletra vagy a malária elleni hatóanyag, a Choloquine – kapcsán zajlanak biztató klinikai vizsgálatok, és Kína is bejelentette, hogy egy influenza elleni japán gyógyszert már sikerrel alkalmaztak a koronavírusos betegek kezelésé során. „Ha szerencsénk van, akkor egy-két hónapon belül össze tudunk álltani egy olyan »koktélt«, ami a meglévő gyógyszereken alapul. Ezekről már bebizonyosodott, hogy biztonságosak, jelenleg a koronavírussal kapcsolatos hatékonyságukat vizsgálják” – mondta a professzor asszony, aki megjegyezte: ezek a gyógyszerek, korlátozott módon ugyan, de akár a megelőzésben is használhatók lesznek.

Magyarok a vírus ellen

Úgy tűnik, hogy magyar kutatók mind az antivirális szerek, mind pedig az oltóanyag fejlesztésében szerepet vállalnak majd. Az Orbán Viktor miniszterelnök által felállított akciócsoport – amelyet a Jakab Ferenc virológus professzor vezet – a hivatalos tájékoztatás szerint a gyógyszer- és vakcinafejlesztésekért felel. Emellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium is bejelentette egy magyar konzorcium létrehozását, amely nem védőoltást, hanem terápiás készítményeket fejleszt majd. „Sikeres fejlesztés esetén is évekig tarthat, amíg a készítmény piacra kerül, de az eredmény hosszabb távon biztos hátteret nyújthat a hasonló megbetegedések kezeléséhez, a magyar betegek ellátásához” – írja az ITM közleménye.

A kormányzati támogatással meginduló konzorcium vezetője az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Immunológiai Tanszéke, tagjai között pedig ott szerepelnek a hazai felsőoktatási és gyógyszerkutatói szféra meghatározó képviselői, egyebek mellett a hazai tőzsdén jegyzett Richter is. (Közreműködött: Szántai-Kis Csaba)

 

Variációk vakcinára és gyógyszerre

Jelenleg számos vakcina áll fejlesztés alatt. A legígéretesebb talán a Moderna cég mRNS (hírvivő RNS) alapú vakcinája, amelynek első humán klinikai vizsgálatai a napokban kezdődtek el Seattle-ben. Az mRNS alapú vakcinafejlesztés teljesen új irány, amely sokkal gyorsabb és talán biztonságosabb is, mivel nem használnak élő vírusokat a gyártása során.
Egy másik ígéretes fejlesztés az Inovio Pharmaceuticalshoz kötődik: a COVID-19 elleni kísérleti vakcinájukat még ebben az évben tervezik tesztelni embereken. Az oltóanyag úgynevezett DNS vakcina, amellyel szintetikus géneket juttatnak be a sejtekbe, ahol olyan fehérjék képződnek, amelyek kiváltják a szervezet védekező reakcióit.
A Sanofi Pasteur vírusfehérje alapú oltóanyagot készít, vagyis nem a szervezetre bízza az immunválasz kiváltását előidéző vírusprotein legyártását. A cég jelenleg az influenza vakcináját is ilyen módon készíti.
Az izraeli MIGAL Research Institute a madár koronavírus ellen fejlesztett vakcináját módosította, hogy alkalmas legyen a COVID-19 kezelésére. Az oltóanyag preklinikai teszteken hatásosnak bizonyult. A következő hónapokban indulhatnak el az első humán vizsgálatok.
Ami az antivirális szereket illeti, a remdesivir nevű hatóanyagot elsődlegesen ebolaszerű filovírusok ellen fejlesztette ki a Gilead nevű cég. Habár ezekre nem volt hatékony, de SARS és MERS vírusokkal szemben mutatott hatást, emiatt méltányossági alapon beadták a gyógyszert a koronavírus első amerikai betegének, akinek az állapota drámaian javult. A gyógyszer működésének lényege, hogy beleavatkozik a vírus genetikai kódjának másolási folyamatába.
A Roche gyógyszergyár tocilizumab nevű reumatoid arthritisz elleni antitest alapú készítményét a Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság felvette a hivatalos kezelési útmutatójába a súlyos tüdőkárosodásban szenvedő COVID-19 betegek esetében.
A Vir Biotechnology a BioGennel együttműködve olyan antitestek gyártását kezdi el, amely hatékony lehet a COVID-19 betegség ellen, ehhez olyan emberekből származó antitesteket használnak fel, akik átesetek SARS fertőzésen. A kutatás jelenleg korai fázisban tart.
A Takeda japán gyógyszercég vérplazma eredetű immunológiai terápiát kezdett el fejleszteni a súlyos COVID-19 páciensek részére. Az ilyen típusú terápiák hatásosak voltak más akut, súlyos virális megbetegedések esetében.

Olvasson tovább: