Kereső toggle

Vádemelés 21 év után

Újabb fordulat a Fenyő-gyilkosság ügyében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vádat emelt Fenyő János megölése ügyében Gyárfás Tamás ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fővárosi Főügyészség. A Fenyő-gyilkosság több mint két évtizedes ügye 2017 őszén vett gyökeres fordulatot.

A főügyészség múlt keddi közleménye szerint Gyárfás és Fenyő János az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozói voltak. A vádlott és a sértett között, fogalmaz a vádirat, az 1990-es évek közepétől üzleti vita, „hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki”, majd (így a vád) a vádlott 1997-ben elhatározta, hogy „a játszma végleges lezárása érdekében” megöleti Fenyőt, és 1997 szeptemberében megbízott egy, az éjszakai életből közismert személyt (Tasnádi Pétert), aki 12 millió forintért vállalta Fenyő János megölését, ám miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. A főügyészség szerint Gyárfás Tamás ez után bízta meg Fenyő János megölésével Portik Tamást, akit 1994 óta ismert. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és Jozef Roháčot felbujtotta Fenyő János megölésére. Roháč 1998. február 11-én a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál, a gépkocsijában várakozó Fenyő Jánoshoz lépett, és egy géppisztollyal kivégezte. (A Fenyő-gyilkosság ügyében Jozef Roháčot már jogerősen elítélték.)

„A Fővárosi Főügyészség Gyárfás ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre” – áll a közleményben. Portik Tamással kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség korábban perújítási indítvány előterjesztésére tett javaslatot a Fellebbviteli Főügyészségnek.

Fordulat, 20 év után

A több mint 20 évvel ezelőtt történt, az akkori magyar közéletet megrázó brutális gyilkosság ügye tavaly tavasszal vett (az előzmények tükrében mindenképp váratlan) fordulatot, amikor is az ORFK közleményéből kiderült: gyanúsítotti kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnököt és médiavállalkozót Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében, és egyben kezdeményezték Gyárfás előzetes letartóztatását. Előzőleg, 2018 márciusában ugyanebben az ügyben szintén gyanúsítottként hallgatták ki Portik Tamást, akit ugyancsak emberölésre való felbujtással gyanúsítottak meg. 

Hosszú, több mint másfél évtizedes csend után a rendőrség 2017 őszén kezdett újra nyomozni Fenyő János 1998. február 11-ei meggyilkolása miatt. A két évvel ezelőtt (újra)kezdett nyomozás a gyilkosság felbujtóinak kézre kerítésére irányult, mivel a tett elkövetéséért már korábban jogerősen elítélték Jozef Roháčot (őt a néhány hónappal későbbi, Aranykéz utcai mészárlás miatt is elítélték): a Fővárosi Ítélőtábla 2017. május 19-én hozta meg másodfokú határozatát, amellyel lényegében helybenhagyta az 1998 nyári, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében a korábbi elsőfokú ítéletet, ezzel jogerőre emelkedett Roháč életfogytiglani és Portik Tamás 13 éves szabadságvesztés büntetése is. Roháčot ekkor nemcsak az Aranykéz utcai merényletért, hanem Fenyő meggyilkolásáért is elítélték, ám Portik „csak” az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként kapott 13 évet – ez indokolja az ügyészség mostani perújítási indítványát.

Gyárfás Tamás már gyanúsítotti kihallgatásán tagadta, hogy két évtizede arra utasította volna Portikot, hogy ölesse meg Fenyő Jánost; szerinte a Gyárfás–Fenyő üzleti vita rég lezárult akkorra, amikor Fenyőt meggyilkolták. 

A gyilkosság és az első két nyomozás

 

A Hetek korábban már részletesen foglalkozott azzal, hogy Fenyő Jánost, a rendszerváltás utáni évtized vadkapitalizmusának talán legbefolyásosabb magyar médiavállalkozóját Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Margit utca sarkán 1998. február 11-én lőtte le egy, a mögötte megálló autóból kiszálló férfi egy horvát gyártmányú, Agram 2000 gépfegyverrel. 20-25 lövést adott le Fenyő Jánosra, aki a helyszínen életét vesztette. Az elkövető a Margit körúton át a Moszkva tér felé haladva gyalog menekült el a helyszínről. A menekülés során a Margit körúton hagyta az elkövetéskor használt gépfegyvert és ruhákat. 

A gyilkosság során használt gépkocsit két hónappal később, áprilisban találta meg a rendőrség, amely éveken át különböző, az albán szervezett bűnözői körökhöz tartozó figurákat gyanúsított az elkövetéssel, ám a DNS-vizsgálatok nyomán az „albán szál” vakvágánynak bizonyult. A nyomozást végül 2002. február 5-én eredménytelenül zárták le. Kovács Lajos rendőrnyomozó szerint nagyon közel jutottak a megbízóhoz, de sem a gyakorlati elkövető, sem bizonyíték nem volt a rendőrség kezében.

Néhány év múlva a Fenyő-gyilkosság újra téma lett, mivel Perczel Tamás, Fenyő egykori pszichológusa és bizalmasa végstádiumú rákos betegként 2004-ben videóvallomást tett, ebben nyíltan beszélt Fenyő (sok esetben zűrös) ügyeiről, valamint ellenségeiről. Név szerint három férfit említett, köztük volt Gyárfás Tamás is. A videóvallomás egy évvel később jelent meg hatrészes sorozat formájában, annak idején a HVG számolt be a tartalmáról. Az eredeti felvételt, amely a Kapu című folyóirat birtokában volt, a rendőrség lefoglalta. 2005 májusában tehát a Perczel-vallomás hatására újranyitották az ügyet, ám ez sem hozott fordulatot a nyomozásban. 

RoháČ visszatér, és ez mindent megváltoztat

 

Szlovákia 2011-ben kiadta Magyarországnak az Aranykéz utcai robbantással gyanúsított Jozef Roháčot. A profi bérgyilkos DNS-ét megtalálták azon a ruhán és fegyveren, amelyet Fenyő János menekülő gyilkosa a Margit körúton eldobált. 

Roháčot meggyanúsították Fenyő meggyilkolásával, majd 2013-ban vádat emeltek ellene. A felbujtó személye ekkor ismeretlen maradt, főként mivel Roháč nem működött együtt a hatóságokkal. A tárgyaláson ártatlannak vallotta magát (a DNS-egyezést azzal a nem túl életszerű sztorival magyarázta, hogy úgymond egy ismeretlennek kölcsönadta a helyszínen megtalált ruhadarabjait), ám miután 2017-ben Roháč jogerősen életfogytiglant kapott, a felbujtót is (újra) keresni kezdte a rendőrség. 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatta ki Portik Tamást a gyilkossággal kapcsolatban, majd ezt követte egy hónappal később Gyárfás Tamás rövid ideig tartó őrizetbe vétele.

Maga Gyárfás gyanúsítása óta is adott néhány interjút, a legrészletesebbet az Átlátszó munkatársának, Rádi Antóniának idén májusban. Ekkor többek között azt mondta, hogy irracionális lett volna a részéről azok után Fenyő életére törni, hogy a Napkelte szerkesztési jogaiért vívott csatájuk Gyárfás javára dőlt el. 

„Az MTV mintegy másfél évre adta át egy Fenyő-érdekeltségnek a Napkelte szerkesztésének jogát. Az újonnan megválasztott elnök, Peták István 1996 őszén kijelentette, az viszi tovább a műsort, akinek a javára dönt a választott bíróság. És ez 1996. október 11-én mi voltunk. 1997. január 1-jén a Nap TV visszakapta a jogait, Fenyő Jánostól és csapatától az MTV pedig elbúcsúzott. Elégedett, boldog voltam. Én soha nem lépnék fel erőszakkal senkivel szemben sem, de az eleve a józan ész ellen szól, hogy valaki 16 hónappal a totális győzelme után megölesse legyőzött üzleti konkurensét. Ha csak nem abnormális, miért kötelezné el magát bárki is egy nyert helyzetben az alvilágnak? Miért fizetne ezért egy vagyont, mert bárki bármit is mond, szívességből nem gyilkolnak. Nem törődtem én már Fenyővel” – fogalmazott Gyárfás, akinek a jelek szerint az ügyészséget nem sikerült meggyőznie – kérdés, hogy a bíróságot meg tudja-e.

Olvasson tovább: