Kereső toggle

Tusványosi Magyarország-kép

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor a rendszerváltás, illetve a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alapítása óta eltelt harminc évet értékelte, valamint a Magyarországra és Európára leselkedő veszélyekről beszélt.

A miniszterelnök szerint ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, ám fejlődését – igaz, nem belülről, hanem kívülről – az „európai szocializmus” felől veszély fenyegeti. Orbán Viktor a jubileumához érkezett Tusványos egyik alapítójaként a rendszerváltás óta eltelt három évtizedről vont mérleget, és a következő 15 év feladatait vázolta.

Tusványos 2006 – egy történelmi fordulat kezdete

Orbán tusványosi beszédei az elmúlt évtizedekben számos alkalommal komoly vihart kavartak. Emlékezetes volt a kormányfő 2006-os beszéde, amely az elmúlt 30 év legkomolyabb belpolitikai fordulatának első lépése volt Magyarországon. Ez volt az első alkalom, amikor (már az őszödi beszéd elhangzása után, de nyilvánosságra kerülése előtt) Orbán Viktor a szocialisták 2006. áprilisi választási győzelmét „nyílt és szervezett hazugsággal” magyarázta.

Politikai hazugságra nem lehet kormányzást építeni, mert az aláássa az ország jövőjét, árt a gazdaságnak, és tönkreteszi a demokratikus alapokat – mondta a 2006-os Tusványos zárónapján Orbán Viktor, aki szerint a Fidesz azért veszített a 2006-os áprilisi választáson, mert a kormány eltitkolta a gazdasági helyzetet. „Aki nem ismeri az igazságot, az nem tud felelősen dönteni. 2006-ban nyílt és szervezett politikai hazugság áldozata lett az ország, és mivel a modern gazdaság bizalomra épül, ezért az ilyen hazugságok szükségszerűen vezetnek gazdasági csődhöz”, ezért Orbán a rendszerváltó erők összefogását sürgette: „Össze kéne fogni, mint ‘89-ben, és közösen ki kéne mondani, hogy nem akarunk olyan világot, mint ‘89 előtt volt, nem akarjuk, hogy a politikai hazugság ismét teret kaphasson” – mondta. Ezzel a beszéddel ment át a 2006-os választási vereség után a Fidesz ellenoffenzívába, amely az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után az MSZP és az SZDSZ támogatottságának megroppanásához, 2008-ra a balliberális koalíció összeomlásához, 2009-re Gyurcsány Ferenc bukásához, 2010-re pedig a Fidesz kétharmados győzelméhez vezetett.

Tusványos 2014 és 2019 – párhuzamos beszédek

Szintén komoly visszhangot váltott ki a miniszterelnök 2014-es tusnádfürdői beszéde, amely Tellér Gyula Született-e Orbán-rendszer 2010 és 2014 között? című tanulmánya alapján épült föl (a Népszabadság akkori információja szerint a kormányfő minisztereinek utasításba is adta, hogy „kötelező olvasmányként” tanulmányozzák Tellérnek a Nagyvilág című folyóiratban 2014. márciusban megjelent gondolatait).

Orbán Viktor az idén voltaképpen ehhez a 2014-es tusnádfürdői beszédéhez tért vissza. Egyfelől meghirdette a „kettős rendszerváltás elméletét”, amely egyrészt az 1990-es „liberális rendszerváltásról”, másrészt a 2010-es „nemzeti rendszerváltásról” szól. Pontosan így, „nemzeti rendszernek” nevezte Tellér Gyula is már idézett tanulmányában a 2010-ben létrejött politikai berendezkedést, amely szerinte „a rendszerváltás rendszerét” váltotta fel a Fidesz első kétharmados győzelmével. A „rendszerváltás rendszere” Tellérnél pontosan az a berendezkedés, amelyet Orbán 2014-es és mostani beszédében is „liberális demokráciának” nevezett.

„A rendszerváltás rendszerének” kudarca Tellér szerint arra a magyar sajátosságra vezethető vissza, amely szerint a foglalkoztatottak szélsőségesen alacsony, a megélhetésüket az újraelosztás valamely formáján keresztül biztosítók pedig szélsőségesen magas arányban vannak jelen a társadalomban. Ezért aztán a magyar demokrácia kiszolgáltatottá vált az újraelosztástól függő választói csoportok megvásárlásának és a politikusok felelőtlen ígéretlicitjének. A kormányok ciklusról ciklusra nagyobb mértékben szorultak külső forrásokra, ami az ország végzetes eladósodásához vezetett, míg végül a „rendszerváltás rendszere” egy kulturális identitásában meggyengült, kifosztott társadalmat hagyott maga után 2010-ben.

Orbán Viktor 2014-ben és most is annak a véleményének adott hangot, hogy az 1990 és 2010 közötti „liberális demokrácia” nem volt képes megvédeni a magyarok közösségének érdekeit. Tellér Gyula és Orbán Viktor is az 1990 és 2010 közötti rendszer individualizmusával állította szembe a 2010 utáni „nemzeti rendszert”, amely (írta Tellér 2014-ben és mondta ennek nyomán Orbán 2014-ben és 2019-ben is) képes növelni az „össztársadalmi teljesítményt”, megerősíteni a dolgozó és gyereket nevelő társadalmi réteget, bővíteni a kormány nemzetközi mozgásterét. Ebben a rendszerben – szemben a „liberális demokráciával” – nem magánügy a családért, a lakóhelyért és a nemzetért viselt felelősség. A rendszer „mottóját” Orbán 2014-ben és idén is Tellér nyomán fogalmazta meg. Eszerint a „minden szabad, ami más szabadságát nem sérti” elvét 2010-ben felváltotta az „amit nem akarsz, hogy neked cselekedjenek, te se cselekedd azt másnak” elve.

Orbán, a gazdasági liberális?

A miniszterelnök világlátása és Magyarország-képe ezzel együtt gazdasági értelemben meglepően liberális. A gazdaság területén a miniszterelnök szerint fel kell hagyni az „európai szocializmus” építésével, és vissza kell térni a versenyképes európai gazdaság eszményéhez. Támogatni kell a sikeres gazdaságokat, el kell vetni a munka nélküli alapjövedelem szerinte európai szintre emelt gondolatát, helyette munkahelyek kellenek, és adócsökkentést kell mindenütt bevezetni, a bürokratikus szabályokat le kell építeni, és a megszorításos politika helyett a beruházásokat és a munkahelyteremtést kell ösztönözni.

Ez az általa „európai szocializmusnak” nevezett jelenség az oka, hogy Orbán szerint a nyugat-európai országoknál nem olyan a növekedés, mint amilyet szeretnénk. Magyarországnak ezért a legfontosabb egy új útvonal tervezése 2020-2021-re, és az a cél, hogy a külső rossz hatásokat képesek legyünk minimalizálni, a belső erőforrásokat pedig mozgósítani. A miniszterelnök úgy látja: ha a jövő év tavaszán beigazolódik az európai gazdaság kilátásaira tett helyzetértékelésük, 2020 tavaszán Magyarországon egy második gazdaságvédelmi akciótervre lesz szükség, ősszel pedig egy harmadikra is.

Olvasson tovább: