Kereső toggle

Jelent-e veszélyt a rendeleti kormányzás?

Pragmatizmus van, elegancia nincs

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ellenzék a náci Harmadik Birodalomra utalva „felhatalmazási törvényként” emlegeti azt a rendkívüli jogrenddel kapcsolatos törvényjavaslatot, amely révén – ha az Országgyűlés jövő héten elfogadja – konkrét határidő nélkül működhet Magyarországon az úgynevezett rendeleti kormányzás. Van-e ebben veszély a demokráciára nézve?

Az Alaptörvényben megfogalmazott rendeleti kormányzás arra az alapgondolatra épül, hogy veszélyhelyzet esetén ne kelljen a demokratikus, de ugyanakkor lomha parlamentet, a maga 199 képviselőjével mozgatni, hanem a 14 tagból álló kormány gyorsan tudjon reagálni, döntéseket hozni. (Az Alaptörvény értelmében adott esetben az Országgyűlés egyes hatásköreit a köztársasági elnök vagy a Honvédelmi Tanács is gyakorolhatja.)

A lapunknak nyilatkozó alkotmányjogászok közül többen is megerősítették, hogy a rendkívüli jogrend fogalmára a szakmán belül eddig nem sok figyelem irányult. A jogi egyetemek többségén például nem is tanították ezt, mert eddig úgy tűnt, hogy mindez csak formalitás. Békeidőben ugyanis az az alapállapot, hogy az Országgyűlés által hozott törvényeknek a kormány rendeletei nem mondhatnak ellent. Rendkívüli jogrend esetén azonban a kormány nemcsak ellentmondhat a korábbi jogszabályoknak, de egyes törvények alkalmazását fel is függesztheti.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: