Kereső toggle

A jobbszélről a mainstreambe

Kormánypárti és ellenzéki gesztusok a „nemzeti radikalizmus” felé?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy, a Jobbik jobbszárnyán elhelyezkedő politikus nyerte a hétvégén a dunaújvárosi időközi választást. Ez a jelek szerint már nem segít a szétesés egyre súlyosabb jeleit mutató, 2018-ban még a legnagyobb ellenzéki pártnak számító Jobbikon, de lehetővé teheti, hogy a párt szélsőjobboldali (múltú?) politikusai átmentsék magukat a mainstreambe.

Eközben mintha a kormányzat is gesztusokat akarna tenni a Horthy-nosztalgia kanonizálásával a 20. századi (szélső)jobboldal szellemi örököseinek – részben erről szól a január vége óta a Nemzeti alaptanterv körül folyó rosszízű vita. Hogy a két dologban mi a közös? A jelek szerint mind a kormány-, mind az ellenzéki oldal kész gesztusokat tenni a radikális jobboldali eszmék képviselői felé.

Kálló Gergely jobbikos politikus, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az  LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd jelöltje nyerte a vasárnapi időközi országgyűlési képviselő-választást a Fejér megyei 4-es számú választókerületben, Dunaújvárosban és környékén. Kálló Gergely közel 11 ezer voksot kapott, ami a leadott szavazatok 56,29 százaléka. A Fidesz támogatásával függetlenként induló Molnár Tibor közel 7 és fél ezer (37,72 százaléknyi), míg a független Sürü Renáta nem egészen 600, azaz 3 százaléknyi, a Mi Hazánk jelöltje, Árgyelán János több mint 400 (2,2 százaléknyi), míg a zöldek jelöltje, Medveczki Zoltán 133 (0,7 százaléknyi), Borbély József, a Tempo Párt jelöltje 26 (0,1 százaléknyi) szavazatot kapott. A választási részvétel 28,87 százalékos volt, a 67 471 választásra jogosultból 19 482-en járultak az urnákhoz.

A Jobbik 2018 óta dominálja a választókerület politikai életét. 2018-ban ez volt az egyetlen választókerület, ahol a jobbikos jelöltnek, Pintér Tamásnak egyéni győzelmet sikerült elérnie. A megye keleti részét lefedő, Dunaújváros központú egyéni választókerületben azért kellett időközi választást tartani, mert Pintér Tamást tavaly októberben Dunaújváros polgármesterévé választották. Mivel a két tisztség összeférhetetlen, Pintér lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.

Kálló Gergely győzelme nem egyszerűen a 2018-as és 2019-es dunaújvárosi jobbikos sikerek megismétlődését jelenti. Egyfelől kiderült, hogy országgyűlési választáson is működik a baloldali és jobbikos szavazók együttműködése (erre 2018-ban még a pártok nem voltak nyitottak, így az együttműködés első éles tesztje a 2019 októberi önkormányzati választás volt). Ám még valamiért újdonság Kálló győzelme: ő ugyanis nem egyszerűen jobbikos politikus, de a párt környéki militáns szervezetek világából érkezett az országgyűlésbe. Magyarul: a baloldali ellenzék egységesen egy kifejezetten radikális jobboldali múltú politikus mögé állt ebben a kampányban – és stratégiájuk sikerre vezetett.

A megválasztott képviselőről a Hír TV adta hírül az időközi választás kampányában, hogy korábban a Betyársereg vezetőjének, Tyirityán Zsoltnak a bizalmi köréhez tartozott (maga Tyirityán jellemtelen húzásnak minősítette, hogy Kálló az ellenzék közös jelöltje lett Dunaújvárosban). Kálló 2008-ban, a Jobbik „gárdás” menetelése idején csatlakozott az akkor Vona Gábor vezette párthoz, előtte viszont a Csurka István alapította antiszemita MIÉP képviselő-jelöltje volt Budapest I. kerületében.

Győzelem után zűrzavar a Jobbikban

Dunaújváros nem csupán ellenzéki, de kifejezetten jobbikos siker is. Ennek fényében kifejezetten érdekes, hogy a választás után néhány nappal a Jobbik volt budapesti elnöke kilépett a pártból, és függetlenként folytatja. Bencsik János „fájó szívvel, hosszú és alapos mérlegelés után” hozta meg döntését, hozzátéve: „felelős ellenzéki képviselőként” azért várt a bejelentéssel, mert nem akarta, hogy gyengítse az ellenzéki együttműködést.

Bencsik szerint a Jobbik tisztújító kongresszusán Jakab Péter és Gyöngyösi Márton politikai bosszúhadjáratot hirdetett mindazon jobbikos vezetők és munkatársak ellen, akik nem az ő csapatukat erősítették. Bencsik János ezt „morálisan elfogadhatatlannak, a Jobbik jövőjére nézve végzetesnek” nevezte. A képviselő szerint Jakab Péter február elején egy frakcióülésen kijelentette: nincs szükség nemzetpolitikai és emlékezetpolitikai témákra, mert ezek megosztóak és akadályozzák a baloldali szavazóknak való megfelelést. Mindebből a Jobbik volt budapesti elnöke azt a következtetést vonta le, hogy a párt már nem önazonos, és nem tudja megszólítani a saját táborát, ugyanakkor ellenzéki összefogásra szerinte szükség van. Bencsik a Mi Hazánkat álellenzéki pártnak nevezte, és a továbbiakban is a Fidesz, nem pedig volt pártja ellen szeretne küzdeni. Munkáját a továbbiakban független képviselőként folytatja az országgyűlésben.

Totális háború

Néhány nappal korábban egy csaknem nyolcperces hangfelvételt juttatott el egy ismeretlen az Indexhez, melyen Jakab Péter Jobbik-elnök beszél jobbikosoknak, a január 25-ei tisztújító kongresszuson, amelyen pártelnökké választották őt. Jakab úgy véli, a régiek közül többen nem bíznak benne, és a játékszabályokat is átírták tisztújítás előtt, a kongresszus megkérdezése nélkül kivették a leendő elnök, azaz az ő kezéből a vétójogot az alelnöki jelölésekre.

Jakab arról beszélt, hogy Burik Anett addigi jobbikos sajtófőnök, a „Szávay-klán egyik bizalmasa” kijelentette, hogy ha nem ő marad a sajtófőnök, akkor ő készen áll arra, hogy minden létező belső jobbikos információt átadjon a Fidesznek, mert neki olyan fideszes kapcsolatai vannak, hogy tárt karokkal várják. Miközben erről beszélt, ketten is azt mondták be hangosan a nézők soraiból, hogy „hazugság”.

Jakab Péter szerint nyolc olyan jobbikos vezető van, akik nem szúrnák őt hátba (ezek Potocskáné Kőrösi Anita, Ander Balázs, Balassa Péter, Dudás Róbert, Lukács László, Nunkovics Tibor, Szilágyi György, Z. Kárpát Dániel), de azokat is megnevezte, akikkel nem akar együtt dolgozni az elnökségben (Stummer János, Bencsik János, Gyüre Csaba, Varga-Damm Andrea, Fazakas Attila).

„Én ennek a pártnak a halálát végignézni nem fogom. Ti vezetőnek hívtatok ide, nem sírásónak” – mondta Jakab Péter, aki szerint ha ő és társai nem tudják megmenteni a Jobbikot, akkor az országot sem fogják tudni.

Jogi ügy lett a belharcból

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában a pártelnök arról beszélt: őszinte és kritikus volt a Jobbik tisztújító kongresszusa. Jakab Péter szerint egy a lényeg, hogy a Jobbikban rend legyen, a feladat pedig az, hogy stabil módon tudjon a párt építkezni. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a Jobbik belháborúja a feljelentésig eszkalálódott. A pártelnök szerint a Jobbik munkatársai feljelentést tettek, mert két csoportos Messenger-beszélgetésükből kiszivárogtak az információk, képernyőfotók formájában. A képernyőfotókat valaki továbbította Jakab Péternek, aki ezt továbbküldte a Jobbik elnöksége és a frakcióvezetés részére. A pártelnök szerint az emberi méltóságot mélységesen sértő, szélsőséges megnyilvánulások voltak az üzenetekben.

Az ellenzék baloldali pártjait azonban a jelek szerint nem zavarja a Jobbikot eluraló káosz, sem a dunaújvárosi közös ellenzéki jelölt Csurka Istvánhoz és Tyirityán Zsolthoz kötődő múltja. Úgy tűnik, a baloldalon végleg megdőlt a Jobbik egykori jobbszárnyának integrálásával kapcsolatos tabu – de lehet, hogy ez már nem segít a 2018 óta egyre mélyebb válságba merülő párton. Ugyanakkor az (egykori?) szélsőjobboldal politikusai visszavonhatatlanul az ellenzéki mainstream részei lettek.

Tabudöntés a kormányoldalon

Szintén tabu dőlt meg a jelek szerint a kormányoldalon az új Nat-tal, amellyel a Hetek a múlt héten részletesen is foglalkozott. Többek között kifejezte rosszallását Heisler András, a Mazsihisz elnöke is, aki bízik abban, hogy „mindenkiben lesz annyi józanság, hogy sikerül megállapodni egy olyan Nemzeti alaptantervben, ami valóban a jövő nemzedékét szolgálja”. Heisler András a Spirit FM-en elmondta: a Mazsihisz nem nyilvánosan tiltakozott az új Nat-tal kapcsolatban. Nyolc éve felállt egy sok zsidó szervezetet tömörítő grémium, amelynek feladatául szánták, hogy véleményezze a zsidóság szempontjából az akkori alaptantervet és a tankönyveket. „A kormány partner volt ebben, és a nyolc év alatt rengeteg olyan dolgot sikerült kijavítani, olyan hangsúlyokat beletenni a tankönyvekbe, amelyek a zsidóságot általában érintik. Ez egy pozitív együttműködés volt a kormánnyal” – hangsúlyozta Heisler András, aki szerint a mostani Nat hírére is azonnal felvette ez a társaság a kapcsolatot a minisztériummal, és „most is aktív párbeszédben vannak, merthogy óriási hiba történt, jelesül, hogy nem egyeztettek a zsidó szervezetekkel sem”.

Heisler András hangsúlyozta: a Nat-tal kapcsolatban azért nem kezdett a Mazsihisz tiltakozásba, mert úgy látják, „a Nat és a Nat-tal felmerülő kérdések nem zsidó problémák”. Ugyan van egy szegmens, amely a zsidóság érzékenységét érinti – folytatja Heisler, de ez alapvetően inkább társadalmi probléma, ezért a társadalomnak kellene megoldania. „Abban bízunk, hogy a társadalom szereplői, akik megszólaltak ebben a témában, és a kormány, valamilyen módon képes lesz megegyezni. Mi ebben vagyunk érdekeltek” – tette hozzá.

„Nem az a lényege a Nat-nak, hogy most kivegyék Nyirő Józsefet és Wass Albertet – igen nagyon örülnénk, ha kivennék, mi ezt kérjük is –, de a Nat-nak ma nem ez az alapproblémája. Bízom benne, hogy mindenkiben lesz annyi józanság, hogy sikerül megállapodni egy olyan Nat-ban, ami valóban szolgálja a jövő nemzedékét” – fogalmazott Heisler András.

A Fidesz bekeményített – nincs visszavonulás Nat-ügyben

A kormánypárt balatonfüredi zárt frakcióüléséről az atv.hu-hoz és a Magyar Nemzethez kiszivárgott információk szerint Orbán Viktor előadásában szóba került a Nat is, és a miniszterelnök szavaiból az derült ki, hogy „esze ágában sincs” azt visszavonni a tiltakozások ellenére sem, rendben lévőnek tartja. A kormányfő szerint a január végére elkészült verzió megfelelő, bár „történelmi léptékben” lehet, hogy más szempontok is érvényesülhettek volna.

Szintén nem tartotta jogosnak a Nat visszavonására vonatkozó követeléseket a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos sem.

Hajnal Gabriella az ATV Egyenes

Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy szerinte nem igazak azok a hírek, hogy a magyar irodalom és történelem tantárgyak anyagát Takaró Mihály rendelte volna meg. Hajnal részben arra reagált, hogy ugyanitt előzőleg Hiller István volt szocialista oktatási miniszter arról beszélt: az új Nat-tal szerinte az a cél, hogy a Horthy-korszak megkérdőjelezhető entitásait felemeljék nemzeti magaslatra. Herczeg Ferenc bekerülése szerinte ennek a törekvésnek a része. Ezt követően Hiller felolvasott néhány, Mussolini fasiszta olasz diktátort dicsőítő, 1936-os mondatot Herczeg Ferenctől. Hiller a Csépe Valéria-féle, 2018-ban megjelent Nat-koncepciót vitatható, de feltétlenül vitaképes anyagnak nevezte, de hozzátette: a kormány ezt kidobta. Ami a konkrétumokat illeti: Hiller szerint elképzelhetetlen egy olyan Nat, amelyben nem szerepel egy nemzet egyetlen Nobel-díjas írója. Kertész Imre ennek a nemzetnek a büszkesége kell hogy legyen.

 „Nem tudom, hogy végigolvasta-e mindenki a Nat-ot, és majd nyilván együtt kell értelmezni a kerettantervvel, mert a kerettanterv ennek egy nagyon fontos része. Ennek a Nat-nak és a kerettanterveknek egészen más a szemlélete, mint volt, hiszen tanulási eredményekben adja meg a követelményt, amit a gyerekektől elvárunk. Nagyon sok esetben látszik, hogy egy projektmunkát, kutatómunkát feltételez a gyerekektől” – reagált a felvetésre a miniszteri biztos. Nem szereti sem az ideológiai vitát, és azt sem, hogy politikai színtér az oktatás. A kerettantervekben Hajnal ígérete szerint benne lesz Ottlik Géza, Kertész Imre, Illyés Gyula és Németh László – a Nat-ban ugyanis, bár ez a kultúrharcos vitában elsikkadt, nem csupán a kortárs irodalom, de a Horthy-korszak népi ellenzéke is durván háttérbe szorult.

Olvasson tovább: