Kereső toggle

Függő magyarok

Az alkohol minden visz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon minden harmadik középiskolás fiatal rendszeresen – többségük hetente – fogyaszt alkoholt, a legtrendibb italok pedig az égetett szeszek. A felnőttek körében sem szívderítő a helyzet, ha függőségekről van szó.

A Szétcsúszva program online felmérése – amelyben félezernél több 14 és 18 év közötti fiatal vett részt – azt mutatja, hogy a hazai középiskolások közel 80 százaléka 15 évesen vagy annál fiatalabb korban próbálta ki az alkoholt, és alig 3 százalékuk érintetlen még ezen a téren. A megkérdezettek csaknem negyede hetente egyszer, jellemzően hétvégén fogyaszt alkoholt, 7 százalékuk pedig hetente több alkalommal is. Összességében minden harmadik középiskolás rendszeresen fogyaszt alkoholt – derül ki a kutatásból, amely arra is rávilágít, hogy 14 éves korban vagy az alatt a kisebb településeken sokkal több fiatal próbálja ki az alkoholt, mint Budapesten.

A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbben (41 százalék) leggyakrabban égetett szeszt (pálinkát, gyomorkeserűt, rumot, vodkát stb.) fogyasztanak, és a válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy ha iszik, akkor jobban ki tudja engedni a gőzt, minden negyedik kitöltő pedig csak alkohollal tud „ráhangolódni” a hétvégi bulira.

A felmérésben részt vevők közel kétharmada volt már másnapos, és közel ugyanennyien hánytak már alkoholtól. A válaszadók csaknem negyede jelezte, hogy alkohol hatására megváltozott a hangulata, depressziós, szorongó lett.

 „A felmérés eredménye igazolja, hogy a helyzet rendkívül rossz a fiatalkorúak alkoholfogyasztása terén – hangsúlyozta a Szétcsúszva programban részt vevő Zacher Gábor toxikológus. – Mint mondtam, a fiatalok alkoholfogyasztással kapcsolatos magatartását meghatározza a szociális minta, hogy mit lát otthon, egy családban milyen keretei vannak az alkoholfogyasztásnak.” Szerinte az eredmények annak tükrében nem meglepőek, hogy az országban rendkívül sok a felnőtt alkoholbeteg. „Az alkohollal kapcsolatos ismeretek átadásában nagy szerepe kell, hogy legyen a családnak. El kell mondani a gyereknek, hogy ne igyon, mert hülyeség, vagy egy keretrendszert kell biztosítani” – nyilatkozta a felmérés kapcsán Zacher Gábor. A Szétcsúszva program egyébként a felvilágosításban is segít: a Momentán társulat színészei interaktív workshoppal látogatnak el középiskolákba, ahol a diákokat bevonva beszélgetnek az alkoholfogyasztásról.  

Bár az online felmérés nem reprezentatív, hasonló eredményeket mutat, mint számos kutatás évek óta. Tavaly például az ENSZ Egészségügyi Világszervezete végzett egy európai felmérést, amely szerint a 15 éves magyar lányok egyharmada volt már legalább háromszor részeg életében – ezzel walesi és dán kortársaik után a harmadik helyre kerültek a nem túl dicsőséges listán.

A fiúk körében még rosszabb a helyzet: a magyar kamaszok listavezetők az ivás terén (41 százalékuk volt már legalább háromszor részeg éle-tében).

Drámai a helyzet az egyetemisták és főiskolások között is. A Száraz November mozgalmat 2019-ben már negyedik alkalommal meghirdető Kék Pont Alapítvány friss felmérése szerint a megkérdezett nappalis hallgatók mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy soha nem fogyaszt alkoholt (miközben a 15–29 éves korosztályt érintő, általános ifjúsági kutatásokban ez az arány 32 százalék). A felmérésben részt vevők 58 százaléka „hetente többször”, illetve „havonta néhányszor” fogyaszt alkoholt.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az OECD-országok között Magyarország a hetedik helyen szerepel az alkoholfogyasztás tekintetében. Az oroszokkal „holtversenyben” a magyaroknál is minden 15 évnél idősebb személyre 11,1 liter elfogyasztott tiszta szesz jut évente.  Az OECD-átlag egyébként 9 liter – ami 100 palack bornak felel meg. A magyar alkoholbetegek száma a becslések szerint 800 ezer és egymillió közé tehető, vagyis elérheti a felnőtt lakosság 15 százalékát. Az Országos Lakossági Egészség Felmérés adatai szerint nagyivó a férfiak 18 százaléka, a nők 2,5 százaléka, míg alkalmi ivó a férfiak 55 és a nők 21 százaléka. Mindez azért is tragikus, mert a mértéktelen alkoholfogyasztás a legjelentősebb egészségügyi rizikófaktorok közé tartozik, különösen a májbetegségek és a daganatos megbetegedések tekintetében. Tegyük hozzá: a dohányzás (Magyarország harmadik az OECD-toplistán!) és az elhízás is nagymértékben közrejátszik a megelőzhető halálesetekben.

Hódítanak a zombidrogok

Ami a drogfogyasztást illeti, a Nemzeti Drog Fókuszpont – főként 2015-ös felmérésekből dolgozó – 2019-es jelentése szerint Magyarországon minden tizedik felnőtt fogyasztott az élete során valamilyen tiltott drogot, a 18–34 éves fiatal felnőttek között ez az arány 17,7 százalék – ami minimális növekedést jelent a korábbi évekhez képest.

A legnépszerűbb kábítószer – továbbra is – a marihuána és a hasis, és szintén kimagasló az extasy aránya, a képzeletbeli dobogó harmadik helyén pedig a szintetikus kannabinoidok szerepelnek (melyek a herbál, bio, szintetikus fű utcai neveken ismertek). Az alkoholhoz hasonlóan a drogoknál is feltűnő a középiskolás korosztály érintettsége: csaknem minden ötödik 9-10. évfolyamos diák próbálta már a marihuánát, és minden tizedik „herbálozott” már. A szintetikus kannabinoidok használata egyébként a szociális szempontból marginalizált csoportokban – hajléktalanok, „telepen” élők, a fogvatartottak, illetve a gyermekvédelmi szakellátásban lévők között – jelentősen megnőtt. Volt olyan, vidéki „telepeket” vizsgáló kutatás, ahol a 25 év alattiak több mint fele használt szintetikus kannabinoidokat a kérdést megelőző 4 hétben. A hazai droghelyzet egyik „legforróbb” problémája éppen ez: a legnagyobb veszélyben lévő, ám egyben leggyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező társadalmi rétegek, közösségek kapják a legkisebb figyelmet, illetve legkevesebb segítséget. A „telepekkel” rendelkező vidéki kis- és közepes városok egyik legnagyobb kihívása, hogy miként küzdjenek az úgynevezett „zombidrogok” hódítása ellen, hiszen a jelenség a települések jövőjét is jelentősen befolyásolja. Egyrészt a tömeges használat miatt nő a bűncselekmények száma, másrészt a hátrányos helyzetű fiatalok a herbálozástól „zombikká” válnak – innen a zombidrog kifejezés –, és elveszítik a munkára való (még meglévő) képességüket is. Az ő gyerekeik pedig még náluk is rosszabb helyzetből indulnak majd…

Olvasson tovább: