Kereső toggle

Kiberkampány

Facebook az új kampányguru?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Parlamenti választások közeledtével hazánkban is látható már, hogy a Facebook sokkal nagyobb átláthatóságra törekszik a politikai üzenetek területén.

 

Április 10-én landolt a közösségi portál azon üzenete a magyar felhasználók virtuális postaládájában, melyben világosan leírták, hogy milyen alapelvek szerint képzelik el a jövő politikai tartalmait.  A dokumentumban többek között az olvasható, hogy a politikához, közügyekhez kapcsolódó hirdetések esetén egyértelműnek kell lennie, hogy kitől származik az üzenet. „Az átláthatóság elősegítése érdekében új hirdetésengedélyezési eljárást vezetünk be, melynek részei a személyazonosság megerősítése, a »Finanszírozó« megnevezése, a hirdetésvásárlás és a Hirdetéstár” – írja a levél. Mindazoknak a hirdetőknek, akik politikusokra, politikai pártokra, választásokra (a szavazásra buzdító kampányokat is beleértve), illetve az EU-ban fontos közügyekre (bevándorlás, politikai értékek, állampolgári és társadalmi jogok, védelem és külpolitika, gazdaság, környezetpolitika) vonatkozó hirdetéseket szeretnének létrehozni vagy módosítani az EU-ban, meg kell erősíteniük a személyazonosságukat. A Facebook létrehozta a Hirdetéstárat is, saját szavukkal élve azért, hogy további információval szolgáljanak az embereknek a számukra megjelenő bizonyos hirdetésekről, valamint a hirdetőkről, akik ezeket finanszírozzák. A Hirdetéstár hét évig tárolja azokat a hirdetéseket, amelyek politikusokra, politikai pártokra, választásokra, valamint az Európai Unióban fontos közügyekre vonatkoznak.

Tesztüzemmód

Ezen folyamatok látszólag el is indultak, hiszen a politikai tartalmak esetén egyre gyakrabban tűnik fel, hogy ki a hirdetés finanszírozója.

A képlet azonban nem ilyen egyszerű. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy egy cikk megosztása politikai tartalomnak számít-e – mondta el lapunknak egy, a hazai online politikai kommunikáció világában jártas szakember. A szakértő azt is elárulta, egyelőre tesztüzemmód zajlik, és a pártok közül is többen kíváncsian várják, hogy mik a határok. A héten azt láttuk, hogy Bangóné Borbély Ildikó „patkányozással” kapcsolatos cikkei gond nélkül megoszthatók voltak forrásmegjelölés nélkül is, Ungár Péter coming outjáról szóló híreket viszont még finanszírozó esetén sem engedte hirdetni a Facebook. Felmerült az a kérdés is, hogy mi a helyzet akkor, ha egy országgyűlési képviselő a választókerületével kapcsolatos információkat óhajtja megosztani a környezetével. Egyelőre úgy tűnik, ezek a hirdetések is mehetnek a korábbi évekhez hasonlóan finanszírozó megjelölése nélkül.

Álhírektől véd?

Az intézkedéssel kapcsolatban szkeptikus szakemberek szerint a szabályozás továbbra sem védi meg a felhasználókat az álhírektől és a külföldi beavatkozásoktól. Attól ugyanis, hogy a hivatalos politikai hirdetések finanszírozóit ezentúl megismerhetjük, még semmi sem garantálja, hogy az egyes hírportálok és álhírportálok továbbra is kontrollálatlanul osszák meg azokat a cikkeket, melyek között a fakenewstól kezdve a részigazságon át a „csupán kicsit elfogult” írásokig mindent találunk. Egyelőre ezekben az esetekben úgy tűnik, még csak meg sem kell nevezni a finanszírozót, ráadásul ezek a hírforrások gyakran impresszummal rendelkező, legálisnak mondható hírcsatornák. Márpedig az eredeti terv szerint a szigorításnak pont a fenti két ok lett volna a célja, hiszen az úgynevezett Cambridge Analytica-botrány óta megnőtt a nyomás. Az ügy lényege, hogy kiderült, közel 90 millió Facebook-felhasználó adatait oszthatták meg a Cambridge Analytica nevű brit–amerikai politikai elemző és tanácsadó céggel, amely ezek feldolgozásával próbált képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról az előző elnökválasztás előtt, és így személyre szabott üzenetekkel igyekezte befolyásolni őket, tudtukon kívül. Lapunknak többen is megerősítették, hogy Magyarország esetében viszont nincs szükség a felhasználóknak ilyen mértékű elemzésére, hiszen jóval kisebb a merítés. Trendeket, aktivitásokat természetesen lehet generálni, ám hazánkban teljesen felesleges megszerezni az állampolgárok Facebook-aktivitását. Hiszen a Facebook legális célzási beállításaival is kiválóan meg lehet szólítani a potenciális választókat, elsősorban területre, nemre, korra, másodsorban pedig érdeklődési körre és pártszimpátiára vonatkozóan.

Harc a kibertérben

A fentiektől függetlenül ma már minden jelentősebb hazai politikai erő tudja, hogy a választási kampányt bizony a kibertérben is meg kell vívni. A Fidesz például külön digitális munkatársakat állított minden egyes választókerületbe, akiknek feladatuk, hogy koordinálják a különböző közösségi médiás megjelenéseket. Az ellenzéki oldalról pedig hallani olyan híreket, hogy számos aktivistát képeztek ki arra, hogy milyen módon tudnak hatékonyan kommentelni ezeken a felületeken. A pártok esetében az sem példátlan, hogy egy-egy profi kommunikációs ügynökséggel szerződnek annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabb módon juttassák el üzeneteiket a közösségi térben.  Az EP-kampány nyitányának pillanatában a Fidesz volt messze a leghatékonyabb párt a közösségi média használatában, a mozgósítási képessége ezen a felületen is kiemelkedik az összes többi párt közül. Az ellenzéki pártok között a Demokratikus Koalíció előretörése figyelhető meg, „a sor végén pedig a magukat huszonegyedik századi pártoknak tartó Momentum és LMP kullog” – áll a Médianéző Központ Facebook-elemzésében. A vizsgált 30 napos időszakban a kormánypárt hivatalos Facebook-oldala teljesített a legjobban, mert a vizsgált 7 párt bejegyzéseire adott összes interakció (kedvelés, megosztás, komment) 57 százaléka kötődik a Fideszhez. Azaz, a közel 1,3 millió felhasználói reakció közül 736 ezer kötődött a kormánypárthoz, ami bejegyzésenként közel 5 ezer aktivitást jelent.

A második helyet a Demokratikus Koalíció szerezte meg 13 százalékkal, 170 ezer felhasználói reakcióval. A Jobbik 158 ezer felhasználói reakciót kapott az elmúlt harminc napban. A bejegyzésenkénti átlagos reakciók tekintetében holtverseny alakult ki a két párt között – Jobbik 1092, DK 1087 –, de ketten együtt sem tudták megközelíteni a kormánypártok eredményét. Az elemzés szerint a magukat modern, fiatalos pártokként bemutatni próbáló formációk gyengén szerepeltek, mind a Momentum, mind az LMP a lista végén áll a Facebook használatának hatékonyságát illetően. Az előbbi párt az összes interakció 3, míg utóbbi mindössze 1 százalékát tudhatja magáénak. Az elemzés a Fidesz, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarország, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, a Lehet Más a Politika és a Jobbik Magyarországért Mozgalom hivatalos Facebook-oldalaihoz kapcsolódó interakciókat (kedvelés, megosztás, komment) vizsgálta.

 

Olvasson tovább: