Kereső toggle

Vékony jégen

Csekély többséggel választott bizottsági elnököt az Európai Parlament

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kedden az Európai Parlament megválasztotta a CDU politikusát, Ursula von der Leyent az Európai Bizottság következő elnökének. Mi vár most az Unióra és Magyarországra? Pócza Istvánt, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét és Krekó Pétert, a Political Capital ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

 

Az Európai Parlament 383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett támogatta a jelölt elnöki kinevezését. Von der Leyennek a szavazáskor hivatalban lévő főnek abszolút többségének, 374 képviselőnek a szavazatára volt szüksége a megválasztáshoz. 

Az Európai Tanács a megválasztott bizottsági elnökkel egyeztetve fogja elfogadni azon további jelölteket tartalmazó listát, akiket Ursula von der Leyen az Európai Bizottság tagjaivá kíván kinevezni. A szerződés szerint az uniós tagállamok a választás alkalmával egy-egy jelöltet javasolhatnak uniós biztosi pozícióra. A parlament plenáris ülésének – várhatóan október végén – szavaznia kell a bizottság teljes összetételének jóváhagyásáról. Az új összetételű Európai Bizottságot novemberben iktathatják be hivatalába.

Szűk többség

Arra a kérdésre, hogy mit vetít előre az Unió következő öt évéről az a tény, hogy Ursula von der Leyent szűk többséggel, 383 szavazattal választották az Európai Bizottság elnökének, Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője azt mondta a Heteknek: a szavazati arány erős megosztottságot, komoly vitákat és a nagy politikai játszmák időszakát jelezheti. Pócza szerint bár voltak, akik bizonytalanok voltak abban, meglesz-e von der Leyen többsége, ő személy szerint biztosra vette, hogy ha az állam- és kormányfők testületén átment a jelölése, akkor a parlamenten már nem igazán akadhat fenn. „Ha ez a trend folytatódik, vagyis a következő öt évben az összes uniós intézmény jobban igazodik majd az állam- és kormányfők iránymutatásaihoz, akkor a Juncker által az intézményrendszerben előidézett belső feszültség csökkenhet” – tette hozzá az Alapjogokért Központ vezető elemzője. 

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint a jelenlegi Európai Parlament megosztottabb, fragmentáltabb, mint az előző volt, és ez némileg nehezebbé, lassabbá teheti a döntéshozatalt. „Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy van egy európai értékek iránt elkötelezett, masszív (kétharmados) többség, és ezt az európai parlamentet magas részvétel mellett választották meg, ez pedig magasabb legitimitást ad”. Ráadásul Ursula von der Leyen nyilvánvalóvá tette, hogy a zöldek és a szociáldemokraták programjából is fog elemeket átvenni, így a mögötte felsorakozottnál nagyobb támogatottsága is lehet az EP-ben a majdani Bizottságnak. 

Pócza István szerint von der Leyen megválasztása után a politikai nézetkülönbségek a korábbiaknál sokkal inkább láthatóbbá válnak, emiatt politikai viták szempontjából keményebb időszakra számíthatunk. „Sokan nem szeretik a nyilvános vitákat és a politikai feszültséget, de gondoljunk bele: ez még mindig sokkal jobb, mintha az intézményrendszer láthatatlan rejtekeiben folytatnák le a vitákat” – tette hozzá. Szerinte „jobb, ha kemény a harc, de az átlagpolgárok számára átláthatóbb és demokratikusabb a vita”. 

Kinek a sikere?

Von der Leyen megválasztását a lehető legváltozatosabb politikai erők tulajdonítják a saját sikerüknek, vagy legalábbis fejezték ki örömüket vele kapcsolatban a V4-ek kormányfőitől Macron francia elnökön át Dobrev Kláráig. Vajon kinek az érdekeit képviseli bizottsági elnökként Ursula von der Leyen? Merkelét? A V4-ét? Macronét? A német gazdasági lobbiét? Egyáltalán: a megválasztásával tovább erősödik az Unió működésére gyakorolt, már ma is érezhető német benyomás?

Erről Krekó Péter azt mondta a Heteknek: a német dominancia eddig is nagyon erős volt az Európai Unióban, „ennél sokkal erősebb ebben a struktúrában már nem nagyon lehet”. Hozzátette viszont: az Európai Bizottság sok szempontból decentralizált intézmény, ahol nagyon sok érdek egyensúlyából alakulnak a döntések, „nem az elnök egyszemélyes show-ja”. 

A német dominanciára vonatkozó kérdésünkre válaszolva Pócza István arra hívta fel a figyelmünket, hogy von der Leyen megválasztásával egy időben Martin Selmayr, az Európai Bizottság nagyhatalmú főtitkára bejelentette távozását, egyúttal azt is megelőlegezve, hogy helyét egy francia politikus veheti majd át, ezzel pedig a Bizottság eddigi legbefolyásosabb, de az elnöknél kevésbé szem előtt lévő tisztségviselője távozik, így nem két német birtokolja majd ezeket a meghatározó pozíciókat. Ez a fejlemény Pócza szerint tovább erősítheti viszont az elmúlt időszakban több mikrorepedést mutató német–francia tengelyt.

Ami a V4-ek és a megválasztott bizottsági elnök viszonyát illeti, Krekó szerint a jogállamiság kérdése továbbra is napirenden marad az Európai Bizottságban, ráadásul 

Timmermans, aki ezt mindig fontosnak tartotta, továbbra is bizottsági elnök lesz. „Tévednek a V4-ek kormányai, ha azt gondolják, hogy irányíthatják majd Ursula von der Leyent csak azért, mert szóban támogatták (ki tudja, hogy pártjaik képviselői voksokban valóban megtették-e)” – mondta a Heteknek a Political Capital ügyvezető igazgatója (emlékezetes: bár a lengyel Jog és Igazságosság Párt képviselői előzetesen kilátásba helyezték támogatásukat, de közvetlenül a szavazás előtt Jaroslav Kaczynski pártelnök ezzel ellentétes jelzést küldött a nyilvánosság felé – a szerk.)

A Fidesz valószínűleg marad a Néppártban

Magyar szempontból kérdés az is, hogy a von der Leyennek adott fideszes támogatás azt is jelenti-e, hogy rendeződhet a Néppárt és a Fidesz viszonya. Ezzel kapcsolatban Pócza István arra emlékeztetett, hogy a fideszes politikusok öt évvel ezelőtt nem támogatták Junckert (az Európai Tanács jelölésről döntő ülésén David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő nem támogatta Juncker jelölését). Pócza szerint „ez meg is látszott az elmúlt öt éven, nehéz a folyamatos politikai támadásokat ettől teljesen függetlenül kezelni. Talán most az ellentéte is meglátszik majd, vagyis von der Leyen és a Néppárt nem felejti el, hogy a Fidesz kezdettől és leghangosabban támogatta a néppárti politikust” – fejezte ki a reményét Pócza István, aki szerint a jelölés körül kialakult szituációban és von der Leyenben nyilván lehetett volna számos kritizálható pontot találni, a Fideszes politikusok mégis azt keresték, ami összeköt, s nem azt, ami elválaszt. Szerinte ez üzenet a Néppártnak is, hogy nem a magyar fél élezi a feszültséget. 

Krekó Péter szerint a jelölt kedden ismertetett programja alapján a Fidesznek nem sok oka van az örömre. „Egy föderalista, Oroszországgal szemben héja, a klímaváltozás és a jogállamiság ügyét felkaroló, és a menekültekkel való szolidaritás ügyét büszkén felvállaló elnök szinte mindenben az antitézise annak, amit Orbánék képviselnek” – véli a Political Capital ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „az új elnök a legmainstreamebb uniós értékeket képviseli, amivel az uniós mainstream legtöbb szereplője (a zöldeket kivéve) nagyrészt azonosulni tud, az euroszkeptikusok számára viszont az ő elnöksége nem túl jó hír”. 

Ettől függetlenül – tette hozzá Krekó – a Fidesz pozíciója a Néppártban inkább stabilizálódott az utóbbi időben. 

A magyar kormánypárt néppárti tagságáról a végső döntést a novemberi néppárti kongresszus hozhatja meg, de Krekó Péter arra tippel, hogy a Fidesz a Néppárt tagja marad.   

Trócsányi jelöltsége

Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolja Trócsányi László uniós biztosi esélyeit Ursula von der Leyen megválasztásának körülményei Pócza István azt válaszolta: „Trócsányi László Magyarország jelöltje a Bizottságba, egy nagy szakmai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező személy. Összehasonlítva a Juncker-bizottsággal, annak több tagjánál is jóval alkalmasabb jelölt”. Pócza szerint Trócsányi „szakmai szempontból tehát támadhatatlan, politikai támadás azonban várható”, sőt „a Magyarországgal szemben álló erők részéről borítékolható is – európai pártcsaládtól függetlenül. Az pedig sokat elárul majd a következő öt évről, hogy a szakmai szempontok vagy a politikai bosszú dominál-e majd a Bizottság felállításánál. Az egész Bizottság tevékenységét beárnyékolná, ha a szakmai szempontokat mellőznék a testület felállításánál” – mondta a Hetek kérdésére az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Krekó Péter Trócsányi László jelölésével kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: a maga részéről nem vár vétót 

Ursula von der Leyen részéről Trócsányi ügyében, és amíg a Fidesz a Néppárt tagja, addig szerinte ezt nehéz is lenne indokolni intézményes szinten.

Olvasson tovább: