Kereső toggle

Egy barátság helyreállítása?

Amerikai-magyar kapcsolatok története

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Egyesült Államokkal a legtöbb ország jó kapcsolatra törekszik, nincs ez másképp hazánkkal sem. A rendszerváltást követő közeledés egy időben megrekedt, most viszont úgy tűnik, sikerült felmelegíteni a kapcsolatot. De hogy jutottunk idáig?

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ezt megelőzően magyar kormányfő utoljára csaknem 14 éve járt hivatalos látogatáson amerikai elnöknél – 2005 októberében Gyurcsány Ferencet fogadta George W. Bush, aki néhány hónappal később, 2006 júniusában, az 1956-os forradalom 50. évfordulójának tiszteletére Budapestre is ellátogatott.

1989 és 2006 között gyakoriak voltak a legmagasabb szintű amerikai–magyar találkozók, ám ezek 2006 és 2009 között lényegesen megritkultak, azóta pedig gyakorlatilag elmaradtak.

Az idősebb Bush elnöksége:ígéretes nyitány

A rendszerváltás szimbolikus pillanata volt az idősebb Bush elnök budapesti látogatása 1989 júniusában. Az előre megírt beszédét széttépő, a főváros utcáin kocogó amerikai elnök a hidegháború győzteseként jött Budapestre, látogatása pedig annak jelképes pillanata volt, hogy a szovjet tömbből kiszakadó Magyarország elindul a nyugati világrend felé.


Szintén szimbolikus volt az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József 1990. októberi washingtoni látogatása, alig egy héttel a kormányát kis híján megbuktató taxisblokád előtt. Ezzel a látogatással vált hazánk az Egyesült Államok de facto szövetségesévé, bár NATO-tagságunk még közel egy évtizedet váratott magára. Antall 1991 októberében ismét Washingtonba látogatott, és elmondható, hogy eszmecseréjük az idősebb Bushsal annak 1992. novemberi választási vereségéig rendszeres maradt.

Clinton-éra: szoros szövetség

Bush utódja, Bill Clinton 1994 végén a budapesti EBESZ-csúcs alkalmából tárgyalt Horn Gyula akkori miniszterelnökkel és Göncz Árpád köztársasági elnökkel, fél évvel később pedig Horn Gyula utazott Washingtonba, ahol Clinton elnök fogadta őt. A Clinton-kormányzat értékelte a délszláv háború lezárásának érdekében a Balkánra érkező amerikai csapatok ellátásához nyújtott magyar segítséget – ezt jelezte, hogy a Boszniában állomásozó amerikai csapatokat meglátogató Clinton elnök 1996 elején meglátogatta a Somogy megyei Taszáron állomásozó békefenntartó erőket is.

A Fidesz első, 1998-as választási győzelme után nem egészen fél évvel (és pontosan fél évvel Magyarország NATO-ba történő belépése előtt), 1998 októberében Orbán Viktor látogatott Washingtonba, ahol legalább olyan lelkesedéssel fogadta őt Bill Clinton, mint nyolc évvel korábban az idősebb Bush Antall Józsefet. A mindössze 35 éves miniszterelnököt, akinek pártja akkor még a Liberális Internacionálé tagja volt, egyfajta liberális reménységként kezelte a demokrata adminisztráció. 1999 tavaszán Magyarország NATO-tag lett, és az amerikai erők a magyar légteret is felhasználták a Jugoszlávia elleni légicsapásaikhoz, amelyek egyik eredménye Koszovó de facto elszakadása lett Szerbiától. A NATO megalakulásának 50. évfordulója és a szövetség keleti bővítése, vagyis NATO-csatlakozásunk alkalmából rendezett NATO-csúcson Orbán Viktor is részt vett, és ismét találkozott Bill Clintonnal.

Az ifjabb Bush elnöksége:fagypont és újabb barátkozás

A miniszterelnök 2001 tavaszán látogatott legközelebb Washingtonba, ahol az ifjabb Bush elnökkel és Dick Cheney alelnökkel is találkozott. Ám a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokra adott minősíthetetlen MIÉP-es reakció (Csurka István MIÉP-elnök Amerika globalista külpolitikáját okolta a támadásokért) és az attól történt, Washington által elégtelennek ítélt kormányzati elhatárolódás a 2002-es kormányváltásig befagyasztotta az addig kifejezetten ígéretes magyar–amerikai viszonyt.

Medgyessy Pétert pedig két alkalommal, 2002 novemberében, majd 2004 kora nyarán fogadta George W. Bush elnök. Ezt követte Gyurcsány Ferenc 2005 őszi fehér házi látogatása, majd Bush 2006 kora nyári budapesti útja, amely részben az 1956-os forradalom 50. évfordulójának szólt.

Az utolsó, kétoldalú megbeszélésre amerikai elnök és magyar kormányfő között 2009 decemberében került sor. Ekkor Bajnai Gordon látogatott Wa-shingtonba, ahol Biden alelnök és Obama elnök is fogadta őt, ám az Obama-korszak összességében az amerikai–magyar viszony elhidegülését hozta.

A mélypont: az Obama-éra

 

A válsággal küzdő Amerika vezetését az ifjabb Bush elnöktől átvevő Barack Obama 2009 tavaszán az államcsőd szélén táncoló Ukrajna és Magyarország példájának elkerülését tűzte ki az Egyesült Államok elé, tulajdonképpen bukott államnak minősítve a Gyurcsány Ferenc kormányozta Magyarországot, majd 2010 után az Egyesült Államok kormánya számos kérdésben élesen bírálta a magyar kormányt. A kapcsolatok mélypontja a 2014-es kitiltási ügy volt – ekkor többek között a magyar adóhivatal akkori elnökét tiltották ki az Egyesült Államokból. A magyar kormány részéről több ízben kifogásolták André Goodfriend akkori budapesti amerikai nagykövetségi ügyvivő ténykedését, a magyar belügyekbe történő beavatkozással vádolva meg az amerikai külügyet.

Nem csoda, ha a hazai jobboldalon komoly várakozásokat fűztek az Obama-adminisztráció búcsújához és a Trump-kormányzat érkezéséhez. 2016 júliusában Tusnádfürdőn Orbán Viktor a hivatalban lévő állam- és kormányfők közül elsőként prognosztizálta Donald Trump győzelmét a novemberi elnökválasztáson, és azt is kijelentette: Európa és Magyarország szempontjából őt tartja a legjobb lehetőségnek.

Lassú olvadás

 

Ennek fényében furcsának tűnhet, hogy az első, kétoldalú amerikai–magyar csúcsra Trump hatalomra kerülését követően is csaknem további két és fél évet kellett várni. Ám amikor végül sor került a csúcsra, a korábbiaknál lényegesen barátibb hangnemet ütött meg az amerikai elnök. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök jó munkát végez Magyarország biztonságának megőrzésében. Úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnököt egész Európában tisztelik. Kiemelte azt is, hogy Magyarország büszke és jó tagja a NATO-nak.

Méltatta Trump azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a magyar kormány tesz az illegális migráció ellen. Leszögezte, hogy ez a jelenség Európában óriási problémát okoz, és az egyes országok különbözőképpen igyekeznek megbirkózni vele.  A magyar kormányfő szigorú ember, de nagy tisztelet övezi – hangoztatta. 

Orbán Viktor megköszönte az amerikai elnöknek a meghívást. Látogatásának fő céljaként az Egyesült Államok és Magyarország közti stratégiai szövetség kiterjesztését emelte ki.

A közmédiának nyilatkozva a kormányfő emlékeztetett arra, hogy utoljára Bill Clinton idején járt az amerikai elnöki hivatalban munkamegbeszélésen. „Éreztem a különbséget, most másfajta vezetés, célratörőbb politika érvényesül” – fogalmazott. Kijelentette, hogy megbeszélésük Magyarország számára fontos találkozó volt, mert a két országot összekötő stratégiai szövetségesi kapcsolatokat mind a gazdaságpolitika, mind a külpolitika, mind a biztonságpolitika területén is megerősítették, csakúgy mint a migráció és az üldözött keresztények ügyében – szögezte le Orbán Viktor.

 

Hidegháborús előzmények

A hidegháború első szakaszában a magyar–amerikai kapcsolatokat az amerikai politika sajátos kettőssége határozta meg. Egyfelől a Szabad Európa Rádió 1951-es indulása után az amerikai propaganda folyamatosan a kommunista rémuralom elleni lázadásra ösztökélte a magyarokat (a rádió lengyel adása lényegesen több önmérsékletet tanúsított ezen a téren). Mindeközben a washingtoni kormány tisztában volt azzal, hogy az Egyesült Államoknak sem szándéka, sem módja nincs (harmadik világháború kockázata nélkül) bármilyen magyarországi antikommunista felkelés támogatására (amint erről az 1956-ban végül is Gerő Ernő rezsimje ellen fellázadt magyarok meg is bizonyosodhattak).
Az 1956 utáni magyar vezetés a verbális keménykedésen túl igyekezett kezelhető mederben tartani a magyar–amerikai feszültséget. Ennek hosszú ideig akadálya volt, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége 15 éven át menedéket adott a Rákosi-rendszer börtöneiben megkínzott, és a forradalom napjaiban szabadult Mindszenty József bíborosnak. Mindszenty végül 1971-ben hagyta el a Szabadság téri amerikai képviseletet – a sorsáról született magyar–amerikai–vatikáni alku értelmében szabadon távozhatott Rómába (négy év múlva Ausztriában halt meg), de a Magyar Katolikus Egyház vezetését formálisan is átvette tőle a Kádár-rendszerrel számos területen együttműködő Lékai László bíboros.

 

 

Olvasson tovább: