Kereső toggle

2020 a belpolitikában

Ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie a hazai pártoknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Országos választás idén nem lesz, a félmillió új szavazó megszólítása, az uniós pénzek elosztása és a kormány–főváros-csata mégis számos izgalmat tartogat az újévre. A Fidesz új stratégiát és új politikai szereplőket keres, az ellenzék megpróbálja kamatoztatni az önkormányzati választáson elért sikereit.

Fidesz

Bár október 13-án Orbán Viktor azt állította, hogy az önkormányzati választás győztese a Fidesz lett, mára bebizonyosodott, hogy ez nem egészen így van. Lázár János, a párt egyik erős embere a napokban úgy nyilatkozott, szembe kell nézni azzal, hogy a Fidesz elvesztette a választást. Hasonlóképpen vélekedett Stumpf István korábbi fideszes kancelláriaminiszter is. És a váratlanul rossz szereplés igazolása az is, hogy Orbán Viktor sajtóhírek szerint 15-20 választókerületben lecseréli a Fidesz helyi elnökeit, mivel elégedetlen az eredményekkel. A kormánypárt gyengülését jelzi a Medián legfrissebb felmérése is, miszerint a Fidesz 7 százalékot gyengülve 36 százalékon áll az összes megkérdezett körében. Ezzel az adattal természetesen továbbra is toronymagasan vezeti a pártok versenyét, ugyanakkor saját történetében az elmúlt két év leggyengébb eredményét produkálta a kormánypárt.

Orbán Viktorról köztudott, hogy szinte lételeme a küzdelem, azonban a fentebb már idézett Stumpf István szerint mára Orbán is belefáradt az állandó harcba. Márpedig 2020-ban számos fontos küzdelem vár a miniszterelnökre és pártjára, valamint kormányára is. Februárban eldőlhet, hogy a Fidesz bent maradhat-e az Európai Néppártban, vagy távoznia kell. Ha távoznia kell, az annyiban váratlan helyzet elé állíthatja Orbánékat, hogy az európai parlamenti választáson nem erősödtek meg az általa remélt mértékben azok az európai jobboldali pártok, melyekkel valamiféle új szövetség – frakció – megalkotásában gondolkodott.

Szintén kemény küzdelem, de legalábbis sok munka eredménye lehet a Fidesz megújítása. Lázár János is kimondta, amit a közvélemény-kutatásokból is láthatunk, hogy a legfiatalabb generáció körében nem túl népszerű a párt. Lázár szerint ez veszélybe sodorhatja a 2022-es választási győzelmüket, mert mint emlékeztetett rá, 2022-re 500 ezer új választókorú fiatal lép be a politikai mezőbe.

Fontos esemény lesz 2020-ban a január 26-i győri időközi önkormányzati választás is. Mint köztudott, bár kis különbséggel, de Borkai Zsolt megnyerte a polgármester-választást, ám az adriai orgia nyilvánosságra kerülése miatt tarthatatlanná vált a pozíciója, és lemondott, hogy mint fogalmazott, tehermentesítse a Fideszt. Az ellenzék most teljes összefogással készült elhódítani székét, a Fidesz számára ugyanakkor hasonlóképpen kulcsfontosságú a választás.

MSZP

A Magyar Szocialista Párt folyamatos mélyrepülésben van. Kutatások szerint nem hogy nem kormányzóképes, de az ellenzéki pártok között is csak a negyedik helyen áll, jócskán lemaradva a Demokratikus Koalíciótól, a Jobbiktól és a Momentumtól is. Október végén elhagyta a pártot az MSZP legsikeresebb politikusa Botka László szegedi polgármester, aki az őszi választáson ötödszörre nyert – és ezúttal is nagy fölénnyel – a Tisza-parti városban.

Ráadásul a párton belül is repedések látszanak. Egy korábbi MSZP- közeli újságíróhoz kötik az Angyal ügyvédje nevű blogot, amely december elején azt ígérte, hogy legkésőbb január 1-jén kirobbantja az úgynevezett ellenzéki Borkai-ügyet. Prostitúcióról, drogról és ismert szocialista politikusokról van szó a portál szerint, eddig azonban nem közölték konkrét személyek neveit, mondván, ha azok önként távoznak a köz- életből, ismeretlenek maradhatnak. A blogbejegyzésre reagálva viszont megszólalt Molnár Zsolt szocialista pártigazgató, valamint a szintén MSZP-s Őrsi Gergely 2. kerületi polgármester, azt állítva, hogy az írás burkoltan rájuk céloz, ők azonban nem érintettek sem drog, sem prostitúciós ügyekben. Mindketten feljelentést tettek zsarolás miatt, a hatóságok már ki is hallgatták őket tanúként. Mindenesetre az Angyal ügyvédje blognál továbbra is ketyeg a visszafelé beállított időzítő: az ismeretlen szerző megerősítette, hogy újévkor újabb információkkal szolgál – és az ígért nevekkel. Értesüléseink szerint mindeközben Mesterházy Attila szeretne visszakerülni a párt vezetésébe.

Demokratikus Koalíció

A DK 2019-ben megduplázta támogatói számát, a májusi EP-választáson a remélt kettő helyett négy mandátumot szerzett, az őszi önkormányzati választáson pedig három kerületi polgármester címet nyertek, és adnak egy főpolgármester-helyettest is. Gyurcsány Ferenc pártelnök szerint a tavalyi volt a DK legsikeresebb éve. Ezek után jött a negatív fordulat: Gréczy Zsolt szexképes botránya: a párt parlamenti képviselője és frakciószóvivője néhány évvel ezelőtt több tucat – vagy annál is több – meztelen képet készített saját magáról, amiket saját bevallása szerint akkori barátnőjének küldött el. A fotók azonban nyilvánosságra kerültek, és bár néhány napig a DK – hasonlóan, mint ahogy a Fidesz kezelte kezdetben a Borkai-ügyet – Gréczy magánügyének nevezte a botrányt, karácsony előtt végül maga a képviselő jelentette be, hogy az év végével lemond a mandátumáról, mert nem akarja az üggyel a DK-t terhelni.

A párt szerint Gréczy esetében azért nem beszélhetünk „ellenzéki Borkai-ügyről”, mert a volt győri polgármesterrel szemben drog-, prostitúciós és korrupciós vádak is megfogalmazódtak, míg a DK-s politikus „áldozat”, hiszen a magánfotóit használták fel a megbuktatására. A párt erkölcsi megfontolásokról nem beszél, ugyanakkor van még egy elvarratlan szál:

a képeket a sajtó számára szétküldő ismeretlen – egy nő – ugyanis azt állítja, hogy a fotókat Gréczytől kapta kéretlenül. Ha ez igaznak bizonyulna, akkor viszont szexuális zaklatásról lenne szó, ami büntetőjogi kategória. A DK mindenesetre azt ígérte, kivizsgálja a képek nyilvánosságra hozatalának körülményeit, ők az ellenérdekelt politikai oldalt sejtik a háttérben. Kérdés, miként hat a botrány az egyébként valóban felívelő pályán lévő párt megítélésére. Visszatérve a politikára: a DK 2020-ban is az Európai Egyesült Államok megvalósulásáért kíván küzdeni.

Jobbik

Az októberi felméréshez viszonyítva a Jobbik támogatottsága érezhetően növekedett, a teljes szavazókorú népességben 6-ról 8 százalékra, a biztos pártválasztók körében pedig 6-ról 10 százalékra erősödött. Mindez azonban csak a holtpontról történt elrugaszkodást jelentheti, hiszen 2018 tavaszán még 19 százalékot szereztek a parlamenti választáson. Vona Gábor pártelnök távozását azóta sem tudták orvosolni, és jelenleg úgy tűnik, Vona – a várakozásokkal ellentétben – nem tér vissza: újabban a cigány hősök napját szeretné kijelölni, hogy ezzel is segítse a cigányság és a többségi társadalom együttélését. Pártelnöki utódja, Sneider Tamás szinte eltűnt a közéletből, talán azzal is összefüggésben, hogy két fia ellen bírósági per zajlik, ahol cigányok sérelmére elkövetett közösség elleni erőszakkal és magánlaksértéssel vádolják őket.

Eredetileg októberben tartották volna a Jobbik tisztújító kongresszusát. Jakab Péter be is jelentkezett az elnöki székért, ám végül 2020 tavaszára halasztották az eseményt. 

Momentum

Az év másik nyertese a DK mellett a Momentum, azzal a különbséggel, hogy utóbbit semmilyen botrány nem övezi, miközben a biztos szavazók körében stabilizálták a 10 százalék körüli támogatottságukat.

A párt ugyanakkor nincs bent a magyar parlamentben, ezért úgy kellene részt vennie a közös ellenzéki munkában, hogy egyszersmind megkülönböztethető is maradjon a többi párttól. 

Főváros, gazdaság, EU

2020-ban választások ugyan nem lesznek, mégis számos izgalmas és fontos közéleti történés várható: az egyik ilyen a kormány és a főváros közti meccs, hiszen olyan beruházásokról kell záros határidőn belül megegyezni, mint a Liget Projekt, az atlétikai világbajnokság vagy a szuperkórház. Miután a helyhatósági választáson váratlanul az ellenzék került többségbe, ráadásul Karácsony Gergely legyőzte a fideszes Tarlós Istvánt, a kormánypártnak most hozzá kellene szoknia az egyeztetésekhez, tárgyalásokhoz, adott esetben a kompromisszumkereséshez. A kormány nem teheti meg, hogy bünteti Budapestet, ezzel ugyanis nem csupán a passzív ellenzéki szavazókat rázná fel, de saját fővárosi táborát is amortizálná. A választás után két, ezzel kapcsolatos stratégiáról hallottunk: az egyik – ezt állítólag Gulyás Gergely képviseli – a kompromisszumkészség kifejezését helyezné előtérbe, a másik – ezt hírek szerint Rogán Antal támogatja – konfrontatívan közelítene a fővároshoz.

Az eddigiek alapján még nem látható, melyik utat választja a Fidesz, az azonban, hogy Orbán a stratégiával és a kommunikációval is elégedetlen, abból is igazolható, hogy visszahoznák a miniszterelnök tanácsadói körébe Habony Árpádot, aki az utóbbi éveket külföldön töltötte.

A kultúra támogatása szintén kétélű fegyver: amennyiben ugyanis a kormány megvonná az állami és fővárosi közös támogatású színházak pénzét, azzal egy olyan társadalmi csoportot – a színészek és színházi alkotók világát – hangolná maga ellen, melynek az ismertségéből és népszerűségéből fakadó befolyása tömegekre hathat. 

Szintén jelentős kihívás elé állítja a kormányt és a Fideszt a magyar gazdaság, valamint a társadalom életszínvonala. Hogy ez utóbbival sincs minden rendben, arra két friss példa: kormányközeli Pesti Srácok portál a napokban tette közzé egy pedagógus levelét, amiből kiderül, hogy egy diplomás pályakezdő tanár nettó 130 ezer forintot keres, miközben heti 40 órát dolgozik.

A másik, az elégedetlenségek jogosságára utaló hír, hogy a Belügyminisztérium az év végén váratlanul bruttó 500 ezer forint jutalomban részesített mintegy 50 ezer belügyi dolgozót. Korábbi rendőri, rendőrségi információk szerint a rendőrök, tűzoltók és a katasztrófavédelmi dolgozók is rendkívül alacsony bérért, esetenként havi nettó 130-150 ezer forintért dolgoznak.

2020-ban dőlhet el az is, mennyi európai uniós felzárkóztatási pénzt kap Magyarország a 2021–2027 közötti új ciklusban. A kormány már dolgozik a kapcsolódó programok és pályázatok kidolgozásán, a – mostanihoz képest várhatóan csökkenő – támogatás megítélésénél azonban a közös európai politikákban – például a bevándorlás kezelésében – való részvétel, illetve a jogállamiság kérdése is komoly súllyal esik majd latba. 

Olvasson tovább: