Kereső toggle

Mennyien vagyunk?

Többen jönnek ide, mint ahányan elmennek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tavaly összességében 14 ezer fővel lettünk kevesebben, azaz a népességfogyás üteme csökken. A pozitív trend egyik oka, hogy mérséklődik a külföldre vándorló magyarok száma: konkrétan tavaly 18 ezer honfitársunk ment ki, 20 ezer pedig hazajött. A KSH friss adataiból szemléztünk.

A népesség természetes fogyását a születések és halálozások számának különbségével szokták megadni a szakemberek – ha pusztán ezt a számot nézzük, akkor lényegében egyenletesen csökkenő tendenciát látunk, mivel évente mintegy 40 ezerrel többen halnak meg Magyarországon, mint ahányan születnek. 2010 óta évi 90 ezer körül mozog az élveszületések száma, és 130 ezer körül a halálozásoké.

Ha ehhez hozzávesszük még a nemzetközi vándorlási mérleget is, akkor reálisabb és pozitívabb a kép – megkapjuk a tényleges népességfogyást. A vándorlási mérlegünk jobbára pozitív, azaz többen jönnek élni ide, mint ahányan elmennek, aminek következtében a tavalyelőtti 18 ezres mínusz után 2018-ban már csak 14 ezer fővel csökkent összességében a magyarországi népességszám. A be-, illetve visszavándorlók túlsúlya következtében az évenkénti 40 ezres természetes fogyás 2017-ben 21 ezerrel, 2018-ban 27 ezer fővel mérséklődött. Mindezek következtében idén januárban  9 millió 764 ezer volt a magyarországi népesség összlétszáma.

Külföldiek aránya

A hazánkba irányuló vándorlás pozitív hatása leginkább Budapesten, továbbá Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében érződött. Ezek a megyék egyébként a belföldön zajló, kelet-nyugat irányú elvándorlásnak is kiemelt célterületei. Hazánkban januárban 172 600 külföldi állampolgár élt, kétharmaduk Európából, ezen belül főként határon túli országokból (Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából jövő, elsősorban magyar ajkú bevándorlók), illetve Németországból érkezett. További 28 százalékuk Ázsiából, 4 százalékuk Afrikából, 3,5 százalékuk az amerikai kontinensről származott. Korösszetételük fiatalabb a magyarokénál, hiszen a felük 20–40 év közötti. Ázsiából elsősorban a kínaiak és a vietnamiak vándoroltak Magyarországra – teszik hozzá a KSH Népmozgalom 2018 című kiadványának szerzői.

Csökkenő trend

Jelentős változás továbbá, hogy az utóbbi években megtorpant, illetve tavaly csökkent az évente külföldre távozó magyar állampolgárok száma. Ez nehezen mérhető folyamat statisztikailag, de a különféle nyilvántartásokból arra következtetnek a szakemberek, hogy 2018-ban 18 150 magyar állampolgár távozott külföldre – ez szerényebb szám az olyan korábbi előrejelzésekhez képest, amelyek úgy számoltak, hogy még hosszú ideig megmarad az évi 30 ezres kivándorlás.

A célországok hasonlók, mint eddig – Németország (31 %), Ausztria (30%), Egyesült Királyság (15%) –, és a kivándorló magyarok derékhadát továbbra is a 40 év alattiak, az egyedülállók, illetve a férfiak (53%) adják.

Az eddigi becslések alapján 50 százalékos visszavándorlásról lehetett hallani, ám ehhez képest a tavalyi évben a KSH adatai szerint 20 000 korábban kivándorolt magyar állampolgár települt haza. Megnőtt az Ausztriából és az Egyesült Királyságból hazatérők száma, és csökkent a Németországból jövőké. A hazatérésben vélhetően közrejátszanak a kedvezőbb gazdasági feltételek, valamint a család visszahúzó ereje is, hiszen a visszatérők között másfélszer nagyobb a házasok aránya, mint a kivándorlók között.

Fogyó népesség

A hazai folyamatok nem fékezik ugyan a népességfogyást, de számos biztató jel is felfedezhető.

2017-hez képest 2018-ban kevesebb gyerek született – ismét a lélektani 90 ezres határ alá csúszott a születésszám, miközben a magasabb gyermekvállalási kedv két éve töretlen. A termékenységi arányszám ugyanis változatlanul 1,49, de évről évre csökken a gyermekvállalási korban lévő nők száma, azaz kevesebb nőre jut ugyanolyan átlagos gyerekszám. Ugyanakkor az 1,49-es arányszám még mindig messze elmarad az egyszerű reprodukcióhoz szükséges 2,1-től, ezért a népességfogyás megállításához komplex stratégiára lenne szükség.

Ezt támasztja alá a népesség feltartóztathatatlannak tűnő elöregedési folyamata is: míg a 15–64 éves aktív korosztály létszámaránya folyamatosan csökken, addig a 65 év fölöttieké emelkedik. A 65 éves és idősebb lakosok száma és aránya először 2005-ben haladta meg a 0–14 éves gyermekkorúakét, és azóta az időskorúak túlsúlya folyamatosan nő. Idén száz gyermekkorúra már 133 időskorú lakos jutott.

Biztató jelenség ugyanakkor a házasságkötések számának növekvő tendenciája (2018-ban 50 900), már csak gyermekvállalási szempontból is, hiszen tavaly a születésszám-csökkenés leginkább a házasságon kívüli születések visszaeséséből fakadt. Kedvező adat a művi vetélések számának folytatólagos csökkenése is (a 2018. évi 26,9 ezer beavatkozás mintegy 1600-zal, azaz 5,6 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban) és újabb történelmi minimumra esett a csecsemőhalandóság is.

További pozitívumnak tekinthető, hogy miközben az elmúlt években jelentősen megnövekedett a házasságkötések száma, egyidejűleg megcsappant a válásoké: a tavalyi 16 500 válás közel hatvan év óta a legalacsonyabb érték, és mintegy 2000-rel volt alacsonyabb az előző évi adatnál. Ha a válások száma úgy csökken, hogy közben a házasságkötéseké emelkedik, akkor ez a házas párkapcsolatok növekvő stabilitására is utal – írják a demográfusok.

Olvasson tovább: