Kereső toggle

Az ellenzéki összefogás és a balra tartó Jobbik

Így készülnek 2022-re az ellenzéki pártok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha az ellenzék akár a legminimálisabb eséllyel is szeretne a Fidesszel szemben fellépni 2022-ben, akkor nélkülözhetetlen az ellenzéki pártok közötti (szorosabb vagy kevésbé szoros) együttműködés. Arról viszont meglehetősen éles vita robbant ki az ellenzéki pártok között, hogy mennyire legyen Szoros ez a szövetség.

Az ügyben nagyjából egyetértés van az ellenzéki pártok között, hogy 2022-ben a Fidesz ellenfeleinek közös egyéni jelöltekkel kell nekivágniuk a megmérettetésnek – 2018-ban erre elsősorban a Jobbik ellenállása miatt nem kerülhetett sor, hiszen két éve az akkor még Vona Gábor által vezetett párt mind a 106 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított – a baloldali pártok közötti választási koordináció pedig emlékezetes módon bohózatba fulladt.

Most abban minden érdekelt fél egyetért, hogy az egyéni jelöltekről az ellenzéki pártoknak meg kell egyezniük egymással – ám arról, hogy hány ellenzéki listára van szükség, meglepően nyílt és éles hangú vita robbant ki az év első napjaiban.

Gyurcsány robbant

A vita alaphangját (nem szokatlanul) Gyurcsány Ferenc adta meg. A DK elnöke az új év második napján a Facebookon hosszan értekezett arról, hogy szerinte 2022-ben közös egyéni jelöltekre, közös listára és közös miniszterelnök-jelöltre van szüksége az ellenzéknek.

Gyurcsány posztját érdemes szó szerint idézni: „Két nagyon fontos év jön. Bár nem lesznek választások, de ebben a két évben dől el, hogy mi történik 2022-ben. Most úgy tűnik, hogy a Fidesszel szembeni ellenzék a két legfontosabb kérdésben készen áll a stratégiai szövetségre.

Magyarország történelmi helyéről, szerepéről lényegében azonosan vélekednek. Az európai demokráciák között van a helyünk. Senki nem Ankarára, Pekingre, Moszkvára tekint, hanem Brüsszelre, Berlinre, Párizsra.

És azt is megtanultuk, hogy csak együtt lehetünk sikeresek. Persze van aki liberálisabb, van aki inkább nemzeti konzervatív, de ez nem fontos most ahhoz képest, hogy új polgári Magyarországot, új köztársaságot kívánunk. Igen. Világos alternatíva kell. Egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, mindenhol csak egy egyéni ellenzéki jelölt. Egy az egy ellen. Így lehet győzni.

Az a feladatunk, hogy 2021 őszére minden tekintetben készen álljunk. Külön, de együtt. Önálló pártok közös nagy ellenzéki választási szövetségesként. Ezt kell megalkotni a következő másfél évben. Mi készen leszünk.”

DK: változó stratégia

Gyurcsány felvetése voltaképpen visszatérés a DK elnökének 2013-14-ben követett stratégiájához, amelytől a párt 2018-19-ben eltért. A 2014-es választás előtt Gyurcsány Ferenc és pártja volt a teljes ellenzéki összefogás leghangosabb szorgalmazója; emlékezetes volt, amikor a Demokratikus Koalíció támogatói 2013. október 23-án az „Összefogás, összefogás” szlogent skandálva kifütyülték az akkor legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP akkori elnökét, Mesterházy Attilát az ellenzék közös megmozdulásán.

Ehhez képest érdekes, de végül eredményes módosítást hajtott végre saját stratégiáján a DK 2018 előtt, amikor közös jelöltekben megállapodott a Magyar Szocialista Párttal, de külön listán indult. Az eredmény: bár a DK épphogy bejutott a 2018-ban megalakult országgyűlésbe, a külön listás indulás révén világosan kiderült: már nem az MSZP (hanem a Jobbik) a legnagyobb ellenzéki párt. 2018 olyan sebet ejtett a szocialisták ellenzéken belüli vezető szerepén, amelyet az MSZP máig nem tudott kiheverni.

Az MSZP a 2019-es EP-választás előtt is hiába szorgalmazta a közös listás indulást, a DK és a Momentum is a külön indulás mellett döntött, és bejött a stratégiájuk: az EP-választáson a DK a legnagyobb, a Momentum a második legnagyobb ellenzéki párt lett, az MSZP pedig története legrosszabb eredményét érte el.

Ezek után került sor az egységes ellenzéki fellépést eredményező önkormányzati választásra, amely helyenként váratlan sikereket hozott az ellenzéki pártok számára. Ezzel érvelnek most a teljesen közös indulás támogatói, ám vannak meglehetősen hangos ellenvélemények is.

Vona Gábor ellenvéleménye

Ilyen például Vona Gáboré. A Jobbik volt elnöke még Gyurcsány vitaindító posztjának napján, ugyancsak a Facebookon reagált a Demokratikus Koalíció elnökének felvetésére. Ezt is érdemes szó szerint idézni.

„Jó, akkor kezdődjön a vita. Gyurcsány Ferenc ugyanis bedobta a követ az állóvízbe. (Persze, lehet azt mondani, hogy mivel én nem vagyok már aktív politikus, így miért szólok bele, de a helyzet az, hogy az ország jövőjébe mindenkinek bele kell szólnia.) Szóval: a DK elnöke szerint 2022-ben egy közös listával és egy közös miniszterelnök-jelölttel kell leváltani a Fideszt. Szerintem ez egyszerre erkölcstelen, rossz és veszélyes javaslat. Miért?

1. Mert az nem közös program, hogy váltsunk kormányt. Ez a minimum, amit azzal, hogy mind a 106 választókerületben egy hiteles, pártok feletti összefogásra képes jelölt indul, el lehet érni.          

2. Mert a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt valójában nem a kormányváltást segíti. Vannak olyanok, akik különféle okok miatt nem tudnának egy ilyen listára voksolni, miközben kormányváltást akarnak. (Például én sem.) Az ő szavazatuk elveszne.

3. Mert a teljes listás összefogás valójában nem a kormányváltás miatt fontos a DK-nak, hanem a saját hatalmi céljai miatt. Mint a jelenleg legerősebb ellenzéki párt, ő adná a miniszterelnököt (valószínűleg Dobrev Klárát), és ezzel Gyurcsány Ferenc surranópályán visszakerülne az ország élére. (Tiszta House of Cards...)

4. Mert az embereknek nem adnánk lehetőséget, hogy a jövőről véleményt mondjanak. Az egyéni jelölteknél dől el a kormányváltás, ott kell megegyezés, ez nem kérdés. De listán lehetőséget kell adni az embereknek, hogy ne csak szavazzanak, hanem válasszanak is. Hogy bele tudjanak szólni abba is, mit akarnak 2022 után.

Összefoglalva: a választókerületekben kell legyőzni a Fideszt (mindenhol egy közös jelölt), listán pedig meg kell szerezni a legtöbb szavazatot (legalább két lista). Az egyéniben döntünk a kormányváltásról, listán döntünk az új kormányról.”

Összeborulás és identitásvesztés

Nem véletlen, hogy a közös listától, programtól és miniszterelnök-jelölttől leginkább azok a pártok fáznak, amelyeknek identitásával eddig is nehezen volt összeegyeztethető az MSZP-vel és a DK-val történő összeborulás. Maga az MSZP (mint láttuk, következetesen) évek óta ugyanazt az álláspontot képviseli, mint a DK (ebben nyilván szerepet játszik az MSZP már említett meggyengülése is).

Annál meglepőbb volt viszont a Jobbik elnökének, Sneider Tamásnak a nyilatkozata, amelyet az atv.hu-nak adott néhány nappal ezelőtt. Bár Sneider (Vona Gábor mostani és a Jobbik évek óta hangoztatott álláspontjával összhangban) mereven elzárkózott a közös listaállítás gondolatától, a közös miniszterelnök-jelölttől azonban nem. Más kérdés, hogy kormányfőjelöltként Sneider szerint a Jobbik olyan személyt preferálna, aki a politikán kívülről érkezik.

Jakab a befutó

A Jobbik közelgő tisztújítása is az ellenzéki összeborulást valószínűsíti: a párt ügyeiben járatos forrásaink egybehangzó állítása szerint bár a Jobbik választmánya tavaszra halasztotta a párt tisztújítását, ez nem jelenti azt, hogy a párt Szabó Gábor és Szávay István nevével fémjelzett „jobbszárnyának” sikerült volna megakadályozniuk a Fidesszel szemben minél hatékonyabb ellenzéki együttműködést szorgalmazó Jakab Péter elnökké választását. Jakab megválasztása forrásaink egybehangzó állítása szerint nem kérdés – a Jobbik frakcióvezetőjének támogatottsága lényegesen nagyobb a párttagság, mint a pártvezetés körében. A Jobbik balra fordulása viszont akár a pártból kiszakadt jobbszárny, azaz a Mi Hazánk Mozgalom 2022-es parlamentbe jutását is eredményezheti.

 

Olvasson tovább: